Csak előre bámultunk mikor olyat mondott amiért megfagyott bennem még a vér is...

- Tudom.-szólalt meg. Nyeltem egyet és vissza kérdeztem.
- Mire gondolsz?-erőltettem egy mosolyt
- Tudom, hogy nem téged küldött a menedzserem. Mert hát igazából...nem is kértem tőle , hogy küldjön valakit.- lekókadt a szám és szép lassan húzódtam el tőle. A szemeibe néztem és sóhajtva belekezdtem.
- Most tudom mit gondolhatsz rólam. De amit ma mondtam..meg minden.-túrtam bele a hajamba - minden igaz volt.
- Tudom.-mosolygott- viszont az még mindig rejtély előttem,hogy miért.

Hátra dőltem és végül mindent elmondtam. Jó azt azért nem hangsúlyoztam, hogy pánikrohamot kaptam legalább háromszor meg minden. Viszont kezdett megijeszteni, mert egy szót sem szólt. Mosolyogva hallgatott végig. Mikor befejeztem nagy levegőt véve fordultam felé. Felnevetett és csak ennyit fűzött hozzá.

- Őrült vagy. -nevetett, de én még mindig rezzenéstelen arc al néztem.
- És ez téged nem is zavar? -húztam fel a szemöldököm
- Nem, egyáltalán nem.-vonta meg a vállát és vissza tette kezét a nyakamba ahol imént volt. - Gondolod ha zavart volna a dolog nem szóltam volna? Rég töltöttem el ilyen jól egy napot. Nyugisan..koncert és rajongók nélkül. Ilyen jó társaságban. -mosolygott rám mire kezdtem zavarba érezni magam.
- Lassan mennünk kéne. A barátnőm már biztos görcsösen nézi az órát.

Feltápászkodtunk és karját átkarolva indultam el. Jó érzés fogott el. Most azt gondolná az ember, hogy belehabarodtam. Jó esetben ellenkeznék..De pontosan nem tudom most mit is érzek vagy gondolok. Shawn tényleg nagyon rendes. És nagy megkönnyebbülés volt számomra , hogy így reagálta le a helyzetet. Shawn barátnőmék házáig kísért. Felnézve barátnőm szobájába égett a kis villany. A ház körül csend honolt. A szülei már régen elmentek itthonról. Shawn mosolyogva állt meg a kapuba.

- Biztos vissza találsz a kocsidig?-néztem rá
- Persze. - mosolygott.Majd megköszörülte a torkát és kissé bizonytalanul megkérdezte - Tudod a koncert előtt még van szabad időm..És Hát arra gondoltam nem lenne kedved holnap elmenni valahová?
- Csak nem ennyire megtetszett a környék.-vigyorogtam-hánykor?
- Amikor neked jó.-.nevette el magát.
- Egykor ? -mosolyogtam
- Holnap hívlak és elmegyek érted.-mosolygott mire éreztem hogy arcomat elárassza a pír. Felém lépett és gyengéden megölelt. A gyomrom hirtelen görcsbe rándult. Illatát magamba szíva hunytam le a szemem. Kicsit hosszúra cseperedett ölelkezésünket Sara nevetgélése szakította félbe. Az ablakból lógva próbálta kitalálni hogy tényleg ő e van itt de a kertben lévő óriástuja megakadályozta ebben. Nevetve csaptam a homlokomra és léptem be a kapunk. Utolsót intve Shawnak becsuktam magam mögött a bejárati ajtót. Sara mikor meghallotta az érkezésemet elkezdett lefele rohanni a lépcsőn. Aminek eredményéül az utolsó lépcsőfoknál megbotlott és rámzúdúlt. De meg se kottyant neki mert pillanatok alatt felkapta fejét és visítozni kezdett. Felmentünk a szobájába egy üveg kólával és követelte hogy mondjak el mindent. Videohívást kezdeményeztünk Lizzievel és Jessievel. Mindent hegyiről tövire elkellet mondanom. Majd mikor megemlítettem , hogy holnap találkozunk egyszerre kezdtek nevetésbe.

-Mi van?-néztem értetlenül
-Shawn randira hívott téged. - mosolygott Jessie
-Mázlista- tette keresztbe a kezét Sara
- Ez nem randi. Csak várost nézünk. Eldumálgatunk. Semmi több.
- Figyeld meg, hogy ebből még lesz valami.- nézett komolyan a kamerába Lizzie.
- Aj, istenem-húztam a fejemre a párnát.
- Ugye bemutatsz neki?-bökte meg a hátam Sara- Segítünk holnap készülni és mikor érted jön jó kislány módjára bemutatsz neki.
- Jó!-motyogtam a párnába majd felpattantam-Végül is ti vittetek bele.
- És milyen jól jártál.-nevette Jessie

Másnap délbe keltünk. Ugyanis az egész éjjelt végig dumáltuk. Aztán végig néztünk egy 2 órás filmet. Szóval hosszú volt az éjszaka. Mikor felnéztem az órára kapkodva kezdtünk készülődni mert csak egy óránk volt Shawn érkezésééig és még haza kellett érnem. Már hozzánk tartottunk kis csapatunkkal mikor megcsörrent a telefonom. A Twenty one Pilots Heathens című dala szólt belőle. Villám gyorsan kaptam ki a zsebemből és meglepődve néztem a kijelzőre. Shawn hívott...az igazat megvallva nem hittem volna hogy tényleg hív. Bizonytalan voltam az egész dologban. Miközben felvettem szenvedve nyitottam ki az ajtót.

- Szia!-vettem fel közbe ledobtam a táskám a parkettára ami nagy hangzavart keltett a csöndes házban.
- Őő minden rendbe ott?
-Igen, igen.- motyogtam
- Mindjárt indulok,melyik utcába menjek?

Ránéztem az órára ami 12:48-az mutatott. Elhadartam a házszámot és a lányokkal a nyomomba rohantunk a szobám fele. Nem nagyon kellett válogatnunk mert már tegnap este megbeszéltük vagyis megbeszélték hogyan is fogok megjelenni. Mivel már a nyár eleje fele haladtunk a levegő kezdett már melegedni. Egy vékony lábszáránál felhajtott koptatott farmert és egy lenge fekete hosszabbított trikót vettem fel aminek derekánál hátul meglehetett húzni. Egy szürke tornacipőt vettem fel hozzá és egy kis táskát amibe csak a pénztárcám és a telefonom fért el. Hajamat hagytam kiengedve és egy vissza fogott sminket varázsoltam magamra. Egy után nem sokkal csengettek. Sara megelőzve kinyitotta az ajtót és dadogva nézett maga elé. Mellé léptem és Shawn elképedve pillantott meg.

-Gyönyörű vagy!-mosolygott rám

Sziasztok! Itt is a kövi rész. :) Remélem tetszett! :)
By.: Calipso