A kis szobában csupán gyertyák apró lángja adott fényt a széthúzott függönyök közt beáramló hold fénye mellett. Teljes sötétség uralkodik a helyiségben, hol a bútorok a falak felé el vannak tolva s középen fehér krétával felrajzolt öt ágú csillag pentagramma díszeleg a szőnyeg helyén, a padlón. Az ábra mellett Jack ül törökülésben. Egy hatalmas könyvből olvas különféle igéket fennhangon, hol latinul, hol ógörögül. 

Az ajtónál két magasabb s egy alacsonyabb csuklyás alak áll - a fiú szülei és öccse. Az alacsonyabb kezeit mellkasa előtt összefonva, vállait a falnak támasztva mereng ki az ablakon a holdat szemlélve - süt róla mennyire érdekli bátyja.

A fekete hajú fiú végül becsukja a vaskos könyvet melyet ölében tart s egy egyszerű tőr segítségével megvágja tenyerét, majd vérét a földre rajzolt alakzatra csepegteti. Hosszú percekig nem történik semmi, már kezdi azt hinni nem sikerült. 

Ám mikor felállna sötét köd kezd gyülekezni vele szemben. A gyertyák egyszerre aludtak el egy fuvallat hatására - pedig minden ablak zárva van. A sötét köd lassan egy pontra tömörül s alakot kezd el felvenni.

Lassan egy indaszerű része kezd a srác csuklója felé siklani a levegőben, majd rátekeredik. Ekkor kezd szétoszlani a sötét levegő s helyén valami, már fogható jelenik meg. 

Az ötágú csillag közepén egy férfi alakja térdel. Nyakában nyakörv, melyet lánc erősít Jack csuklójához. A térdelő alak haja mélybarnával indul, ám tincsei végei vöröses színt kapva omlanak vállaira. Feje tetején két bolyhos, hegyes kutyafül kap helyet, míg fenekénél lompos farkincája jobbra ballra jár. Arca teljesen kisimult, szemei lehunyva vannak.

A fekete hajú hosszú ideig csak nézi. Mikor elunja a bámészkodást lassan kezd felé nyúlni, mire a barnás hajú alak szemei felpattannak. A gyönyörű halványkék íriszekben veszélyt sugalló fény csillanik, ajkait vicsorra húzza, ezzel kivillantva hegyes fogait. 

Jack szinte azonnal visszarántja kezét. Erre a kutyaszerű lény vicsora vigyorrá válik, leül.

-Beszari. -hangja mély, rekedtes, mégis szinte cirógatja az ember dobhártyáját. A megszólalása után nemsokkal a háttérből halk kuncogást hallani, mire a feketeség szemöldökét összeráncolva kel fel a földről. 

-Csak hirtelen nem tudtam mit tegyek. -kissé rámorran újdonsült alárendeltjére ahogy felé magasodik, de az látszólag kicsit sem ilyed meg. Sőt, a másik srác is felkel s most kiderül, hogy jó egy fejjel magasabb a varázslónál.

-Velem ne morogj, nem vagyok a kutyád. 

-De, éppenséggel az vagy. -az egyik bolyhos fülre markolva rántja lejjebb a srác fejét, ki kénytelen- kelletlen kissé meggörnyed, de egy nem várt pillanatban karmos ujjait a srác nyaka köré kulcsolva nyomja le a földre.

-Ne beszélj így velem, mert megjárod, taknyos. -füleit hátracsapva morog rá. 

Jack apja és anyja ekkor látja úgy, hogy közbe kell avatkozniuk, ám az aranyló szemű egy kézmozdulattal leállítja őket, majd a nyakát szorító csuklóra helyezi mindkét kezét ahogy szabadulni próbál.

-Fel... fogtam. -szűri ki fogai között. Erre a kék szemű abbahagyja az acsargást s elereszti annak torkát. 

-Egy fokkal jobb. Viszont ezt jegyezd is meg. -lazán ráfog a nyakörvhöz csatlakoztatott láncra majd egy kis erőkifejtéssel elpattint egy láncszemet s az egész köddé válik- Míg nem bizonyítasz, ne is várd hogy hűséges legyek hozzád, kölyök. -ahogy ezt kimondta hátat fordít, majd hasonlóképp tűnik el, mint ahogy megjelent.