30.fejezet: Kételyek
Hogy jellemzem a másnap reggelem? Kész K.O. fej fájás és csípős megjegyzések. Mikor a szokásos kávémért mentem a többiek szórakozva figyelték a bénázásomat. Aztán találtam egy cipőt a mikróban. Nash le volt törve. Feltűnően nagyokat sóhajtott.
- Mi a baja? - kérdeztem
- Véget ért a kapcsolata. - mondta Aaron felnézve a telefonjából
- Heh? - vágtam idétlen fejet.
- Az éjjel valami csajjal ismerkedett meg. Csak elfelejtette ki a csaj.- mondta végül Cam
- És hogy hogyan néz ki. - tette hozzá Aaron. Itt nem bírtam elnevettem magam.
- Olyan erős kapcsolata volt mint kb neked. - tette hozzá Shawn.
- Vitatkoznék, de felesleges. - mosolyogtam
- Végre! - kezdett imákat motyogni Cam
- Amúgy jól szét csaptad a fejed! - tette még hozzá figyelmen kívül hagyva Camet.
- Ez van. Mégis még tudom mi történt velem az éjjel. Már bocsi Nash.- néztem rá
- Áh nem gáz! - nevetett. Azért még is csak kicsit vicces volt.
- Amúgy akkor el voltatok Hunterrel? - kérdezte mosolyogva Cam
- Ahhaa. Tök jó fej. Hamar meg lett a közös hang. - vigyorogtam.
Shawn csak motyogott valamit és felment.
- Ennek meg mi a baja? - néztem utána.
- Fáradt. - mondta Cam és mosolygott egyet - Akkor gondolom itt az ideje, hogy bemutassam a többi magcon havert.
- Nem fontos. Nem vagyok mániákus.
- Attól még bemutathatom őket. Úgy is lesz hamarosan nyári magcon buli. És azt itt szoktuk általában.
- Ez tök király.
- Ahha. Viszont ma el kell mennem tankolni. Aztán venni kéne valami értelmes kaját.
- Nem ártana. Jaah és elmehetek veled? - vigyorogtam mint egy kisgyerek.
- Öhm persze.
- Én vezetek! - vigyorogtam
- Megvan a jogsid? - kapta fel a fejét Aaron.
- Uhuum. Úgyhogy ideje villogtatnom a tudásom.
- Biztos csak egy év telt el? - röhögött
- Ahha...asszem'
Így lett az hogy jó kedvel mentem fel. A gépemet benyomva üvöltött a zene. És betöltöttek a közösségik. Új felkérés. Hunter Rowland hivatalos oldala. Mosolyogva engedélyeztem és mentem készülni. A youtube automatikusan váltott a lista következő számára. Shawn Never be Alone című dala következett. Épp fogat mostam. Kinyomhattam volna. De eszembe jutott, hogy régen mennyit is hallgattam. Mosolyogva dúdoltam és vártam a követekező számot. A készülődésem így kissé elhúzódott. Na de sebaj. Letrappoltam. És már mentem is a kocsihoz. Cameron féltve adta oda a kezembe a slusszkulcsot.
- De figyelj rá! Ő az egyik legfontosabb dolog az életedben! - mutatta és beült az anyós ülésre.
Nash egyből látni akarta hogy vezetek. Röhögve álltam ki. Cameron rendesen leizzadt. Pedig még el sem indultunk. Shawn a fejét rázta a bejárati ajtóból. Végül elmentünk tankolni. Aztán a kocsimosóba is benéztünk. Végül vásároltunk. És elmentünk plázázni. Csoda, hogy még nem tiltottak ki minket onnan. Haza érve épp hogy ki lett pakolva mikor Nash mint egy kisgyerek kocsikázni akart. Ezért elvittem Aaront és Nasht "kocsikázni". Már ötödjére mentünk el a pláza mellett. Már teljesen kész voltam. A fiúk bementek én elbambultam. Egyszer csak valaki leült mellém az anyósülésre. Félre kaptam a fejem és Shawn kötötte be magát.
- Mit csinálsz? - vontam fel a szemöldököm
-Bekötöm az övemet? - kérdezett vissza mintha nem lett volna egyértelmű.
- Mármint itt a kocsiban. - javítottam ki magam
- Tesztellek. Tudnom kell milyen őrült garázdálkodik mielőtt én is kocsiba ülök.
- Marha vicces. - indítottam be a kocsit.
Végül elkocsikáztunk. Az első órában minden mozdulatomat figyelte. Aztán kicsit megenyhült és már zenét is kapcsoltunk. Kezdtem már úgy érezni, hogy minden rendben. Vagyis úgy tűnt. Otthon ugyan is felérve a szobámba elterített a postit áradat. Már tudom mivel töltötte az időt amíg furikáztam a többieket. Elkezdtem össze szedni. A kuka megtelt. Végül a kukával együtt mentem le és oda vágtam elé. Ránézett és el kezdett röhögni.
- Szerinted ez vicces? Meg se merem nézni a fürdőszobát.
Mindenki elmosolyodott aztán elkezdtem nevetni.
- Ez gyenge volt! - tettem hozzá.
Felmentem és jól sejtettem. A fürdőszoba dugig volt. Leszedegettem és átmentem Shawn szobájába. Szépen az ágyra öntöttem és önelégült fejet vágtam. Ott volt a gitárja...mit szólna ha hozzá nyúlnék? Felültem az iróasztalára és játszani kezdtem. Be is jött és körbe nézett. Full rendetlenség..a közepén meg én. Vigyorogtam rá ő meg kivette idegesen a kezemből szeretett hangszerét.
- Most ez lesz? Elég elcsépelt, tudsz te ennél jobbat is. - nézett rám
- Lehet. De egyenlőre az agyadra megyek.
- Jó akkor folytathatnád holnap mert aludni akarok.
- Itt fogok virrasztani. Nincs mese. Te kezdted.
- Ahogy gondolod. Kapcsolta fel a kislámpát és befeküdt az ágyba. Én törökülésben figyeltem aztán elkezdtem énekelni. Mire ő a fejére húzta a takaróját. Közelebb mentem és onnan figyeltem tovább. Kis híján a frászt hoztam rá. Aztán mikor már jó ideje csendben volt felé hajoltam és elkezdtem rángatni.
- Héé Shawn! Ne aludj el! Hahó, hahoo! Shawn! - kiabáltam.
Feltápászkodott és kómás fejjel nézett rám.
- Oh felkeltettelek? - néztem rá meglepett fejjel.
- Tényleg nem fogsz hagyni aludni?
- Tényleg nem! - húztam ki magam büszkén.
Erre ő maga mellé húzott és szorosan átölelt.
- Hé! - ütögettem. De semmi haszna nem volt. - Ez nem kúl. Hallod! Shawn!
Végül megelégeltem és valamikor kidőltem. Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem volt megnyugtató a karjai közt elaludni. Azt hiszem rég aludtam ilyen jól. De akkor sem helyes ez az egész...és így aludtunk egymás karjaiban. Úgy érzem ebből még baj lesz..
Sziasztok! Véleményeket szívesen fogadok!
Puszi, Calipso♥
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro