Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

3.fejezet

Az elkövetkező három hét eseménytelenül telt. Leginkább olvastam vagy sorozatot néztem.
Mivel apa sokat dolgozott nem tűnt fel neki mennyire begubóztam a szobámba.
Nem túloznék ha azt mondanám,hogy megijedtem. Bár nem szenvedtem súlyos sérüléseket,de a tudat,hogy meg is halhattam volna rémülettel töltött

Különben sem ismertem senkit és itt mindenki olyan fura volt.

Amikor elmentünk vásárolni, mindenki tök furán nézett ránk és összesúgtak a hátunk mögött.
Éppen a mireliteknél jártunk,amikor bejött egy csapat fekete ruhás fickó a boltba. Furcsamód napszemüveget viseltek,pedig este volt.
A tömeg pedig úgy vált ketté előttük,mintha királyok lennének.
Egy olyan ajtón mentek be amire az volt írva,hogy 'Csak alkalmazottaknak'.

Ezek után úgy döntöttem nem vegyülök. A suliban úgy is rákényszerülök majd.

****

Szombat este volt és apával pizzát eszegetve ültünk a kanapén. Valami régi krimi ment a TV-ben.

- Hogy tetszik,eddig az új város?-kérdezte apa.
- Szép meg minden,de az emberek nagyon furcsák.-momdtam.
- Ez egy kisebb város és az itteni emberek más értékrend szerint élnek. Nem furcsák csak mások.-mondta apa, bölcselkedve.
- Lehet,hogy igazad van.-mondanom sem kell,véleményem szerint,apa hatalmasat téved.

Itt valami sokkal több van a háttérben és én ki fogom deríteni,hogy mi az.

****

Eljött a nyár utolsó hétvégéje és apával elmentünk bevásárolni. Nen volt szükségem sok mindenre,így hamar végeztünk.
Utánna benéztünk pár ruha boltba. Sikerült beszereznem néhány új göncöt.

Miután hazaértünk elrendeztem a cuccaimat és bepakoltam a táskám.

Fura,de szinte biztos voltam benne, hogy mire holnap lemegy a nap már semmi sem lesz a régi.

Bocsi,hogy ez a rész ilyen rövid és béna lett. De ígérem,hogy a kövi rész izgisebb lesz.
U.i. Bocsi a helyesírási hibákért.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro