Születésnapi meglepetés

Sky
Már 10 órája talpalok, kettő műtétet beleértve már kezd tompulni az agyam. Talán azért mert Amy kissé összezavart, most talán még jobban mint szokott, nekem az első mindig a család a barátok és a hivatásom voltak. A szerelem, hogy őszinte legyek sosem talált még meg, persze vágytam rá titokban én is és voltak is akikkel randizgattam. Akik szám szerint ketten voltak de, olyan agyatlannak tűntek, nem épp a férfi ideál. Így mostanában inkább jegeltem ezt a témát majd csak befut az igazi nem? Melyik lány nem hisz a tündérmesékben?
Még pár óra és betöltöm a huszadik életévemet, talán most majd rám talál szerelem bár ebben azért nem voltam annyira biztos.

- Hát itt vagy - csúszott le a mellettem lévő székbe barátnőm

- Éppen ezt a röntgen felvételt nézem

- Figyi ugye tudod ha ma itt végzünk, megyünk bulizni - nézett rám

- Tudom drágám, hiszen egész héten ezzel nyaggattál - néztem rá mosolyogva

- Király!! - Ez lesz a legjobb szülinapod majd meglátod

- Ha te ott leszel akkor biztos - kacsintottam rá

Épp az esti vizitre készülődtünk, épp fordultam volna be a kórterembe mikor Jack az egyik szívsebész pasi megállított.

- Szia Sky - mosolygott rám

- Jack, mizujs?

- Látom mész vizitelni de esetleg lenne egy perced? - kérdezte olyan aranyos kis kutya szemekkel

- Hát persze, úgyis akartam inni egy kávét - egyeztem bele

- Gyere meghívlak

Miközben az automatába dobálta bele az aprót beszámolt egy elég nehéz szívműtétről, amit ma végzett el. Ahogy mesélt szemügyre vettem, nem nézett ki rosszul bár szőke haja csak úgy állt a sok zselétől "vajon mennyi idejébe telt mire így beállította" A külsőségek azok amiket egy férfin észre veszel ha először találkoztok, de hogy belül milyen ember azt csak az idő múlásával tudod meg. Pár hónapja ismertem már Jacket, de sose néztem rá máshogy mint egy kolléga.

- Sikeres volt a műtét de tudod a következő 24 óra milyen kritikus, sima feketét iszol ugye? - Ha jól emlékszem

- Igen cukor nélkül, köszi

- És mond csak hogy vagy mostanság? - kérdezte

- Jól - Tudod, hogy én mindig - hazudtam

- Azt tudom, nem semmi csaj vagy - mondta elismerően és oda nyújtotta a kávét

- Most csak ezzel tudok szolgálni kár, hogy éjszaka nincs nyitva a büfé

- Hát igen de én ezzel is beérem - mosolyogtam

Miközben sétáltunk vissza felé a kórtermekhez csak a lényegre tért.

- Ha őszinte akarok lenni azért szerettem volna beszélni veled, vagyis inkább kérdezni szeretnék valamit

Csak ne hívjon randira könyörgöm... ittam bele a kávéba.

- Eljönnél velem vacsorázni? - kérdezte

- Ohhh - csak ennyit tudtam kinyögni

Gyorsan végig futtattam az agyamon mit is tudnék neki mondani miért nem érek rá, de jobban belegondolva miért is ne? Egy próbát megér és talán még jól is érezhetem magam.

- Igen elmegyek veled - vágtam rá gyorsan mert kissé meg várattam a töprengésemmel

- De jó - mondta őszinte örömmel

*

A vizit befejezése és egy vacsora meghívása után, úgy éreztem itt az ideje a papír munkához, így gondoltam vissza megyek az irodámba.

- Skkkky - kiáltották a nevem mielőtt a lifthez értem volna, hátra fordultam és Amyt láttam felém rohanni

Megölelt és végig puszilgatott.

- Hallottam ám - tette csípőre a kezét és felszegte az állát

- Csak nem a randit? - kérdeztem és megnyomtam a gombot

- Azt ám, büszke vagyok rád

- Itt aztán gyorsan híre megy mindennek, de majd meglátjuk mi sül ki belőle, és még mielőtt megkérdezed nem azért fogadtam el a meghívását mert bele zúgtam

- Azért valamiért csak elfogadtad? - húzta fel a szemöldökét

- Azért, hogy ne nyaggass - fordultam felé nevetve

- Haha, na persze - nevetett ő is

- Mindjárt nyolc, két óra és végzek - Öltözőbe találkozunk az jó neked?

- Igenis doktornő - tisztelgett

Elmosolyodtam, megöleltem majd be léptem a liftbe.

- Szeretlek te bolond - mondtam neki mielőtt bezáródott volna a lift ajtaja

- Én is drágám - mondta

Az irodámhoz tartva eszembe jutott a nagyim, meg ígértem neki, hogy felhívom még este. Biztos voltam benne, hogy fel szeretne köszönteni. Mivel hajnalba születtem nem akartam, hogy szegény megint fel kelljen csak azért, hogy boldog születésnapot kívánjon. Imádtam őt, ő volt a mindenem. A szüleimet nem ismertem, csak képekről. Még baba koromba meghaltak egy repülő szerencsétlenségben, így a nagyszüleim neveltek fel. De pár éve a nagypapám is itt hagyott bennünket, szóval nem volt eddig sok jóban részem.

Ezért is választottam az orvoslást, nagypapámat nem tudtam megmenteni, elvitte a betegsége és akkor meg ígértem, hogy akit csak tudok minden erőmmel megfogok menteni. Bárcsak ilyen egyszerű lenne nem igaz? De az élet egyáltalán nem könnyű és tartogat éppen elég meglepetést.

- Szia nagyikám, ugye nem keltettelek fel?

- Szia kincsem, dehogy már vártam a hívásod

Édes és melengető hangjától, egyből jobb kedvem lett.

- Nyugodtan hívj bármikor, ha műtök úgyis vissza hívlak - Hogy vagy?

- Jól de te vagy a fontos, előre is nagyon boldog születésnapot szeretnék neked kívánni

- Köszönöm nagyikám, nagyon szeretlek

- Én is téged, figyelj csak holna......

Hallgattam tovább miközben a kártyám lehúzásával be léptem az irodámba. Már kapcsoltam volna fel a villanyt mikor elkapott egy érzés, hogy nem vagyok egyedül. De valaki meg előzött és a hirtelen fénytől azt hittem káprázik a szemem. Egy férfi ült az asztalomnál, fekete volt és magas és a bal szeme le volt takarva. Kérdően rá néztem, majd nagyim hangjára fel eszméltem, hogy pár percig nem szólhattam semmit aggódó hangjából ítélve.

- Ott vagy drágám?

- Persze ne haragudj, közbe jött valami - Holnap felhívlak rendben?

- Rendben, szeretlek

Elköszöntem tőle majd kérdően az előttem álló férfira néztem, nem úgy tűnt mintha eltévedt volna. Mintha pont engem keresett volna.

- Segíthetek? - kérdeztem közbe résnyire nyitva hagytam az ajtót

- Nagyon is Sky - mondta fel állva az idegen

Ki lehet ő?