A drama egész jó volt, csak a második rész felénél lemerült a laptop, és nem volt kedvünk megkeresni a töltőjét, ezért inkább nekifogtunk beszélgetni. Először az osztálytársainkról, meg hogy szerintünk ki nem szűz már, aztán áttértünk a lelkire, sirtunk együtt vagy egy órát, aztán meg szóláncozni kezdtünk.

Fogalmam sincs, mikor aludtunk be, de reggel arra ébredtem hogy a nap kiégeti a szememet. Zsófi úgy aludt mint egy kiscica. Majdnem dorombolt is. Ezen a gondolaton majdnem elnevettem magam, de mivel nem szeretném felébreszteni inkabb elindultam a fürdő felé.

Miután megmosakodtam és fogatmostam, indultam is vissza a szobába.Elmegyek egy nagy, fehér ajtó mellett, amin Bálint neve diszeleg.

Vajon jól van? Nem tudom visszafogni kivancsiságomat, a kezem már a kilincsen van. Jézus mi van velem? Miért érdekel engem ennyire Bálint?

Mielőtt továbbindulhatnék Zsófi szobája felé, a kilincs lenyomódik, és Bálint majdnem belém megy.

-Te meg mit keresel itt?-kérdezi hirtelen idegesen. Ennek meg mi baja?

-Csak wc-n voltam, és pont most mentem el az ajtód előtt, de ha ez is probléma akkor bocsánatot kérek amiért szoktam reggel fogat mosni.-válaszoltam ingerülten, aztán elfordultam tőle, és sietős léptekkel otthagytam

-Jó reggelt-köszön Zsófi, amint belépek a szobába

Elmosolyodom az égnek álló, kocos haján, és odadobok neki egy fesűt.

☆~★