Adrien szemszöge:

-Ááá-kiáltottam miközben zuhantam.
-Viszlát cica-kiáltotta utánam az előbbi hang.
                         ...............
-Ááúú-mondtam fájdalmasan miközben földetértem.
-Hol vagyok már megint? - kérdeztem magamban. És már el is indultam.

-Hova, hova-kocogtatta meg valaki a hátamat.
- Azt én sem tudom-gondoltam magamban.
-Te meg ki vagy? -kérdeztem meg inkább tőle.
-Engem Nancy-nak hívnak-mondta a lány aki idő közben levette a kapucniját.
-Szóval hóvá mész? - kérdezte.
-Hát,az igazat meg állva még azt sem tudom hol vagyok-montam.
-Igazán? Vampsland-ben vagy-mondta.
-És azt nemtudod véletlenül, hogy jutok haza?
-Honnan jöttél? - kérdezte.
-Párizsból.
Beszélgetésünket egy pittyegő hang szakította félbe.
-Ez meg mi volt?-kérdezte.
-A gyűrűm,azt jelezte, hogy nemsokára visszaváltozok.
-Hűű,szóval azért vagy macska jelmezben mert szuperhős vagy?
-Igen-mondtam.

-Szóval tudod, hogy jutok haza? -kérdeztem visszatérve a lényegre.
-Persze-mondta szomorú hangon.

-Miért lettél hirtelen ilyen szomorú?-kérdeztem.
-Hát tudod régen én is Párizsban éltem, csak egy véletlen folytán idekerültem.
-Úgy mint én? - kérdeztem.
-Igen valami olyasmi történt amilyen gondolom veled is-mondta.
-De mindegy, most nem rólam van szó hanem rólad.
-Hazajutni csak egy igen veszélyes útvonalon tudsz,amit még senki sem élt túl - mondta.
,, Akkor is megkell tennem az én Bogaramért"-gondoltam.
-Akkor is vállalom-mondtam.

Sziasztok!
Hát nemtudom.... Szerintem elég rövid lett,de attól még remélem tetszik nektek.
És negyon bocsi, hogy ne tudtam előbb kirakni a részt csak nagyon sok dolgom volt.😥