-Akkor írjuk le,mondjuk az éghajlatát,fővárosát,élnek ott,gazdaságát ha van akkor a nemzeti mottót - javaslom neki.

-Rendben. - még mindig nem valami beszédes

-Ha van bármi amit szeretnél akkor,mond nyugodtan. - probálok felé nyit. - Nyugi nem harapok. - mosolygok,hát ha ezzel többre megyek.

-Oké. Akkor mondjuk ne írjuk le a gazdaságát. -mondja el a véleményét

Nagyon örülök,mert végre megszolalt.

- Rendben. Akkor azt ki veszük jó- értetem egyet vele.

Nemzeti mottó:Maka-Diyos, Maka-kalikasan, Makatao at Makabansa
(Isten, a természet, a nép és az ország szeretetéért)

Főváros: Manila

Népszámlálás szerint:100 981 437 fő

...

-Úristen! Elégé sokan élnek ott! - adtam hangot a meglepődésemnek.

Márk azóta se szólalt meg. Leírtunk még pár dolgot.

-Végre kész! - diadalmasan hátra dőlök, aminek az eredménye az lett,hogy hátra esetem.

-Jól vagy ? - akodva fel áll Márk.

Hangos nevetésbe töröki,hogy mennyire szerencsétlen vagy.

-Persze,hogy jól vagyok. - felállok,s vigyorgok, mint a tejbe tök.- Oké. Rendben van. Akkor holnap le is tudjuk adni.

-Rendben. Akkor szia - rövidre fogata magát,elindult.

-Szia. - kiabáltam neki.

Össze pakoltam a cuccomat,s elindultam a kijárat felé. Kinyitottam az ajtótt. Átfutott a hideg rajtam. Hirtelen nagyon hideg lettem.

-Gyorsan el kell érnem a buszt,ha nem akarok meg fagyni.

-Elkisérlek. - szolalt meg mögöttem egy hang.

-Márk? Nem kell fáradnod.

-Nem akarom,hogy meg fagy.- kedveskedett

-Nyugi nem fogok meg fagyni. Amugy is te a másik irányba laksz.- mutatam közbe. - S akkor te fogsz meg fagyni,és azt pedig én nem akarom.- mosolyogtam. - Szóval, szia. - integetem neki.

-Vigyázz magadra!

-Te is!