(A találkozás napján)

D4rk_SpearB:
Jó reggelt.
Hogy aludtál?
Nagyon nagyon várom már a délutánt.

LeeYb_789:
Jó reggelt.
Most nagyon jól aludtam.
Én is nagyon várom már.
Te hogy aludtál?

D4rk_SpearB:
Én kivételesen nagyon jól aludtam. Igaz kicsit izgatott vagyok, de azon kívül nagyon jól.
Senki sem tudja, hogy mennyire örülök neki, hogy találkozunk.

LeeYb_789:
Nagyi tudja, hogy mennyire izgatott vagyok, mondtam neki, hogy találkozok vasárnap valakivel.
Találd ki, hogy mit kérdezett meg legelsőre.

D4rk_SpearB:
Nem tudom.

LeeYb_SpearB:
Egyből azt kérdezte, hogy randira megyek-e, de én azt mondtam, hogy nem. Csak találkozunk és nem randizunk. Nem akarlak elszomorítani a párod miatt.

D4rk_SpearB:
Gondoltam, hogy ezt kérdezte. A nagyik mindig ilyenek, főleg az anyukák. Egyébként köszönöm, hogy tiszteletben tartod, nagyon kedves vagy.

LeeYb_789:
Nincs mit megköszönni, alap.
Csak legyen már délután.

D4rk_SpearB:
Ne is mond. Tudod te mennyire várom már és, hogy mennyire izgatott vagyok? Valószínű nem, de majd megtudod.😊

LeeYb_789:
Rendben. De hidd el nem csak te várod már nagyon, hanem én is. A nagyi kb 10 percenként kérdezgeti, hogy mikor készülődök és indulok. De csak nem akarja elhinni, hogy nem randira megyek.

D4rk_SpearB:
Szokd meg a nagyik mindig is ilyenek lesznek. De ez a jó bennük, hogy vigyáznak rád és törődnek veled.

LeeYb_789:
Hát igen, legalábbis az én nagyim ilyen. Na viszont megyek segíteni mamának. Már nem fogunk beszélgetni, majd találkozunk.

D4rk_SpearB:
Rendben, akkor addig valamivel lefoglalom magam. De várj egy kicsit. Írj le magad, hogy hogy nézel ki kb és én úgy be tudlak azonosítani. Hátha úgy könnyen lesz.

LeeYb_789:
Jah, rendben.
Kb 172 cm magas vagyok.
Szőke hajam van.
Fekete nadrág és egy fehér póló lesz rajtam és egy Vans cipő. Remélem ennyi elég lesz és fél tudsz majd ismerni. Akkor te ne is írd le, majd megtalálsz. Viszont tényleg megyek.

D4rk_SpearB:
Rendben, biztos megtalállak, köszönöm. Akkor hagylak is, csak ennyit szerettem volna. Szia.

LeeYb_789:
Szia.

(A találkozás előtt 15 perccel)

Már csak 15 perc és találkozunk. Ha bárki tudná, hogy én mennyire vártam már ezt a pillanatot, senki se tudja. Na de mindegy is, mert indulnom kell. Nem szeretnék késni. Inkább gyorsan felvettem a cipőm és elindultam. Lassan, de mégis gyorsan mentem a járdán és közben figyelgettem az embereket. Miért néz mindenki? Azért ennyire nem vagyok érdekes személy. Sőt semennyire sem vagyok érdekes. Talán a barátaimnak, de szerintem még nekik sem vagyok érdekes. Amikor a park felé közeledtem, elkezdtem keresni a leírt személyt, de még nem találtam meg. Lehet, hogy még nem érkezett ide. Az is meg lehet, mert szerintem még korán is értem ide. Azt sem tudom, hogy honnan jön, na mindegy.

Ott van egy srác háttal, aki nagyon hasonlít a leírtak alapján rá, de nem tudom, hogy ő az. Inkább közelebb megyek és jobban megnézem. Még nem akarok hozzá szólni, mert lehet nem is ő az. Lehet, hogy egy másik ember, ami elég ciki lenne. Najó inkább rá írok, ha előveszi, akkor ő az, de ha nem, akkor nem tudom.

D4rk_SpearB:
Szia. Itt vagy már?

LeeYb_789:
Szia, igen. Miért?

D4rk_SpearB:
Akkor te vagy az aki előttem áll.
Csak fordulj meg.

LeeYb_789:
Akkor valószínűleg én vagyok az.
Oké.

Ő is és én is el tettük a telefont, majd lassan meg is fordult. Nem hiszek a szememnek. Én most álmodom? Felix? Lee Felix áll előttem? Nem, én csak álmodok. Én mindjárt elájulok esküszöm. De nem lehet, túl sokan vannak.

-Felix?- kérdeztem még mindig sokkos állapotban.

-Changbin?- kezdett el sírni, majd megöleltem és én is elkezdtem sírni.
Sok sírás után megszólaltam.

-el sem hiszem, hogy te vagy az Felix. Ugye még mindig szeretsz?

-persze, hogy szeretlek. Állandóan rád gondoltam, minden nap. Amikor irogattam veled, akkor nem is gondoltam volna, hogy te vagy az. Eszembe sem jutott, hogy te lehetsz.
De milyen kérdés volt, hogy szeretlek még? Miért ne szeretnélek Binnie?- kezdett el mesélni.

-nem tudom. Azt hittem már ezek után nem fogsz szeretni- könnyezett be a szemem.

-dehogyis. Én mindig is szeretni foglak örök életre. Sosem foglak utálni. Mindig szeretni foglak, még a mennyben is- jött közelebb hozzám és törölte le a könnyemet az arcomról.

-én is szeretni foglak Lixie.

-annyira örülök, hogy újra találkoztunk. Tudtam én, hogy valamiért rád kell, hogy írjak. De azért tényleg nem gondoltam volna.

-igen, de még én sem, hogy te vagy az.

-szeretlek Changbin.

-én is szeretlek Felix- mondtam majd egyből megcsókoltam. Annyira vártam már erre, hogy újra vissza jöjjön és tessék. Megérte elkezdeni beszélgetni vele.

A csókunk nagyon hosszas volt. Ha lehetett volna, akkor egész nap csókolóztunk volna, de nem lehet, csak otthon. De mostmár VÉGRE itt van velem és élhetjük tovább az életünket.

VÉGE

❤Ha szeretnétek egy bónusz részt, írjátok kommentben❤

***

Sziasztok!

❤Tudom, hogy nem lett annyira jó, de azért remélem tetszett❤