14. Rész (MANAAAAAA!!!!)
2021. 01. 26.
*Mana szemszöge*
Eltévedtem? Én? Soha...na jó, de!
Minden koreaiul van kiírva, én meg annyit tudok csak, hogy szia, meg köszi, ja meg szeretlek, kedvellek. Ezzel így remek ötlet volt kimenni 14,5 évesen Koreába gyakornoknak. Főleg, hogy komolyan nem tudok a nyelven, hab a tortán, hogy angolból hármas vagyok suliban és az alapfokot is alig érem el, lehet nem is. Mindegy, nincs már visszaút, szóval hajrá, Sazaki Manami!
A koreai reptéren vagyok jelenleg, az az az egyik Seoul-in. Nem tudom, hova menjek vagy mit tegyek, csak annyit, hogy most 7:31 van. Először be kéne a csomagjaimat szerezni, nem??? Ahjjjj...lehetetlen eset vagyok.
Életcél teljesítve. Mármint a bőröndjeim meg vannak. Igaz, nem angolul intéztem, hanem a saját jelnyelvemen. Be kell vallanom a koreaiak nem a legjobbak ,,Mana jelnyelv"-ből. Annyira nem, hogy nem ismerték fel azt, ahogyan húzom magam után. Aztán nagy nehezen eszembe jutott angolul a bag szó, úgy sikerült elérnem, hogy megkapjam. Gyorsan elmondtam a nevem, elég könnyen. Ennyit még eskü tudok is.
Ezek után most 8:27-kor a táskáimmal magamon nagy nehezen elindulok a HYBE-hoz. Úgy nézek ki, mint egy karácsonyfa, komolyan. Mindenhol a cuccaimat cipelem, amin az itteniek jót szórakoznak.
- Ott van! - ordítok fel magamban, amikor meglátom az említett épületet. Semmi extra, fekete-fehér az egész, de így is szép. Persze, hatalmas!
Belépek, a biztonságiak egyből koreaiul kezdenek magyarázni. Megrázom a fejemet, majd mondom, hogy I am Japanese. Ez nekik nem volt elég, emiatt még egy I am trainee. mondatot is elmondok. Beengednek, majd rámutatnak egy jó hosszú recepciós részre. Bólintok, majd elindulok egy szimpatikus nőhöz.
Azonnal köszön, én pedig visszaköszönök a nyelven. Erre furán néz, mert tegezem. Na ezek után angolul kezdek neki magyarázni valami olyasmit, hogy nem beszélek koreaiul és angolul se nagyon meg japán vagyok. Na ekkor a nő agya átvált japán nyelvűre vagy nem tudom, de azonnal elmond mindent. Kérdezi a nevemet, illetve hasonlókat. Amíg várunk az ügyvezetőmre, addig kérdez a szülőhazámról, én meg mesélek neki. Nagyon élvezi.
- Ő ott Min kisasszony, az ügyvezetőd! - mosolyog a recepciós rám.
- Köszönöm. - hajolok meg neki. Megindulok a gyönyörű nőhöz, aki a BTS korszakomra emlékeztet, mert tisztára úgy néz ki, mint Suga.
- Hello, Manami! - biccent a hölgy japánul.
- Jó napot! - hajolok meg ismét. - Kérem hívjon csak Mana-nak!
- Rendben, akkor Mana, gyere - mutat a lift felé.
Beszállunk, ő megnyomja valamelyik gombot, én meg várom, hogy mikor érünk már fel.
Nagy nehezen fent vagyunk. Kiszállunk, én a bőröndjeimet magam után húzom, majd megindulunk valamelyik szobába.
Növekvő sorrendben vannak az ajtóra számok írva 1, 2, 3...
A 18-asnál megállunk, ő bekopogtat. 3 lány nyit egyszerre ajtót. Egyikük valószínűleg amerikai, középhosszú festett szőke hajjal rendelkezik. Van egy hosszú, fekete hajú, aki koreainak tűnik. Illetve egy harmadik, szintén koreai szerintem, akinek csodálatosan szép arca van és barna haja. A szőke mosolyog, ellenben a másik 2 nem. Gondolom hiányzik nekik az elődöm vagy nem is tudom. Sajnos nem tehetek róla, hogy szegényt kirúgták. Majd mesélnek róla a lányok remélem, érdekel.
- Sziasztok - köszönök nagy nehezen koreaiul.
- Ő itt Mana, japán és nem beszél koreaiul, angolul is alig - hadarja az ismeretlen nyelven Min kisasszony.
- Beszélek japánul - mondja a barna hajú lány az anyanyelvemen. Rámosolygok, amit viszonoz.
- Remek, illeszkedj be, aztán ha sikerült, akkor a lányok segítenek. Kérlek titeket, hogy fogadjátok be. Ari majd gyere fel, ha kész van, adok neki órarendet! - mondja először japánul, majd a másik 2 mondatot szintén a számomra ismeretlen nyelven mondja. Bólogatok neki, majd belépek a szobába. Az amerikai lány alatt lesz a helyem, ahogy nézem. Próbálok vidámnak tűnni hátha az a csapattársaimnak szimpatikus lesz. Nem igazán sikerült a tervem, így is mondhatjuk.
Kipakolás kész, Jia (mint megtudtam a barna hajú lánynak ez a neve) sokat segített. Bemutatta Isit (a szőkét) meg Arit (a fekete hajút), ez utóbbi elég furán viselkedik. Lehet nem tetszik neki a stílusom. Mondjuk az meglehet, hiszen amíg ő feketébe van, én addig totál színesben vagyok.
Arival jelenleg a liftben vagyunk, elvezet Min ügyvezetőhöz az órarendemért. Kell koreai, angol, ének, illetve tánc is. Arinak nem kell angol, se koreai, neki több éneke, meg rapje van, illetve tánca is, de abból kevesebb, mert elvileg vérprofi.
Juhú, meg is van, miszerint jelenleg koreaira kell mennem, remek. Útközben nekimegyek egy srácnak. Haja szőkés, de sapka van rajta. Szemei alig látszanak a maszk miatt, annyit látok csak, hogy baromi cuki és helyes. Igaz, keveset látok belőle, de így is észreveszem. Alig látom 5 mp-ig, mert utána elszalad. Hát ez fura volt. Na mindegy, ráhagyom.
Jelenleg az ágyamban fekszek. Gondolkodok, azon, hogy jó ötlet volt-e kijönni ide Koreába azért, mert hátha idol leszek. A válaszon sokáig töprengek, annyira, hogy bealszok közben.
————————————————————————
Szio!
Sikerült végeznem egy új résszel. Remélem tetszett nektek és, hogy Mana megfogott titeket. Bevallom nekem ő az egyik kedvenc karakterem, mármint személyiségben. Nagyon szép lelke van, de ezt majd a trilógia 2., illetve 3. részénél fogjátok látni.
Legyen mesés napotok/estétek! <33
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro