2. 11.
A vírus miatt több helyszínen lemondták a nagydíjakat, ezért hasonlóan az osztrákhoz és a brithez, Olaszország is két futamot tartott egymás után. Ez pedig senkinek nem volt ellenére, hiszen csodálatos hely, közel Milánohoz. Ha nagyon akarjuk még a tengerpartra is lemehetünk, igaz ez 2 óra kocsikázást jelent.
-Megmondtam a lányoknak, hogy figyeljenek rád.- néztem komolyan Maxre.
-Ugyan már.- nevetett Max.- Szeretlek.
-Én is téged.- csókoltam meg.
A new york-i és a londoni divathét után, ahol csak egy- egy napot vettem részt, most Milánó következett. Maxet azóta kissé nehezen hagyom magára, de tudom, hogy bíznom kell benne.
A legtöbb cuccomat Monzában hagytam, hiszen a bemutató után ide megyek vissza. Szerencsés voltam, hogy éppen akkor volt divathét, mikor a futamok.
-Csajszi.- jelent meg mellettem az összes barátnőm.
-Sziasztok.- kötöttünk ki egy nagy ölelésben.
-Mi újság? Olyan keveset látunk.- tartott a karjai között Barbi.
-Hát igen. Kicsit lefoglal a márka fejlesztése.- mosolyogtam rájuk.
-Nem is modellkedsz szinte.- rázta a fejét Kendall.
-Ez igaz.- bólintottam.
-Lányok! Indulás.- lépett mellénk egy szervező, hogy az öltözőbe tereljen. Felhúztuk a nekünk szánt ruhát és elkészítették a sminkünket. Egyre kevesebb kedvem volt az egészhez.
-Egy pohárral.- lépett mellénk Kendall.
-Hát ez mi?- lepődtünk meg a lányokkal.
-A saját Tequilám.- tartotta fel az üveget.
-Ez igen!- bólintottunk, majd mindenki elvett egy poharat.
-Arra, hogy minden jól sikerüljön.- koccintottuk össze a poharainkat és lehúztuk. Ízre nem volt rossz, de nem is esett olyan jól. Nem is kéne innom.
-Oké lányok! Indulás!- indítottak meg minket. Sorban haladtunk és vártuk, hogy elindítsanak, mindenki a saját gondolataiba merülve, felkészülve nehogy valamit elrontson.
-Di. És mehetsz.- magabiztosan lépkedtem a kifutón, mikor egy pillanatra oldalra kaptam a fejem. Max, Lewis, Kat és még néhány pilóta a barátnőikkel ült a sorokban. Hatalmas mosoly ült ki az arcomon, hiszen tavaly is Max lepett meg, de ezúttal a bátyámat is belerángatta a dologba. Az idejét nem tudom mikor volt ő utoljára kifutó közelében. Persze ebben közre játszott, hogy sok modell az exe volt.
Ahogy visszafelé haladtam csak egyetlen egy dolog kavargott a fejemben.
-Di.- ugrott a nyakamba Bella.
-Minden rendben?- kérdeztem aggódva, hiszen a tekintete homályos volt, a szemei pedig tele voltak könnyekkel.
-Igen.- mosolyodott el, de a szemei még mindig könnyesek voltak.
-Akkor miért sírsz?- töröltem le egy könnycseppet.
-Giginél megindult a szülés. Haza kell utaznom.- válaszolta.
-Úristen.- ugrottam a nyakába.- Te jó ég.
-Ki tudnál menni az én ruhámban is?- nézett le magára.
-Persze.- válaszoltam szipogva. Bella és én az örömtől sírva cseréltünk ruhákat, majd sietve beálltam a helyére.
Hatalmas meglepettség érte az embereket mikor újra kiléptem, hiszen már voltam, Bella viszont nem. A könnyeimet visszatartva mosolyogtam és sétáltam újból végig a kifutón. Láttam, hogy sokan észrevették, elsők között a szeretteim, de ismertek, így tudták, hogy a mosolyom valódi, ezáltal a könnyeim is örömkönnyek.
-Hol a fenében van Bella?- kérdezték.
-Haza kellett utaznia.- válaszoltam mikor visszaértem. A lányok, a szervezők a sminkesek és még többen. Válaszra vártak tőlem.
-Gigi szül.- kiáltottam el magam, mire mindenki hatalmas üdvrivalgásba kötött ki, hiszen ez nagyszerű hír volt.
-Igyunk arra, hogy Gigi egészséges kisbabát szüljön.- emelte a poharát a magasba Kendall, majd a legtöbben csatlakoztak hozzá. Én csak örültem, de nem ittam.
***
-Szia kislány.- karolt át hátulról valaki, de ahogy megéreztem az illatát rájöttem, hogy ez Max.
-Hát helo!- csókoltam meg.
-Alig vártam, hogy lássalak.- simította meg a hajam.
-Csak pár órát nem láttál.- karoltam át a nyakát.
-Az így is túl sok.- rázta a fejét nevetve.
-Ha már itt tartunk.- néztem rá komolyan.
-Diana!! Csodálatos voltál.- karolt át Charles és Charlotte, majd Lando és megjelent Pierre és Anna is.
-Köszönöm!- mosolyogtam rájuk.
-Úristen mennyi drága pia.- jegyezte meg Anna, mi pedig meglepetten néztünk rá.- Mi van? Egyetemista vagyok.
-És?- kérdezte meg elsőként Lando.
-Ott a legolcsóbb bor is jó, csak be tudjunk rúgni tőle.- válaszolta Anna, majd le is vett egy pohár pezsgőt az egyik arra járó pincér tálcájáról.
-Néha sajnálom, hogy nem jártam egyetemre.- nevetett Max.
-Nos. Nem rossz buli.- nevetett Anna.- De nem bánom, hogy online kell tanulnom.
-Így velem lehetsz.- karolta át Pierre. Eszembe jutott az Annával lezajlott beszélgetésem. Pár hónapja még rettegett tőle, hogy visszatér az egyetemre és mindennek vége lesz.
-Mennyi ember.- nézett körbe Charlotte.
-Azt mondják jön a következő hullám.- válaszolta Anna.
-Pedig már elég volt ebből a hülye vírusból.- ráztam a fejem.
-Nem hiszem, hogy ennek ilyen gyorsan vége lesz.- sóhajtott nagyot Charles.
-Kat és Lewis?- jutott eszembe.
-Daisy belázasodott. Visszamentek Monzába.- válaszolta Max.
-Daisy nincs jól?- lepődtem meg.
-Csak lázas nyugi. Minden rendben lesz.- simította meg a karomat.
-Na bulizzunk. Ki tudja mikor lesz következőnek lehetőségünk rá.- táncikált Anna.
-Mit akartál az előbb mondani?- kérdezte gyorsan Max, mielőtt táncolni indultam volna.
-Gyere.- ragadta meg a kezemet Charlotte.
-Majd elmondom.- kiabáltam vissza és a lányokkal táncolni kezdtünk. Bemutattam Annát egy csomó modell barátnőmnek és el volt ájulva mennyire menő dolog ezt csinálni. Persze nem látta ennek az árnyoldalát.
-Gyere csajszi.- fogta meg a kezét Hailey és táncolt vele, majd elvitte bemutatta Justinnak.
-Mostmár nem menekülsz.- lépett mögém Max.
-Oh. Menjünk ki.- intettem a fejemmel a terasz felé.
-Oké. Mostmár kicsit félek.- fogta meg mind a két kezem.
-Ne aggódj.- nevettem.
-Akkor mondd már.- szorította meg a kezem.
-Sokat gondolkoztam. Minden időmet veled szeretném tölteni.- dőltem a korlátnak.
-Én is így vagyok, de te is utazol és...
-Abba hagyom a modellkedést.- vágtam a szavába.
-Tessék?- lepődött meg.-De hát imádod.
-Nem. Ez a lényeg. Nincs kedvem a kifutókon vonulni. Nem azt mondom, hogy mindenféle formában végeztem vele.- vázoltam.
-Hanem?- érdeklődött.
-Nem leszek többé kifutómodell, illetve csak ritkán. A többi fotózást pedig én választom kivel szeretnék együtt dolgozni. És már azt is megtudom oldani, hogy én is beleszóljak az időpontba.- válaszoltam.
-Régóta gondolkozol rajta ugye?- fordult felém.
-Mielőtt megismertelek. Azért kezdtem bele a márkába, hogy ne kelljen annyit utaznom. De mostmár egyáltalán nincs kedvem.- ráztam a fejem.
-Ahogy gondolod Kicsim.- puszilta meg a homlokom. -Én mindenféle képpen támogatni foglak. És őrülök ha minél több időt veled tölthetek.
-Ez sokat jelent.- öleltem meg.
-Hát akkor tényleg ideje elkezdenünk a közös életünket.
-Mostmár nem egyedül én hozom a döntéseket. Az életem része vagy. A te véleményed is sokat számít.- simítottam meg az arcát.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro