Mikor kiértünk a reptèrre kinyitottam a csomagtartót és ki vettük belőle a bőröndöket. Majd amíg Kookie vàrakozott én elmentem a parkolóba és leparkoltam a kocsimmal. Kookie csak úgy áldogált úgy egyedül, és annyira imádni való! Úgy megcsókolnám. De nem lehet. Sajnosssss. Beléptünk a reptérre és becsekkoltunk, kerestünk helyet ahová le tudtunk ülni várakozni mert még 2 óra múlva indul a gépünk.
-V! Iszunk egy Starbucksot?
-Aha, imádom!
-Énisssss-ezzel a lendülettel felálltunk éd a starbucks felé mentünk. Én egy Chocolate Frappuchino-t Kookie pedig egy Caramel Frappuchino-t ivott. Olyan finomak ezek a starbucksos italok. Egyszerűen imádom. Mint Kookiet. Nem tudom,hogy mikor mondjam el neki. Lehet,hogy a repülőn kéne mert ott úgyis sokáig leszünk és lenne időm, de azzal meg az a baj,hogy ha ő meg heteró akkor meg az egész kis "vakáció"-nak vége. Szóval nem tudom.
-Kookie, szeretnék majd valamit mondani neked.
-Mit??-nézett kiváncsian. Nem tudok ezeknek a szemeknek ellenállni ezért most kell elmondanom.
-Háth, nem merem....
-Na bökd már ki!
-Jóóóó..... szóval az van,hogy amikor először beléptél az irodába akkor már tudtam...
-Mit???
-Azt, hogy szeretlek.....-az utolsó szót  nagyon halkan mondtam,hogy ne keltsek feltűnést. Nem úgy reagált mint ahogy szerettem volna.
-Whatttttt?
-Igen, teljesen beléd zúgtam! Szeretlek!-majd közelebb hajoltam hozzá, hogy összetudjuk érinteni az ajkainkat. Amikor összérintettük az ajkainkat akkor kinyitottam a szememet,hogy lássam a reakcióját  és ő lecsukott szemmekkel hagyta nekem. Mikor elkezdtem mozgatni az ajkaimat ő felvette velem a tempót, és màr kb csók csatába keveredtünk. A körülöttünk lèvőknek ez nem tetszett és csak egy "pfjúúj"-t tudtak kiejteni a szájukon de minket nem zavart mert folytattuk amit elkezdtünk.
-Én is szeretlek Tae!
-Tényleg??
-Igen, màr nagyon rég óta tetszel nekem csak nem mertem elmondani mert nem tudtam,hogy te heteró vagy meleg vagy.
-Velem is ugyanez volt!
-Jó, hogy ezen már túl vagyunk.-mondta, és összekulcsoltam az ujjainkat, majd a nő a hangosbemondóba szólt, hogy a Los Angelesi gép nemsokára indul. Majd felálltunk és így összekulcsolt ujjakkal mentünk a cuccainkért ès aztán meg fel a gèpre. Amikor helyet foglaltunk Kookie megszólalt.
-Tae, félek a repüléstől!
-Nem kell mert itt vagyok, Szivem!-mondtam megnyugtató hangon.
-Rendben van Kicsim!
-Ja, és még valami.-jutott hirtelen az eszembe.
-Igen?
-Akkor most együtt vagyunk?
-Nagyon úgy tűnik.-felelte és közelebbb hajolt hozzám egy csókért.

Hello skacok! Ez egy ujjabb resz remelem tetszik, tudom picit nyalas lett de jo ez igy.