Káin egy halk káromkodást hallatott, mikor megpillantotta, hogy kávéfőzője már csak egy egészen kis adag italt tud neki biztosítani. Egy nagy sóhajjal lépdelt konyhaszekrényéhez, hogy elővegye belőle vodkás üvegét, majd egy kicsit kipótolta kávéja hiányosságát. Behunyta szemeit, ahogy a két keserű íz keveréke végig száguldott torkán.

Úgy szerette inni reggeli kávéját, amilyen ő maga is volt. Sötét és fanyar.

Lehuppant ócska kanapéjára, hogy elfogyassza tartalmas reggelijét, mikor ablakából megpillantott egy ismerős járművet az utcán. Az ő ellopott kocsija volt.

Próbálta összerakni magában a képet, de az autó jelenléte csak egy dolgot jelenthetett. Elizabeth elolvasta a levelet és most itt van, hogy megbocsásson neki. Boldogan sietett oda ajtójához és nagy hévvel ki is rántotta azt, de a lány helyett mást talált a küszöbön. Egyenesen Aidennel nézett farkasszemet.

-Te meg mi a faszt keresel? - kérdezte mogorván és meg sem próbálta leplezni csalódottságát. Carter elengedte füle mögött a sértést és komolyan meredt rá az előtte álló férfira.

-Christian meghalt. - jelentette ki és összeszorította ajkait, hogy a meggátolja a testében szétáradó fájdalmat. Káin pillantása egyből megenyhült, döbbenten vonta össze szemöldökét, miközben próbálta feldolgozni Aiden szavait. 

-Hogy történt? - hangja rideg volt, arca zord és vonásai kemények.

-Az írek. - dünnyögte a fiú és szomorúan sütötte le pillantásait. - Tegnap este még elment valahova, mikor Benette és az emberei rajta ütöttek. Chrisnek esélye sem volt, leszorították őt az autópályáról és a szerpentineken keresztül szeretett volna elmenekülni. Nem sikerült neki. Tehetetlenül zuhant a mélybe.

-Bassza meg. - mormogta a bérgyilkos és frusztráltan túrt bele hosszú barna hajába. Elkapta tekintetét az előtte álló fiúról és behunyta szemeit, hogy le tudja győzni a benne felgyülemlő gyötrelmet és szomorúságot. - Bassza meg! - csattant fel hirtelen és szikrázó szemekkel vágta neki kávés bögréjét a falnak. A kerámia hatalmas zajjal tört össze és hullott darabokban a földre. Aiden némán nézte végig a jelenetet és megvárta, hogy a férfi lenyugodjon, mielőtt folytatja mondandóját. Káin zilálva csóválta meg fejét és hagyta, hogy ereiben szétáradjon a keserű düh.

-A kocsi robbanásában oda lett ő is. Úgy döntöttünk ma temetjük el. - szólalt fel halkan Carter. - Sanchez és Nadia ötlete volt, hogy megkérdezzük te akarsz-e jönni.

-Igen, persze. - hebegte zavarodottan a bérgyilkos és megkísérelte rendezni gondolatait. - Egy perc és kész vagyok, csak felkapok valamit. - mondta zaklatottan, majd beviharzott hálószobájába.

Káin szíve egy hatalmasat dobbant, ahogy megpillantotta a kocsiban ülő Elizabethet. Szőke haja hatalmas loknikan omlott vállára, míg testét egy egyszerű testhez álló fekete ruha  takarta. Arca sápadt volt, orcája kipirosodott, tekintete pedig üres volt és semmitmondó. Szóra sem méltatta a bérgyilkost, mikor az beült hátra a járműbe. Némán meredt maga elé.

Carter gyújtást adott a kocsira és ők is elindultak a part felé, ahol a banda többi tagja már várta őket. Az egész útjuk szótlanul telt el, mindhárman gondolataikba temetkeztek. De Káin annyira még éber volt, hogy kiszúrja a lány ujjain húzódó jegygyűrűt.

Mivel a holttest nem volt meg, úgy döntöttek az óceán parton fogják leróni végső tiszteletüket. Jimmy egy nagyobb kődarabra rávéste Christian nevét, születési évét és halálának évét. A fiúnak rajtuk kívül nem volt senkije, így csak szűk körben búcsúztak el tőle. Mindannyian hoztak számára virágokat és mécseseket, amiket elhelyeztek a tábla előtt. Sanchez elmondott pár mondatot és még a Bibliából is idézett egy-két sort. Nadia keservesen zokogott és kétségbeesetten bújt hozzá az afroamerikaihoz. Káin támogatóan szorította meg apja vállát. Aiden Summer keze után nyúlt, de ő lerázta magáról a fiút. Kimérten meredt az előtte heverő sírkőre, tekintete fásult volt és rideg. Arcvonásai megmerevedtek, ökleit dühösen szorította össze és bármennyire is fájt neki barátja elvesztése, nem volt képes könnyt hullajtani érte. Nem azért mert nem szerette Christiant, vagy mert nem rázta meg a halála. Az igazság az volt, hogy annyira összetört tőle, hogy teljesen magába fordult. 

Ijesztő látványt nyújtott, ahogy ott állt szótlanul és érzelemmentes arccal az orosz sírja felett. Mikor letelt az egy perc, a banda tagjai mind mocorogni kezdtek és indulásra készek voltak, de Elizabeth továbbra is egyhelyben állt.

Minden maffiában és bandában kialakulnak szokások és hagyományok, mindenhol más és más. De az rendszerint közös bennük, hogy ha egy tagjukat elvesztik, akkor közösen koccintanak elvesztett cimborájuk tiszteletére.

Miután Sanchez egy gyönyörű tósztot mondott, mind egyszerre emelték poharukat Christianre. Mind a piába fojtották bánatukat és egy kis idő után felszabadultabb lett a hangulat. Jimmy, Nadia, Aiden és Sanchez régi történeteket elevenítettek fel az oroszról, amit Káin és Summer csak némán hallgatott. A férfi próbálta elkapni a lány pillantásait, de valahányszor összetalálkozott tekintetük, nem látott mást Elizabeth íriszeiben csillogni, mint mérhetetlenül nagy dühöt és keserűséget.

Mikor már a többiek alvós részegre itták magukat, Káin félrevonult az egyik mosdóba. Summernek több sem kellett, észrevétlenül osont a férfi után.

Káin kábán hajolt a mosdókagyló fölé, hogy leöblítse vízzel arcát. Felsóhajtott, ahogy a hidegtől felélinkült. Felegyenesedett, hogy leellenőrizze kinézetét a tükörben, de abban a pillanatban valaki mást is megpillantott a tükröződésben.

-Mit keresel itt hercegnő? - kérdezte, hangja gúnyosan csengett. A következő pillanatban egy éles tárgyat érzett oldalába vájni, majd Elizabeth felpipiskedett, hogy egyenesen a férfii nyakhajlatába suttoghasson.

-Fordulj meg. - utasította kemény hangon. - Lassan. - Káin tette, amit a lány kért, aki egyből torkára tapasztotta kését, amint a bérgyilkos szembe került vele. 

-Úgy látom fordult a kocka. - pillantott végig Káin a bosszús lányon. - Nem rég még én fogtam pengét rád.

-Nem vagyok kíváncsi az üres fecsegésedre. - sziszegte Summer dühösen fogai között. - Már reggel óta csak erre várok. 

-Milyen udvarias vagy, hogy megvártad, amíg eltemetjük Christ és csak utána támadtál nekem. - ironizált a férfi, mire Liz csak még dühösebb lett.

-Milyen édes, úgy teszel, mintha valaha is számított volna neked. - dünnyögte Liz mogorván. A kés pengéje élesen vájt bele a férfi bőrébe.

-Te teszel úgy, mintha csak egy érzelemmentes szörnyeteg lennék. - szólalt fel a férfi erényesen. - És igen, igazad van, Rengeteg rossz dolgot tettem már az életemben, de Chrisre testvéremként tekintettem. És ezt soha nem veheted el tőlem.

-Hmm, érdekes. - húzta el száját Elizabeth. - A sorstól kaptál két öcsét is... - kezdett bele Summer, szemeiben kegyetlenség csillogott. - És most mindkettő halott. Miattad. - egy gúnyos vigyort villantott Káin felé, akinek több sem kellett, durván ragadta meg Liz nyakát jobb kezével és egyből az apró fürdőszoba másik végében teremtek.  

-Ezt nem kellett volna. - dünnyögte most már a bérgyilkos is frusztráltan, miközben a lány diadalittasan pillantott le rá. - Soha többé ne merészeld a szádra venni őket. - fenyegetőzött, mire Elizabeth csak felnevetett. Már egy cseppet sem félt a feldühödött bérgyilkostól.

-Úgy látom fáj az igazság. - hergelte tovább Káint, szemei kihívóan csillantak fel. A férfi teljesen hozzá préselte a lány törékeny testét a falhoz, szemei villámokat szórtak.

-Ezt hagyd abba, vagy nagyon meg járod. - fenyegetőzött, mire Summer csak végig nyalt ajkain és egy cserfes vigyorra húzta ajkait.

-Hagy lássam, ha ilyen keménynek hiszed magad. - hajolt közelebb arcához, miközben a bérgyilkos kezei még mindig torkán pihentek. - Ölj meg, ahogy megölted a nővéremet és  ahogy megölted a testvéredet is. Mutasd meg nekem milyen is a rettegett Káin, akiről ezer meg ezer rémhír terjeng a floridai alvilágban. - csattant fel Elizabeth erélyesen, hangja keményen csengett, ahogy visszhangzott a mosdó csempéi  között.

-Tudod, hogy képtelen lennék bántani téged. - felelte végül a férfi és végre eleresztette a lányt, aki hirtelen ragadta meg a férfit arcát és állánál fogva kényszerítette őt, hogy nézzen bele szemeibe.

-Akkor csinálj velem amit csak akarsz. - dünnyögte és beharapta Káin alsó ajkait, mire a férfi egész testén borzongás futott végig.

-Nem fogok belemenni ebbe. - mondta rekedtes hangon, miközben tekintete elsötétült. - Részeg vagy és bosszúra szomjas. Csak kínzol engem.

-Vagy csak én sem tudlak bántani téged. - suttogta Summer és rátapadt a bérgyilkos ajkaira. Hosszú és szenvedélyes csók volt, de nem tarthatott sokáig. Elizabethnek pont sikerült annyi időre kizökkentenie a bérgyilkost, hogy megfordítsa pozíciójukat. Újra a férfi torkához emelte az eddig kezében szorongatott kését. 

-Azt eléggé kétlem. - dünnyögte Káin a hozzá szorított pengére utalva.

-Inkább beszélj! - parancsolta Liz, mire ő végre megadta magát a lány akaratának.

-Mit akarsz tudni? - vonta fel szemöldökét gúnyosan, miközben védekezően tartotta fel kezeit.

-Az igazat. - vágta rá Summer és még közelebb férkőzött a bérgyilkoshoz. A férfi egyszerre simult hozzá a lányhoz és a falhoz is. Csapdába esett. - Mielőtt Christian meghalt, azt mondtad, hogy nem te tehetsz Grace haláláról. Akkor ki?

-Garcias. - felelte Káin nemes egyszerűséggel. 

-És mégis miért? - faggatózott tovább.

-Mert rossz minőségű kokóval üzletelt. Ráadásul a zacskók anyaga sem volt a legjobb, amiben szállították. Az egyik kilyukadt a nővéred gyomrában, már nem tehettem érte semmit. Mikor oda értem haldoklott és kérte, hogy szabadítsam meg a fájdalmaitól. Ezért lőttem le. - Liz némán hallgatta végig a történetet, miközben kíváncsian fürkészte a férfi arcát, hogy ki tudja olvasni tekintetéből, igazat mond-e. Végül leeresztette karját és visszarakta zsebébe a kést.

-Még nem végeztem veled. - mormogta fenyegetően. - De egyenlőre hiszek neked. Amúgy is  a segítségedre van szükségem.

-Az előbb még meg akartál ölni, most meg már kellek neked? - csattant fel a férfi felháborodottan.

-Igen, mert neked is szükséged van rám. - vágott vissza Elizabeth erélyesen. - Meg fogom bosszulni az íreken Christian halálát. Vagy veled vagy nélküled, de megcsinálom. - jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon.

-Az a szerencséd, hogy én is annyira ki akarom nyírni a mocskokat, mint te. - dünnyögte Káin és elszántság csillogott szemeiben.

-Helyes. Mert akkor rögtön  indulunk, miután ezek itt kidőltek. - utalt Summer a nappaliban lévő bandára.

-És utána mi lesz? - vonta fel szemöldökét a bérgyilkos kérdően. - Bosszút állsz rajtam is?

-Az volt a terv. - felelte Summer komolyan. - Divide et impera. Oszd meg és uralkodj. - felelte, majd magára hagyta a bérgyilkost.

Éjjel kettő felé mindenki  visszavonult a szobájába aludni, csak Káin és Elizabeth maradt ébren. A férfi az utolsó simításokat végezte előkészített tervén, miközben a lány idegesen járkált fel-alá szobájában, kezében a levéllel.

A bérgyilkos állításai teljesen összezavarták és úgy hitte az egyetlen mód amivel tisztázni tudja magában a történteket, ha végre elolvassa az írást, amit nővére rá hagyott. Így hát végül letelepedett ágya szélére és olvasni kezdett.

Lizzie,

Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyen hangvételben kell neked levelet írnom, de sajnos a múltban elkövetett hibáim ma utol értek engem és keményen meg fogok fizetni értük. 

Nem meséltem el neked, mert szégyelltem magam miatta, de amikor még fiatalabb voltál és nekem kellett a pénz, a mexikóiaktól kértem kölcsön. Pontosítva Hugo Garciastól. Tudom, hogy őrültség volt, de hidd el nekem, hogy nem volt más választásom.

Most, ennyi év távlatában már nagyon bánom akkori döntésemet, de változtatni nem tudok rajta. Kérlek bocsáss nekem.

Pár nappal ezelőtt a mexikóiak felkerestek engem, hogy rójam le a tartozásomat, amit meg is tettem, de a dolgok balul sültek el. Garcias bandája ideges, amiért nem tudom nekik átadni az anyagot, de attól félek, hogy már soha nem is fogom tudni. Az egyik zacskó kilyukadhatott, aminek következtében több gramm kokain úszkál a véremben. Csak idők kérdése és meg fogok halni. Izzadok és folyamatosan hőhullámok gyötörnek, már a légzésem is egyre nehezedik, szóval tudom, hogy nagy bajban vagyok. Minden porcikám remeg és fáj, én pedig csak azt kívánom, hogy bár valaki megtudná szüntetni a bennem eluralkodó fájdalmat. Egy golyó a fejbe kegyesebb halál lenne, mint ez.

Ami Bonniet illeti, rendkívül aggódom érte, de tudom, hogy ha én elmegyek, akkor is biztonságban lesz. Nem mertem elárulni, de amikor gyámot kellett megneveznem számára, nem téged írtalak be, mert tudtam, hogy az anyaság nem neked való. Mrs Rochester gondjaira bíztam, tudom, hogy nála jó kezekben lesz. Kérlek, azért ne feledkezz meg unokahúgodról, mert szüksége van egy olyan erős női példaképre, mint amilyen te vagy. 

Nagyon szeretlek kishúgom. Minden nap hálát adtam a Jóistennek, hogy egy olyan testvérrel és társsal áldott meg, mint amilyen te vagy. Nálad szeretőbb családra nem is lelhettem volna és ezért örökre hálás leszek neked.

Szeretettel;

Grace