Random ugrókötél

Az istenkirálycsászár Janika az utcán sétált. Lábai aprók voltak, így pár méter is kilométereknek tünt számára.
Janika csatlósa a közhirhedt Sanyi volt. Sanyi nagyon swagyolo gyerek és hát kicsit örült is, szóval megfelelő társ Janinak. Eggyütt sétáltak tovább. Mert hát a mi kis Sanyink nem hagyná ki szegény Ferike lealázását.
Ferike egy kis gumó gyerek. Azaz egy gomba. És a beceneve illetve gúnyneve is gomba. Gomba egész jól tanult, mindenből dicséretes volt és ebből kifolyólag kitűnő is. Sajnos verekedni nem tudott.
Ferike kiment játszani a parkba. Nem tudott arról dönteni, hogy mivel játszon, ezért mindent kihozott magával. Ekkor megjött az istenkirálycsászár és csatlósa. Janika gúnyosan mosolygott, vállát felhúzta és összekulcsolta a karjait. Sanyi a bicepszét puszilgatta, mint aki biztos benne, hogy nyer. Ferinek golyóztak a szemei, beparázott, izadt, ideges lett. Egyszerre a sok minden. Sanyi és Jani neki rontottak volna Feri drágaságunknak, de mindketten megbotlottak a random úgrókötélben.
Ferink megmenekült, Janikánk meg Sanyikánk sírva rohant haza.

VÉGE

TollPihe