A reggeli nap sugaraira ébredtem. Ránézetm az órára, 7:30.-at mutatott. Mikor át fordultam a másik oldalra, ismét szembe találtam magam az édesen szunyókáló Jungkookkal. Elsöpörtem néhány kósza tincset, amelyek a arcába lógtak. Minden apró vonását végigmértem. Tökéletesen vágott szemeit, pici, mégis dús, rózsaszín ajkait, éles és férfias állvonalát. Végül mocorogni kezdett és szemeit lassan kezdte nyitogatni.

-Jó reggelt.- mosolyogtam rá.

-Jó reggelt szerelmem.- mosolyodott el ő is. Nyújtózkodott párat, majd felém fordult és a hajammat kezdte bizdergálni. Hirtelen rosszul lettem. Rögtön ki is pattantam az ágyból és berohantam a fürdőbe. A vécé fölé görnyedve lihegtem, majd egy pillanattal később kiadtam a gyomrom tartalmát. Csak annyit éreztem, hogy valaki a hátamat simogatja és megfogja a hajam. Mikor kiengedtem a "démonjaimat", felálltam és a mosdóhoz sétéltam, hogy kimossam a számat.

-Jól vagy?-jött mögülem Jungkook aggódó hangja.

-Persze, ne aggódj! Nincs semmi baj!-simogattam meg karját. Nem mondott semmit, csak aggódó tekintettel elhagyta a fürdőt. Gyorsan megmosakodtam és felöltöztem. Egy egyszerű fehér felsőt választottam egy szürke rövidnadrággal. Ehhez a szetthez egy fekete harisnyát és bokacsizmát párosítottam. Mivel eléggé hűvös volt, felvettem egy fekete bőr dzsekit is.

Miután késznek nyílvánítottam magam, elindultam lefelé. Ahogy leértem, megláttam Hoseokot a kanapén ücsörögni.

-Jó reggelt!-köszönt vidám hangon, mikor észrevett.

-Jó reggelt!-lehuppantam mellé a kanapéra.

-Naaa, milyen volt tegnap?-kérdezte egy perverz vigyorral.

-Mire gondolsz?-értetlenkedtem.

-Tudod a szobám a tiéd mellett van.-ezen a mondatának lesokkoltam. Eszembe jutott, hogy nem éppen voltunk halkak tegnap este. A fejem színe kezdett a paradicsoméra hasonlítani.

-Látom leesett.-nevetett fel a mellettem ülő.

-Ö..é-én....öhm...izé-kezdtem el dadogni.

-Semmi gáz.-mosolygott rám. Ez után már másról beszélgettünk. Lassan a többiek - Jin kivételével - összegyűltek a nappaliban. Néhány perccel később Jin jelent meg.

-Kész a kaja emberek!-mondta fennhangon.

-Igenis uram!-állt vigyázba Hoseok.

Mind a nyolcan megindultunk az étkező felé. Pillanatokkal később elsötétült minden. A testem erőtlenül esett össze. Elájultam.

Jungkook szemszöge

Seohyeon mellett sétáltam, mikor egyszer csak összeesett. Mielőtt földet ért volna, el kaptam. Elkezdtem rázogatni és szólítgatni.

-Seohyeon! Szerelmem, ébredj fel!

-Tedd a kanapéra!-utasított Namjoon.

Jin és Nam elkezdték vizsgálni. Végül néhány perc múlva Jin felém fordult.

-Nem volt rosszul ezelőtt?

-De, ma reggel.

-Van egy sejtésem mi lehet a baja, de jobb lenne megkérdezni egy bájolót.

-Máris hívom Lorit.-mondta Namjoon és elindult a szobája felé.

Time skip (2 órával később)

Seohyeon a szobályában feküdt. Lori és Jin bent voltak vele, mi hatan pedig az ajtó előtt várakoztunk. Már mind a tíz körmömet tövig rágtam, mikor nyílt az ajtó. Rögtön le is támadtuk őket.

-Mi van vele?-egymásra néztek, majd Lori szólalt meg.

-Terhes.-ez az egy szó teljesen ledermesztett. Hogyan lehetséges ez? Vámpírok nem eshetnek teherbe.

-Ez hogyan lehetséges? Hiszen vámpír, nem?-tette fel a kérdést helyettem Taehyung.

-Pont ez az, hogy nem vámpír.

-MICSODA?-akadtunk ki mind. Dehát vámpírvért ivott, akkor át kellett volna változnia.

-Ha nem vámpír, akkor mégis micsoda?-szólalt meg Yoongi.

-Egy gúl. Nem vámpír, de nem is ember. Megrekedt a kettő között. A gúlok azokból a félvérekből lesznek, akiket megpróbáltak átváltoztatni.

-Hogyan lehetséges ez? Hiszen Seohyeonnak nincsenek felmenői, akik vámpírok lettek volna.- Annyira zavaros ez az egész. Már semmit sem értek.

-A neme is árulkodó jele annak, hogy melyik szülejétől származik a vérvonal. A neme alapján az anyja volt vámpír.

-Az nem lehet. Hiszen az anyja halandó volt.

-És most mi lesz vele?-kérdezte Hoseok.

-A gúlok örökké élnek, akár csak a vámpírok. Viszont vannak emberekhez hasonló tulajdonságuk is, mint például a teherbe esés vagy betegség. Véren élnek, de képesek emberi étellel is táplálkozni, viszont sokkal hamarabb tör rájuk az éhség. Míg a vámpírok akár egy évig is képesek vér vagy bármilyen táplálék nélkül túlélni, a gúlok maximum egy hónapig.

Még Lori mondott pár fontos dolgot, utána elment. Ez után rögtön bementem a szerelmemhez. Néztem a hófehér bőrét, rózsaszínes ajkait. Közben a kezét simogattam. Pár pillanat múlva ébredezni kezdett.

-Szia.-mosolyogtam rá.

-Szia. Mi történt? Csak annyira emlékszem, hogy reggelizni indultunk.

-Elájultál. Kb. 4 órán keresztül nem voltál magadnál. Figyelj valamit mondanom kell. Seohyeon, terhes vagy, a közös gyerekünkkel.

Annyeong everybody!👐🏻

Itt a kövi rész!!! Remélem tetszett. Csapassátok a véleményeket kommentbe.

További szép napot és legyetek jók!

Puszi!😘❤️