Éncsak Bence karjában voltam , és amennyire csak tudtam hozzá bújtam.

Július 1 .

Itt tartunk. 2 hetes fesztiválra megyek a Balatonra. Két óra múlva megyünk , de én előbb felkelltem.

A szüleimnek ez pont jó jött, mert a házasságfordulójuk alkalmából elmentek valahová, Sári pedig egy táborba ment. így nem haragudtak rá nagyon. Erre a fesztiválra gyűjtöttem év elejétől fogva . Ez volt minden álmom. Hogy a barátaimmal elmenjek .Jól érezzem magamat. És ne gondoljak Rá. Már megint nagy betűvel. Több hete nem beszéltem vele. Ő sem keresett. Inkább hagytam. Gondoltam, ha akar valamit felkeres. De nem történt meg. Leszart. A szó szoros értelmében.

Ezért akartam nagyon elmenni. Hogy kiszellőztessem a fejemet. A szerelem nem az én terepem. Mindig nekem kell közelednem, mert a többi nem akar, vagy túl hülye ahhoz . Nem jártam még egy fiúval sem. Nem is csókolóztam. Igazából csak próbáltam beszélgetni velük, de nem volt nagy siker, mert lekoptattak. Így ezért nem szeretnék kapcsolatot. Igaz Bence brutál helyes meg minden, de a szíve már másé . Ezt el kell fogadnom. Nem tehetek érte semmit.

Hanna a kapunkban ácsorgott. Beengedtem.

-Van egy hírem- kezdte boldogan, majd felmutatta a telefonját. Elolvastam. Benjaminnal irogatott .Az állt benne, hogy ők is jönnek a fesztiválra.

-Nem megyek- döntöttem el, majd elkezdetem a szobám felé ballagni.. Mint mondtam, elhatároztam , hogy nem akarok vele találkozni. És ezt be is akarom tartani.

- Ezt nem tudod megúszni. – jelentette ki, majd lejjebb görgetett az üzikben. Megírta Benjaminnak, hogy 1 óra múlva legyenek nálunk. Hát ez nagyon jó.

- Ó hogy aza aa..... – morogtam- ki kell választanom egy ruhát.. – folytattam, majd odaálltam a szekrényemhez. Ki választottam egy alap darabot.

-Nagyon csini vagy- dicsért meg a barátnőm, majd megnézte a telefonját. Gondolom Benjamin írt neki, mert csak vigyorgott.

-Itt vannak. – mondta, majd hozta a táskáját magával.

- Mivel vannak? – kérdeztem félve.

-Busszal jöttek, de vonattal megyünk. És kábé fél óra múlva megy.- nézte meg az óráját.

-Akkor spuri- határoztam, majd amennyire tudtam, futottam le a lépcsőn. Kint a kapunknál tényleg ott állt a két fiú. Benire rámosolyogtam, de Bencére rá sem néztem . Tudom ez ovisnak hangzik, de nem mertem. Ennyi.

- Csumedli- köszöntem, majd elővettem a fülesemet.

- Ezt kérem- vette el tőlem a készüléket tőlem Hanna , és elrakta a táskájába.

- Ne már-nyafogtam. -Most mit fogok csinálni?

- Gondolom beszélgetni- mosolygott Beni.

- Oké- fújtam egy lufit, majd Bencére néztem. Aki csak telefonozott. Na de jó.

- Menjünk az állomásra. - jelentette ki.

A vonaton rengetegen voltak, alig találtunk ülőhelyet, de szerencsére Bence talált. így letudtunk ülni. Én Hanna mellett, illetve a 2 fiú is egymást mellett ült.

-Na akkor mit csinálunk? -kérdeztem mert kezdtem unatkozni.

-Én még sosem? – találta ki Bence.

-Én kezdek. – kezdte Hanna. – Én még sosem ittam alkoholt. Erre Beni felemelte velem együtt a kezét, jelezve hogy misem. Értetlenkedve néztünk Bencére.

- Mi van? Én elmúltam 18.

-Folytatom. Én még sosem jártam senkivel- mondtam, kerülve Bence érdeklődő pillantását.

- Komolyan? -kérdezte Benjamin.

-Ja – válaszoltam.

- Én még sosem ültem repülőn- mondta Beni.

Én bealudhattam valamikor, mert arra lettem figyelmes, hogy Bence nagy barna szemeivel nézett rám. Hogy került mellém?

-Jó reggelt- mosolygott. -Hogy aludtál? Kényelmes volt a vállam? – érdeklődött.

-Nagyon-forgattam mega szemeimet. Mire nagyot sóhajtott.

- Most mi van? – kérdeztem.

- Semmi- mondta, majd elővette a telóját, és nézett valamit rajta.

-Mit nézel? – érdeklődtem. Felém fordította. A fesztivál oldalát nézte. -Oké- intettem , hogy már nem kell mutatnia, hiszek neki.

-Elmondod? – kérdezte Bence, majd felém fordult.

-Mit? -tettem magamat.

-Tudod te azt- fordította komolyra a szót. – Na?

- Féltem -suttogtam.

- Mitől?

- Attól, hogy mérgesek lesztek rá. Attól is, hogy valaki elrabol. Soha nem voltak igazi barátaim, csak Hanna értett meg engem. Akkor jöttetek ti . Minden megváltozott. Rájöttem, hogy vannak olyan emberek, akik szeretnek is, és nem csak valami dologért barátkoznak velem. De közben féltem is, mint mondtam. Mert már nagyon sokan hátba szúrtak. Ezért nem engedek senkit a közelembe. – suttogtam, és éreztem, hogy pár könnycsepp lekúszik az arcomon.

-Ne sírj- mondta -az nem old meg semmit – folytatta, majd a kezével letörölte a könnyeimet. – Gyere ide- tárta ki a a karját, mire én ösztönösen odabújtam. – Tudod, téged többször láttalak sírni, mint a saját anyámat.

- Kösz. Nem is szoktam sokat sírni. Te váltod ezt ki belőlem – röhögtem , majd elhúzódtam tőle.

-Hát nagyon kedves vagy – röhögte el magát.

- Tudom. Mindig mondják – feleltem.

- Jó tudni – motyogta.

******************************

-Keressünk valami helyet – találta ki Hanna.

-Oké. És mégis hol? – érdeklődtem.

-Nem tudom – vonta meg a vállát .

- Ott van egy -mutatott egy helyre Beni.

- Tökéletes – mosolygott Bence , majd elindult a kiszemelt hely felé. – Gyere – fogta meg a kezemet, mire elpirultam. Rákulcsolta az ujjait az enyémre, és mentünk. Ránéztem Hannára, aki csak vigyorgott, és felmutatta a telefonját. Persze , hogy lefotózta...

Megérkeztünk a helyre, és lepakoltunk. Mi Hannával egy sátorban leszünk, amit ő hozott, mert nekik van egy jó nagy. Kényelmesen elfértünk benne.

-Megnézzük a környéket? - kérdezte Benjamin.

-Persze -feleltem. Elraktam a táskámba a pénztárcámat, telót és a rágómat, majd mehettünk is.

-Mit akarsz megnézni? – érdeklődött kedvesen Emma.

- Jó csajokat keresek- válaszolta kurtán Beni, mire odafordultam hozzá.

- Akkor minek vagy itt? Menjél keress magadnak egy jó ribancot, fektesd meg, de csak mondom más napra úgyis dobna. Egyáltalán miért vagy velünk? – vontam kérdőre, mert láttam a barátnőmön, hogy szomorú.

-Mert titeket bírlak- tudta le ennyivel.

-Akkor meg mi a túróért kell neked egy csaj, ha itt vagyunk neked? – kérdeztem.

-Csak poén volt- mosolygott. – Nem kell mindent komolyan venni.

-Oké. Akkor vehetsz nekem egy lángost. -nyújtotta rá a nyelvét Hanna, majd a lángososhoz kezdte el húzni.

-Jaj, de romi- ugrabugráltam.

-Nekem mondod? Nem láttam már egy éve ilyen boldognak. – rázta a fejét röhögve.

-Az jó. – feleltem. -Hannának is volt egy hosszadalmas kapcsolata, de füstbe ment, mert a srác megcsalta.

-Sajnálom – nézett rám szomorúan.- Gyere nézzük meg a gerlepárt.

-Tőlem... - mosolyogtam, majd a bódé felé kezdtem el menni.

Bent csönd honolt, egyedül Benjaminék röhögését hallottuk. Ösztönösen odamentünk, majd leültem Hanna mellé. Aki csak vigyorgott. Ekkor jött egy üzim Messengeren:

Bálint: Szia. Újrakezdhetnénk?

Edina: Mit?

Bálint : Semmi szia vagy valami?

Edina: Nem érdemled meg

Bálint: Válasz?

Edina: Nem.

Bálint: mi nem?

Edina: NEM akarom veled újrakezdeni!!!!!!!!!!! Nem tudod felfogni?

Bálint: Nem

Edina: A szívem már másé

Bálint: Van szerelmed?

Bálint : Ott vagy a fesztiválon, mi?

Edina: Közöd hozzá?

Bálint: Ki aza srác? Megverem.

Edina: Nem mondom meg.

Bálint: Úgyis kiderítem. Itt vagyok a feszten. Még látjuk egymást.

Edina Méhföldi tiltotta Bálint Kovács nevű felhasználót.

Bálint egy fiú. Sokat Írogattam vele neten, és egyszer találkoztunk. NEM jártunk , csak két barát voltunk. Le akart fektetni, én meg modtam, hogy nincsen semmi köztünk, meg nem is kedveltem őt nagyon. És azóta be van rágva rám. Zaklat? persze! Minden percben. Sóhajtva megmutattam Hannának.

-Most kajakra itt van? – kiáltott fel.

-Ki? – kérdezte Beni.

- Egy srác -mondtam ki, mire láttam, hogy Bencének az állkapcsa, illetve az összes izma megfeszült.

- De nem tetszik neki- mondta gyorsan Hanna. Elmesélte neki a történetet.

-Hogy néz ki? – fordult felém Bence. Megmutattam neki egy képet, ami a galériámban volt. Csak eggyel nem számoltam, hogy mellette rögtön egy kép van róla, így tovább lapoztam .Pechemre most jött róla pont az összes kép, és láttam ,hogy vigyorog.

- Miért van ilyen sok kép rólam? – kérdezte pimasz mosollyal.

-Kellett az egyik követőmnek egy videóhoz. – magyaráztam meg, mert azt azért nem kell megtudnia, hogy ezekkel van kidekorálva a szobám.

- Felőlem – vonta meg a vállát, majd súgott valamit Benjamin fülébe. Azt nem hallottam , hogy mit, de nem is érdekelt. -Amúgy az utolsó előtti nap fellépünk.- jelentette ki.

- Akkor elsősorban leszünk – vigyorgott Hanna.

-Az biztos. Nektek ott kell lennetek – mondta tök komolyan Beni.

- Ott leszünk – ígértem meg.

- Köszönjünk – nevetett Bence. 

Sziasztok! Itt lenne nektek a 8. rész. Remélem elnyerte a tetszéseteket!❤

Ha tetszik,vote- olj, és kommentelj!

                                                                             Puszika: Jázmin