Át a fenyen hozzad vezet az ut...
1.resz
Unottan és egyrészt mérgessen tettem le a telefont vagyis inkább dobtam le a telefont az ágyra . Evvel valahogy csillapítva az idegeimet ,viszont semmit sem segített .Úgy érzem képes lennék most egy hadsereg katonát is kivégezni egytől egyig. Csak sajna nem az őskorban vagyunk és így képtelen leszek a barátnőmet öldösni....
Most is azon gondolkozom megéri e veszekedni vele ilyen apróságon vagy inkább hagyjam hadd legyen igaza... és mivel én az emberek szerint eléggé akaratos vagyok aki még ha nincs is igaza akkor is úgy van ahogy en azt elterveztem vagy esetleg akarom akkor nincs apelata úgy kell lennie . Ha kell akkor ölni is tudnék az igazamert . Hat igen engem nehéz elviselni igazság szerint csak egy jó idegzetű ember kell hozza és minden rendben .
Viszont ezt a barátnőm nem igazán mondhatja magáról el .
Mivel ő is ugyan abba a kategóriában van mint én akaratos és ölni tud az igazáért és hogy mi miért is vagyunk joba...
Mer már csecsemő korom óta ismertem túl sok dolgot tud rólam .
Na ez tudom csúnya volt és igazság szerint nagyon nagyon szeretem csak ilyenkor meg tudnám ölni .
Túlságosan is egyformák vagyunk ebből a szempontból .
De más terén teljesen el terünk egymástól .
Van ami közös van ami nem de szerintem , ha mindenki ugyan olyan lenne ,unalmas és egyhangú lenne a világ .
És mi azt ugye nem akarjuk
Lassan ki vanszorgok a szobából át a nappaliba közben az vizsgálom mindenem meg van .
Szóval első füles jelen .
Telo jelen nem mintha azt hagynám otthon hisz az nélkül nem tudnék élni való szinuleg én elveszett lennék a barook vagy a reneszánsz idejében .
Kulcsok na az mingyart meg lesz .
Így hát a kulcsom keresésére indulok ,ami egy hamar meg is lett így már csak a cipom van hátra és a pénztárcám . Amint ez is meg van és írtam egy üzit anyuéknak húzok is . Meg egyszer megnézem mindenem meg van e mert ugye ez egy másik rosz szokásom ,hogy elfelejtek dolgokat . De vissza térve.
Elindulok a garázsba a bringamert amit Kirángatok mert ugye én arról vagyok híres hogy türelmes vagyok . Igen én oly annyira türelmes vagyok...hogy az már túl szép . Na de nehogy azt gondoljatok hogy egy boszorka vagyok akinek csak rosz szokásai vannak nagyon gyenge szívem van mindent fel veszek és ha valakit esetleg megbantok napokig nem tudok aludni és annyira a szivemre veszem a dolgokat hogy már úgy Csesznek le hogy hagyam már a francba. És vissza a jelenbe a járdán suhanok a bringámmal Szöul utcáin . A zenétől már kiszakad a dobhártyám és próbálok minél hamarabb odaérni arra a Szar erobik táncra . Ahova egyébként nem is akartam elmenni de nem hagyom azt a kis kurvat cserben.
Próbálok az időre és s közlekedésre és meg a zenére is odafigyelni .
Hat igen ez se az erőségem mindig el kések . Akar hova megyek elkések vagy esetleg hamarebb ott vagyok és szenvedek mert ugye mint az előbb említettem nagyon türelmes vagyok .
De ebből késés lesz az bisztos .
A járda végére érve felnezek a szemafora ami nekem ad előnyt így hát én és a viszonylag kevés ember áthaladunk a zebrán....
Aztán már csak egy nagy fékezés és sziréna . Sötétség.
Tonpan hallatszo orvosok beszéde. Még párszor kinyitom a szemem .
Felettem fehér köpenybe burkolódzott emberek akik azt mondjak hogy le ne csukjam a szemem .
Könnyű azt mondani olyan nehezek most a szemeim mindha tíz tonna lenne a szemhelyamon.
Hát itt is lenne az 1resz remelem tetszett .
És hogy a tuttomra addd egy ⭐️-al. Vagy comment formalyaban teheted .
Amivel arra utalsz hogy legyen kövi resz
Xoxo ❤️
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro