Ez a rész a 2018. januári kiértékelést dolgozza föl!

2018. 01. 26.

Húha. Az elmúlt hónap eléggé zsúfoltra sikereredett. De a lányokkal mindent megoldottunk.  Lucy, illetve Isi már megfér egymás mellett, plusz a barna hajú megismerte Miyeon-t, meg Yue-Yan-t. Ahogy én láttam, jól kijönnek.

Isabella egyre inkább idegesítőbb, néha-néha kibírhatatlan.  Például most egész hónapban Nonit piszkálta, hogy miért nem tud táncolni, de ezt nekem is mondta. Mi avval vágtunk vissza, hogy ő meg rappelni nem tud.
Ezt kicsit a szívére vette, ami miatt végig nagyon gonosz volt velünk.

A mostani kiértékelésre egy szuper dalt választottunk, a BTS-től az "I need U" c. számot. Talán ez az egyik legmeghatározóbb daluk, számomra legalábbis. Főleg amiatt, mivel mindig ezt hallgattam, ha anya éppen kiakadt. Édesanyámról jut eszembe...megint ellátogatott az ügynökséghez. hogy miért nem rúgtak még ki. Annyira támogató anyukám van, komolyan. Szerencsére Min kisasszony jó passzban volt, amikor drága rokonom bejött. Vázolta neki a helyzetet, így sikerült meggyőznünk arról, hogy okkal vagyok itt. Habár még mindig ideges, mert szerinte egy 15 éves lánynak otthon a helye. Annyira jó, hogy most jutott eszébe a törődés. Mindegy is, térjünk át a kiértékelésre.

9:24

A szokásos hamari időpont helyett, ma kicsit később kezdtünk. Sajnos egyre több csapatot/lányt rúgnak ki, ami azt is jelenti, hogy majd lassan lesz egy új meghallgatás. Nono ,,véletlen" hallotta, hogy terveznek külföldre is menni, aminek kínai barátnőm nagyon örül. Azt is kiderült azámára, hogy Japánba, illetve Ausztráliába biztos fognak utazni. Izgatott vagyok miatta, annyi biztos.

Egy középkorú hölgy áll ellőttünk a nagy teremben, ahol jelenleg vagyunk.
- Szerintem akkor most elmondanék pár tudnivalót! - kezdi. - Most arra gondoltunk, hogy növekvő sorrendben fognak jönni a csapatok, nem pedig fordítva. Szóval így Yang kisasszony csoportja, az egyes fog kezdeni! - mutat egy számomra ismeretlen nő felé, aki nagyjából a 40-es éveiben lehet.

Mindegyikünk bólint, ellenben ez azt jelenti, hogy mi hamarabb leszünk, ami nem túl biztató, akár 2 órán belül mi jöhetünk!  Természetesen a ruháink ki vannak készítve, a hajstílusunk egységesen egyszerű copf lesz, Min kisasszony kérésére.

9:58

Az ügyvezetőnk éppen integet nekünk, szóval odarohanunk.
- A szettjeitek készen állnak, James ott vár titeket! - mutat egy lila ajtóra, melyre ezüsttel rá van pingálva a stylist neve. A lányokkal válaszképpen bólintunk egyet.

Isabella mint valami vezető, el is indul. Lucy mögötte megy, nevetgélve a szőkén. Mi, Nonival hátul sétálunk, egymás kezét szorítva. Borzasztóan örülök, hogy ilyen barátnőm van, mint ő. Hálás lehetek.

A szép ajtón belépve, a srác (nagyjából 20 éves, brit) int nekünk egyet, azonnal odajön hozzánk.
- Hali! Melyik csapat vagytok? - kérdezi mosolyogva. Kedvesnek tűnik.
- 18-as - vágja rá Isi.
- Az egy menő csoport, ahogy hallottam - vigyorog a fiú.
- Megtesszük, amit tudunk - kuncog Nono.
- Mindjárt adom is a ruhááááát - húzza el az utolsó szót. Meglepően jól beszél koreaiul, persze pici akcentus hallható, de az a lányoknál is megvan. - Akkor... - húz elő egy nagy fekete táskát. - Isabella Smith? - a szőke azonnal nyúl érte. - Lucy Jones? - a barna hajú is elveszi. - Ömmm...Nono? - csodálkozik a stylist. A barátnőm a kezét felnyújtja, mire a srác odaadja neki. - És akkor Kim Jia - rakja a kezembe mosolyogva.
- Köszönjük! - feleljük egyszerre, meghajolva persze.

10:16

Oké, értem én, hogy ez a dal más, mint az eddigiek, de ez nem azt jelenti, hogy ruhákat tekintve is ilyen más.

Isi, illetve Lucy outfitje a stílusukat tükrözi. Ellenben az enyém, huhhh. Nono-nak egy picit extra, de neki tetszik. Az enyém meg? Egy crop top garbó (ami nem áll jól az alkatomon) a szoknya túl rövid (persze van biztonsági sort, mert az mindig kell), a kardigánt nem értem (mit keres az itt?) és egy bakancs (esküszöm az a legjobb).

Szörnyen nem jön be. Noni látja rajtam, hogy nem teljesen ragadtat el, ellenben ő csak vigyorog a kialakult helyzeten. Ezt egy dühös pillantással díjazom.

10:48

Rekordidő. A biztonsági int nekünk, hogy indulás és hajrá. Reménykedni tudunk csak.

A BTS felosztásunk:
- Suga - Nono
- J-hope - én lettem, ami miatt nagyon örülök
- RM - úgymond osztozunk rajta a legjobb barátnőmmel
- Jungkook - Lucy lett
- V - megint csak a barna hajú amerikai
- Jimin - Isabella
- Jin - ő is a szőke, de néha én vagyok

Hát ismét nekünk lett a kevesebb, de boldog vagyok, hogy a bias wrecker-em lehetek, mert amúgy a kedvencem RM.

A színpadra felállunk, a szokásos zsűri ott ül, mint mindig. A kedves férfi integet mosolyogva, viszont a szigorú, az a szemével jelenleg gyilkolni tudna, és még jó, hogy engem kellett kinéznie. A nő szokásához híve gyönyörű, egy bordó vállpántos ruhát visel.
- Mehet, lányok! - bólint. A zene beindul, mire mi elkezdünk mozogni.

*time skip*

Vége. Szerintem ez az eddigi legrosszabb előadásunk, de egyben a legjobb is.
Vegyes érzelmek kavarognak mindannyiunkban. Isabella megszorítja Lucy kezét, aki az enyémet, én pedig Nono-ét. Így állunk ott.
- Hölgyeim... - tart hatásszünetet a szigorúbbik. - Ez a dal...jó választás volt. Bár meg kell jegyeznem, hogy Lucyssi hangja egyértelműen fejlődött, maga viszont visszaesett Isissi. - ezen le vagyunk döbbenve, hiszen ezt az urat úgy ismertük, hogy  a szőke lány fanja.
- Ugyanezt tudnám elmondani. - szólal meg a hölgy. - Én még annyit, hogy Nono meg Jia tánctudása is jobb- mosolyog ezerrel. - Benned viszont Isi én is csalódtam. A következőre hatékonyabb felkészülést! - húzza ki magát.
- Meglesz! - hajol meg a lány.

*time skip*

Nono-val sétálunk éppen kifele. Ő haza szokott menni, a saját kis mini házába, ahol még rajta kívül a nővére él.  Lucy is velünk tart, mellette Miyeon, illetve persze Yue-Yan. Az amerikainak integetek, a másik csoport tagjainak adok egy-egy ölelést.

A legjobb barátnőmnek egy hosszabb ölelésben részesítem. Egy dologra viszont nem számítottam, arra, hogy megfogja a kezemet, és maga után húz.
- Hát, de... - kezdem, de tudom hogy semmi értelme. Amit Noni akar az úgy is lesz. Nem lehet meggyőzni általánosságban.
- Gyere! Elviszlek valahova! - húz maga után.
- Alá kell írni a papírt! - rázom meg a fejem.
- Akkor írd! - hisztizik a barátnőm.
Szó nélkül engedelmeskedek neki, aztán visszamegyek hozzá.
- Most hova megyünk? - kérdezem.
- Közös hétvégénk lesz! - közli velem.
- Az az? - ijedek meg. - A cuccaim mind itt vannak! - magyarázkodok.
- Majd kapsz az én dolgaimból. A program pedig a következő: SZ Ó R A K O Z Á S! - mondja betűnként. Vigyorgok egyet rajta, aztán hagyom, hogy maga után húzzon a hideg, januári Seoul-ba.

————————————————————————
Sziasztoook!!!
Végre hoztam az első olyan részt, amelyet a szünet alatt írtam.
Ez egy kissé hosszabb rész lett, de remélem tetszett nektek így is!
Legyen csodálatos karitok, illetve, mint mindig napotok/estétek is! ❤️❤️❤️