Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

2. 10.

A kibékülésünket követően az újságok telis tele voltak a békülésünkkel, régi képeket halásztak elő még a kapcsolatunk elejéről és már az is felmerült, hogy egy lehetséges baba okozta a kibékülést.

Sajnos ez utóbbi viszont még mindig nem következett be akármennyire is vágytam is rá. Kezdtem már belenyugodni a történetbe, hiszen majd jön ha jönni akar. De mégis annyira nehéznek bizonyult.

-Ez milyen?- billegtem egy koktélruhában Katherina, Charlotte és Anna előtt.

-Tökéletes.- lovagoltatta a lábán Kat Daisy-t.

-Szerintem is.- bólintott Charlotte.- Most én jövök.

Már órák óta ruhákat nézegettünk, minden ok nélkül. Csajos nap. Remek érzés volt egy teljes napot a lányokkal tölteni és vásárolni. A fiúk legutolsó szabadedzését hagytuk ki ezért. Az időmérőn jó barátnő módjára mindannyian ott akartunk lenni a párunk mellett. Pláne én akit rendkívül feszéjez, hogy egyszer nem voltam jelen és a párja megcsalta.

-Úristen Charlotte. Csodálatos vagy ebben a ruhában.- álltuk körbe mindannyian.

-Kell!- jelentette ki.- Sosem éreztem még egy ruhában sem ilyen szépnek magam.

-Nem fogjátok elhinni.- pattant fel Anna a kanapéról.

-Mit?- léptem mellé. A képen Kelly volt, egy fekete autó kormánya mögött, majd a következő képen már látszódott milyen kocsi.

-Ferrari.- nyíltak tágra Charlotte szemei.

-Nos. Amennyire odáig van Maxért kétlem, hogy Charlotte-nak is keresztbe akarna tenni.- rántotta meg a vállát Kat, mire mind a hárman ránéztünk.- Mi van?

-Te hogy veszed ilyen könnyen?- kérdezte Anna értetlen arkifejezéssel.

-Nos. Tudom, hogy szeret. És tudja, hogyha megcsalna a baba nálam maradna.- bólintott Katherina magabiztosan. Sosem féltettem attól, hogy bárki ártani tud neki. Amilyen sebezhető, olyan magabiztos.

-Szóval.- fordult felénk Charlotte.- Kell egy baba.

-Nem ezt mondtam.- nevetett Katherina, mi pedig követtük a példáját.

***

-Ez az!- ordítottam Christian nyakába ugorva, hasonlóan mint tavaly.

-Harmadik.- ugrándozott velem a csapatfőnök. Alex a 6. helyen végzett ami bár pontszerző hely, édes kevés volt a Red Bull csapatának. Ráadásul Gasly csak kettővel volt mögötte ami még annyira sem volt bíztató.

-Alex marad jövőre?- kérdeztem miközben figyeltem ahogy a tömeg az érkező autók felé indul.

-Ezt nem itt kell megbeszélnünk.- rázta a fejét, de ismertem már annyira Christian-t, hogy nincs megelégedve Albon teljesítményével.

-Jó srác.- indultunk meg a tömeg felé.

-Itt mindenki az Di.- mosolygott rám.- De ez a forma 1-ben édes kevés. Ez nem egy gyerek sport. Ide olyan emberek kellenek, mint Max vagy Lewis. Vagy bárki más. Agresszívnek és magabiztosnak.

-Alex pedig fél.- bólintottam.

-Tehetséges srác, de nem ide tartozik.- mondta ki végülis amit az elején nem akart.-ahhoz jobban kell teljesítenie.

-Tudom.- bólintottam.

-Hiányoztál közülünk te lány.- karolta át a vállamat és felnevetett.

-Jajj ne is mondd!- nevettem fel én is.- Nem tudod milyen nehéz volt.

-Kellyt sosem engedtük be.- bökte ki hirtelen.

-Tessék?- lepődtem meg, hiszen sokszor láttam, hogy a Red Bull körül sétálgat.

-Csak a VIP lelátóra mehetett, de a garázsba sosem.- válaszolta, majd ő is Maxhez sietett. Hálásnak éreztem magam, hogy Kelly sosem vehette el az én helyem teljesen. Sőt! Egyáltalán nem vette át a helyem. Mindenki úgy viselkedik és érzékelteti velem, mintha soha nem is történt volna meg az eset. Kivéve Max. Ő kétszer annyira szeretett mint előtte és minden nap el is mondta.

-Harmadik lettem.- kapott fel az előbb említett fiú, ezzel kiszakítva a gondolataimból.

-Gratulálok.- öleltem át szorosan, majd vissza sietett a csapathoz, hiszen hamarosan fel kell állnia a pódiumra.

Az ünneplés után megvártam a sajtótájékoztatót és a fiúkkal együtt siettem vissza a szállodába. Nagyjából mindenki boldog volt, kivéve akik a végén, vagy utolsóként végeztek.

-Hetedik lettem!- ugrott a nyakamba hátulról Lando.

-Gratulálok.- öleltem meg szorosan. Max elengedte a kezem, hogy foglalkozhassak kicsit Landoval. Tudta, hogy a mi barátságunk megmarad még attól függetlenül is, ami köztünk történt és ezt el is fogadta, hiszen ő volt mellettem végig.

-Első hely.- rollerezett el mellettem Lewis.-Huhuuu!

-Bolond.- nevettem miközben elengedtem Landot.

-Az 6 pont. Huh nagyon jó!- őrült Lando mint egy 5 éves.

-Az tökéletes.- bólintottam.

-Mi a tervetek?- lépett mellénk Charles.

-Nagyon semmi.- ráztam a fejem Maxre nézve.

-Illetve.- karolta át a nyakamat Max.- Meglepem a feleségem.

-Hogy mi?- fordultam felé.- Mivel?

-Nem véletlen meglepetés.- nevetett fel.- Ha visszaérünk a hotelbe csak átöltözünk és indulhatunk is.

-Jajj ne már.- sóhajtottam nagyot.- Olyan kiváncsi vagyok!

-Azt tudom.- nevetett Max.

A szállodáig végig Maxet nyaggattam aki egy szót sem volt hajlandó elmondani. Csendben hallgatta ahogyan kérdezgetem a fejemben felmerült ötleteket.

Felhúztam egy halványsárga lenge ruhát, mellé egy szandállal, amit a lányokkal nézegettünk. A hajamat kiengedtem és ennyinek véltem a készülődésemet.

-Ilyen gyorsan?- lepődött meg Max.

-Csinosabban öltözzek? Étterembe megyünk?- fordultam körbe.

-Nem kell. Tökéletes vagy így.- lépett közelebb és egy puszit adott a homlokomra.- És nem, nem étterem. Még mindig.

-Pedig biztos közel járok.- forgattam meg a szemem nevetve.

-Gyere menjünk.- fogta meg a kezem. Lementünk és egy sofőrrel indultunk el a titkos helyszínre. Nem tűnt hosszú útnak, de izgatott voltam már. Imádtam a meglepetéseket, ugyanakkor utáltam is őket, mert túl kiváncsi voltam.

-Itt vagyunk. - pattant ki Max és átszaladt az én oldalamra, hogy kinyithassa az ajtót.- Majd hívom ha jöhet.

-Rendben.- bólintott a sofőr és miután kiszálltam elhajtott.

Max a kezemet fogva húzott egy kis tóhoz, ami mellett egy pléd, tányérok, virágok, poharak és egy piknik kosár várt.

-Ez csodálatos.- néztem elképedve, hiszen a táj és az egész helyszín annyira mesebeli volt.

-Reméltem, hogy tetszeni fog.- húzott le a plédre.

-Te találtad ki?- lepődtem meg.

-Ennyire hihetetlen?- nevetett fel.

-Nem.- ráztam a fejem nevetve.- Csak ilyenekre volt időd.

-Rád mindig van időm.- bólintott.

-Köszönöm!- szorítottam meg a kezét.

-Nem kell.- csókolta meg a kézfejemet.- Van még valami.

-Micsoda?- kérdeztem izgatottan.

-Egyszer megígértem, hogy sosem hagylak el.- turkált a zsebében.- Szóval most mégegyszer megígérem.

-Max.- ráztam a fejem, hiszen nem akartam, hogy mindig arról legyen szó ami közte és Kelly, vagy Lando és köztem volt.

-Szóval itt és most megígérem, hogy többé nem teszek ilyet. És úgy teszünk mintha sosem történt volna meg.- nyitotta ki ugyanazt a dobozt amelyben az eljegyzési gyűrűm volt.- Kezdhetnénk előről?

-Igen.- töröltem meg a szemem. Max kivette a gyűrűt és nem a többi gyűrű mellé húzta, hanem a másik kezem gyűrűsujjára. Ígéret gyűrű.

-Ígérem.- húzta fel a gyűrűt.

-Ígérem.- tettem a kezem az övére.

lewishamilton, charlesleclerc és további 1 826 916 személy kedvelte.

dianaHverstappen: ♾ @maxverstappen1

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro