VALLOMÁS !

A BTS ma is keményen dolgozott, mint mindig. A banda leaderje, Namjoon elégedetten szállt be a fiúkkal az autóba, amivel haza utaznak. Abba a házba, ahol már kereken négy éve laknak, együtt. Jeongguk elgdolkodott egy pillanatra azon, hogy mennyi mindent átélt már abban  a házban. Nagyon megkedvelte ezt a bandát - nos nem csak a bandát - és mára már semmiért sem adná. Igazi barátokat szerzett magának, büszkévé tette a szüleit és (talán) megtalálta élete szerelmét is. Emellett átélt rosszat is, az idolok élete sem könnyű, de ezeket igyekszik minél hamarabb elfelejteni.

A Big Hit épülete 15 percnyire van a BTS fiúk házától. Ez idő alatt Namjoon és Jin átbeszélik az aznap történteket, Yoongi alszik, miközben zenét hallgat Jiminnel, Hoseok az ablakon néz ki és mosolyog, néha Taehyunggal nevetnek. Jeongguk pedig fáradtan pislog. Ez a megszokott felállás, bár többször is előfordul, hogy Jin szörnyű viccein nevetnek, vagy Suga esetében kiakadnak.

Jeongguk kellemetlenül érezte magát. A mellette ülő tekintetét érezte magán. Eddig sosem zavarta, de most késztetést érzett arra, hogy megszólítsa a barna hajút.

"Baj van, Tae?" kérdezte végül Jeongguk.

"Miért vagy ilyen letört, Kookie?" kérdezte, majd óvatosan összekulcsolta ujjait az ifjúval.

"Semmi." somolygott halványan Jeongguk.

"Gguk, légy őszinte velem."

"Rosszul érzem magam emiatt."

"Mi miatt?" nézett a fiúra Taehyung.
Meztelennek érezte magát Jungkook. Taehyung nézése olyan érzést keltett a fiatalban, melyet ki nem állhat. Úgy érzi hyungja belelát a szívébe, a fejébe, mintha átlátna rajta.

"Ezt majd otthon szeretném elmondani." mondta, majd ráhajtotta a fejét Taehyung vállára. A fiú bólintott.

A haza vezető úton Namjoon megkérte a fiúkat, hogy használják ki a hétvégéjüket, mert a jövő hét még keményebb lesz. Az új albumon fognak dolgozni, amit nyár végén terveznek kiadni. Ezekhez az új koreográfiát is be kell tanulniuk. Emellett több koncertjük is lesz.

Pár perc múlva mindenki kiszállt az autóból, ami a Bangtan ház hátamögött parkolt, a garázsban. Yoongi, Jimin és Hoseok a házba igyekeztek, ahol újabb hülyeségeket művelhetnek. Taehyung Namjoonnal beszélt az új dalukról, a 4 o'clock-ról, ami nagy sikert aratott a BTS Festa-n. Jeongguk Jinnel álldogált. Maknae Tae-t várta, míg Jin Namjoont.

"Jungkookie, szenvedsz. Mi a baj? Nem vagy boldog? Csinált valamit Taehyung?" aggódott Jin.

"Nem, dehogy." nevetett fel Kookie. ❝Valami olyat fogok tenni, ami senkinek sem fog tetszeni.❞

"Megleptél. Ha kell valami, tudod, hogy hozzám jöhetsz." ölelte meg Jin az ifjút, aki saját gyerekeként tekintett rá a köztük lévő öt év ellenére is.

"Köszönöm." suttogta Jungkook, majd eltolta magától Jint.

"Mehetünk?" kérdezte Namjoon Jintől, aki bólintott egyet, majd elindultak a város irányába.

"Menjünk fel." intett a fejével Jungkook, majd maga után húzta hyungját.

Lassan sétáltak kézen fogva a ház felé, majd onnan a fiatalabb szobájába. Út közben az alvó Yoongiba botlottak, aki körül Jimin és J-Hope őrjöngött. Mikor felértek a szobába, Jungkook leültette Taehyungot az ágya szélére, majd leült vele szembe és a szemeibe nézett. Jungkook szeret V szemeiben elveszni, hiszen annyira csodálatosak. Az ifjú próbálta lenyugtatni magát, de sehogy sem sikerült neki. Ezt Taehyung is észre vette, ezért egy apró csókot lehelt Kookie ajkaira, majd magához húzta és megölelte őt. Jungkook mély levegőt vett, majd felvázolta terveit szerelmének.

"Nem tudok titokban élni. Lehet, hogy a barátaink és a szüleink tudják, ami köztünk van, de az ARMY-nak is elkéne mondani. Ami azt jelenti, hogy az egész világ tudni fog róla, ha elmondjuk."

Taehyung pár percig emésztette az előbb hallottakat. Tudta, hogy igaza volt Jeongguknak. Tudta, hogy előbb-utóbb úgyis eljön ez a nap. Valahol, mélyen félt megtenni ezt a lépést, de fájt neki, ahogy az ifjút látja - emészti magát emiatt. Taehyung pedig nem szeretné így látni őt.

"Nem mondasz semmit?" kérdezte Jeongguk óvatosan eltolva magától szerelmét.

Taehyung egy szót sem szólt, csak elvette a telefonját, felszerelte egy állványra, majd megnyitotta a V Live alkalmazást és liveot indított. Leült JK mellé az ágyra és nézte, ahogy a live nézettsége egyre jobban növekszik. Jeongguk meglepődve ült barátja mellett. Mikor a nézettség elhagyta az egy milliót, Taehyung köszönt az ARMY-nak.

"Sziasztok!" üdvözölte a nézőket Kookie is.

"Hogy vagytok? Tudom, hogy ez egy váratlan live, de valami fontosat szeretnénk közölni veletek." villogtatta meg Tae a híres box mosolyát.

Végre bejelentitek, hogy taekook valós?

Ugye nincs semmi bajotok?

Szegény JK olyan ijedt.

Akármi is legyen, az ARMY itt van nektek ♡

Jungkook és Taehyung reménnyel olvasta a megjegyzéseket. Remélték, hogy nem lesz annyira nehéz, mint gondolták. Jeongguk még mindig le volt sokkolva, amiért társa egy szó nélkül belement ebbe az egészbe.

"Nyugodjatok meg, egyikünk sem haldoklik." mondta mosolyogva Jungkook, majd Taehyungra nézett, aki bólintott egyet.

"Kezdjük az elejétől." kezdte Taehyung. "Elmesélem, hogy hogy találkoztam Jungkookie-val. Épp énekóráról jött haza, én már majdnem elaludtam, mert késő éjjel volt. Abban az időben Jungkook nagyon szégyenlős és csendes volt... Köszönt, lezuhanyzott, majd mindenki elaludt. Nem fogok hazudni, egész éjjel ő járt a fejemben. Akkor szobatársak voltunk. Próbáltam beszélni vele, de hamar elaludt, ezért csak a légzését hallgattam. Már akkor megfogott benne valami. Már akkor éreztem valamit iránta, ami most egyre jobban a felszínre tör és már nem tudom ezt titkolni. Mikor a legelső albumunkon dolgoztuk, egyre jobban megbarátkoztunk egymással. Sok közös pontunk volt. A debütálásunk után pár hónappal Ggukie-t a szobában találtam sírva. Nagyon megijedtem, fogalmam sem volt, hogy mi történhetett." Taehyung Jungkookra nézett, majd megfogta a kezét. Az ifjú meg volt hatódva, tudta, hogy most egy újabb szerelmi vallomást akar Taehyung mondani, de itt volt az ideje, hogy Jungkook is mondjon valamit.

"Akkor mondtam el neki, hogy nagyon nehéz lépést tartani a többiekkel, hiszen annyira tehetségesek voltak. Hyung megölelt, majd bíztatott, hogy folytassam az egészet, hiszen ez volt az álmom. Azt hiszem, ha nem lett volna Ő, én már rég feladtam volna és itt sem lennék."

Taehyung pillangókat érzett a hasában. Már évek óta együtt vannak, - titokban - de amit az ifjú iránt érzett napról napra egyre inkább növekedett és még máig is csak növekszik.

"Tudjuk, hogy sokatoknak nem fog ez tetszeni, de kérlek, ne utálkozzatok. A 21. században a homoszexualitás már elfogadott." sóhajtott Taehyung, miután összeszedte további gondolatait. "Nem szeretnénk csalódást okozni nektek."

"Hyung..." suttogta Jungkook, majd átölelte a síró fiút. "Kérlek, ne sírj."

A fiú próbálta féken tartani magát, de nem tudott belegondolni abba, hogy hány ember fogja utálni Jungkookot és őt emiatt. Nem érti, hogy miért ítélik el az igaz szerelmet.

A komment szekció tele volt támogató megjegyzésekkel, sokak örömére volt ez a live, végre a kedvenc párosuk bevallja, hogy szeretik egymást. Jeongguk puszit nyomott a mostmár lecsillapodott barátjának homlokára, majd elolvasott néhány kommentet. Örvendett a pozitív visszajelzésnek.

"Még annyit szeretnék mondani, hogy remélem menedzser-hyung nem fog annyira haragudni ránk. A Big Hit-ről ne is beszéljünk." mosolygott Jungkook. Taehyung letörölte könnyeit, majd mosolyogva magával szembe fordította szerelmét.

"Mindennél jobban szeretlek." suttogta hallhatóan, így még a liveot néző emberek is tisztán hallhatták őket. Taehyung Jeongguk felé hajolt, majd egy forró és szenvedélyes csókot váltottak.

"Én is, Tae." mondta Jungkook kipirult arccal, majd a kamera felé fordult. "Elég rövid volt ez a live, hamarosan még egy lesz. Na meg egy új BTS! RUN epizód is. Vigyázzatok magatokra és jó éjszakát!"

"Fighting!" kiáltotta el magát Taehyung, majd az ikonikus V jelét mutatta. Jungkook csak nevetett rajta, majd pár másodperc múlva leállították a liveot.

Mély sóhaj szakadt fel Taehyungból, majd az ifjúval együtt lefeküdtek az ágyba. Nem aludni akartak, egyszerűen összebújni. Jeongguk mélyen beszívta barátja illatát, amelyért annyira odavan. Taehyung pedig semmiért nem adta volna ezt a pillanatot. Végre nem kell féljenek attól, hogy lebuknak. Végre felvállahatják szerelmüket akár az utcán is. Eddig minden akadállyal szembe néztek és leküzdötték őket, de a neheze most jön.

Szembe kell nézniük a következményekkel.

___

©  -CUTITAE
JÚN 27, 2017. | NOVELLA
FT. TAEKOOK