A leszállás simán ment, mégis be voltam rezelve, hogy mégis hogyan fog egy konkrét dzsungelbe leszálni egy sárkány. Megoldották. Mint kiderült a sziget túlsó részén van egy hatalmas palota, és annak pedig hatalmas kertje! De komolyan, egy hatalmas palota kertel, ami szépen gondozva volt!!!!
Több ezer éve meghalt a vár tulajdonosa, ha jól tudom...
Miután leszáltunk Ed hozzám fordult.
-Mivel kezdjük?
-Megnézem a verset.- elővettem a kis cetlit, és újból olvasni kezdtem.
-"A zöld ember a spankik bölcsőjéből való..."
-A spankik olyan gyermekek, akiket haláluk előtt nem kereszteltek meg. Általában állítottak nekik egy oltárt a temető elrejtett zugában. Vagyis keressünk temetőt!- gondolkodtam hangolsan.
-Értem, de ha jól tudom csak egy tündér élt itt, Titánia, neki viszont a halál körülményei tisztázatlanok.
-Úristen, mikor lettél ilyen szakértő?!- néztem rá hitetlenkedve.
-Hahaha rühüg a vadbelem.
-Rühüg?
-Igen, mert az író elírta, és jobban néz ki így.- nyújtotta rám a nyelvét.
-A lényeg, hogy egy oltárt, emléket, kersztet kell keresni. Ha látsz egy olyan szimbólumot ahol egy női alak van középen, angyal szárnyai és glóriája van, kezébe egy csecsemő, akinek szintén szárnyai vannak, mind két oldalán pedig ugyan úgy két gyermek angyal szárnyakkal védelmezve a középen lévő női alakot, akkor megtaláltuk.- hadartam el egy szuszra.
-Megvan!- kiáltott fel Ed.- Nézd, ott van egy kőtábla, vagy éppen sír, és ha nem vagyok vak akkor ugyan az a szimbólum van belefaragva amit mondtál.
-Nézzük meg.- Megtaláltuk mit akartunk, egy emlékmű volt ott a spankik jelképével.
-Úgy érzem magam mint egy kincs kereső játékon...- motyogtam.
-Mondtál valamit?- kérdezte Ed.
-Semmit. Na következő állomás!
"Táncolj a pixikkel a holdfényes éjjelen."
-Mik azok a pixik?
-Olyan tündérek akik a holdfényes éjszakákon körben táncolnak. Úgy ismertheted fel őket, hogy hagynak egy szabályos kör alakot a fűben.
-Mint az ürlénynek hitt jelek a búza táblákban?- nézett rám furán.
-Ürlények nem léteznek.- nevettem fel.
-Vagy például az ott?- kérdezte miközben mögém mutatott. Mintha egy gyereket láttam volna, odaszaladt és belépett a körbe, ami köből volt kirakva a füves rét közepén.
-Ne...- kiáltottam volna utána.
-Hm?- nézett rám.
-Semmi, ez nem igazi tündér kör.- nevettem fel kínosan.
-És mi lett volna ha igazi?- kérdezte gyermeki kiváncsisággal amitől az ember legtöbszőr elolvad.
-Valószínüleg a tündérek fogságába estünk volna. - mikor ott áltunk azt vettem észre, hogy az egész teleknek ez a közepe. Teljesen középen helyezkedett el. Vagyis majdnem...
Mikor ránéztem az erdőre és fordultam a táj változott. Egy palotát láttam, amit még sárkányhátról sem láttunk. Ezek szerint két kastély van ezen a szigeten eddigi felfedezésünk szerint....
-Látod te is?- kérdezte Ed. Egy bólintással jeleztem, hogy igen.
Nyíls egyenesen az elrejtett vár felé vettük az irányt.
Egy bástyát láttunk és rajta egy ajtót. Az ajtó hamis volt...
-Ezt rá festették a falra?!- akadtam ki miközben a bejáratnak hitt ajtót vizslattam.
-Ugy látszik, keresünk másik bejáratot.
-Várj már! Felfogtad mi ez?
-Egy festett ajtó?- kérdezett vissza Éd.
-Igen! Nézd meg milyen részletes! Mint az elf feneke amire még a nem látható pattanásokatis felfestették!!!!!
-Naaaa! Egyre csúnyábban káromkodsz! - szólt rám.
-De legalább nem a saját nyelvemen.- vontamvállat. Miután megcsodáltam az ajtó festést elkezdtük felkeresni a palota igaz bejáratát. Este fele közeledett mikor megtaláltuk. Bementünk és a navigációs érzékeinkre hagyatkozva próbáltunk eljutni a festett ajtós toronyhoz.
A sötét jelenléte torok szorongató volt számomra. Persze Ed tök magabiztosan sétálgatott. Aha, persze, a vámpírok éjjeli élő lények...
De lagalább egyikünk sem bánta amikor bebujtam Ed karja alá, mert egy mocskos denevér rám ijesztett. EGY DENEVÉR!!!! Hogy kerül az ide be?!
Mikor a folyosó végére értünk, megpillantottuk annak a bástyának a belsejét amit kerestünk. Félelem fogott el. Nem csak a sötét miatt, mert elért az agyamig az a veszély jelzés, hogy nem tudjuk mi vár ránk, akár ebbe a kis kalandba bele is halhatunk. Mondjuk ha együtt halunk meg az tök romi mert Romeó és Júlía 2.0 leszünk.... lehet szólni fog rólunk egy könyv is!!!!!!
Jó bocsánat, néha morbid vagyok 😅