Harry egész teste zsibbadt a fülé zúgott a látása pedig el homályosult a külvilágból szinte semmit sem érzékelt. Csak Piton meleg teste volt, a benne gyorsabban és gyorsabban mozgó acélkemény férfiasság, a szorító satukezek a csípőjén: Istenekre, biztosan nyoma marad, a férfi nyomot AKAR hagyni rajta! Minden túl intenzív volt ahhoz, hogy a teste és az agya képes legyen kezelni az ingereket amik érték így csak és kizárólag Tanárára volt képes koncentrálni.
És nos, Piton szex közben is Piton. Hatékony, és kérlelhetetlen. Ezek elsőre nem hangoznak éppen sexisnek vagy akár csábítónak, de Harry úgy vélte két kézzel a férfi vállába marva, fennakadó szemekkel és torka szakadtabból sikítozva, hogy neki aztán senki ne merészelje azt mondani, hogy nem a hatékonyság és a kérlelhetetlenség a két legjobb dolog ami az emberrel történhet sex közben. Egyszerűen képtelen volt már szabályozni a hangját, vagy egyáltalán bármilyen reakcióját bármennyire is igyekezett előzőekben megtartani kontrolját és legalább egy cseppnyi büszkeségét. Mégis minden igyekezete ellenére Piton azt tehettet vele, amit csak akart, és ha mélyen magába nézett, nem is igazán bánta... ez a teljes kiszolgáltatottság nagyon jól esett neki.
A férfinek pedig ismételten igaza volt: ez örökre kísérteni fogja, soha nem lesz képes ezt elfelejteni már most tudta. A Bájitalmester olyan lehengerlő volt ő pedig annyira átadta magát neki, hogy megmagyarázhatatlan érzelemgombóc kezdet nőni a torkában és a testét egyre sűrűbben árasztották el a hőhullámok. Az alhasában tapasztalt görcsös érzés pedig erősödött és azzal fenyegetett, hogyha egyszer elszabadul annak beláthatatlan következményei lesznek. És mire végigfutott elméjén a gondolat, addigra akár csak egy lufi amit kipukkasztottak úgy szédült bele az erős karok oltalmába megadva magát saját teste hurrikánjának.

Teste egészében görcsösen remegni kezdett, egészen rendkívüli lebegő érzést élt át, látása teljesen elsötétült, majd megérezte a kéjes kielégültséget ahogy élvezett. Ám ez gyökeresen más volt, mint amit akkor tapasztalt amikor a férfi megcsókolta és úgy ment el. Valami furcsa áramütés szerű száguldott végig minden porcikáján, szívtájékról kiindulva, majd hirtelen mintha csak a szorosan lezárt palackjából kihúzták volna a dugót, úgy tört fel belőlé a zokogás. Érzelmei kontrollálhatatlanná váltak és másodpercek alatt maguk alá temették. Akár csak egy hatalmas és megállíthatatlan szökőár, ami csak arra várt, hogy utat engedjenek neki. Pár másodperc erejéig egy teljesen más univerzumot tapasztalt, nem érzett semmi mást csak a teljes és tiszta boldogságot és békét. A semmit. Minden nyomasztó gondolat és érzés varázsütésre távozott a testéből, lelke megszabadult a láncaitól néhány röpke pillanatra és olyan könnyűnek és felszabadultnak érezte magát, mint még soha. Tökéletes és semmivel össze nem hasonlítható volt... egyszerűen leírhatatlan.

Kábulatából arra eszmélt, hogy feje a férfi vállán nyugodott. Egy kezet érzett a hátán, ami ritmusos köröket leírva cirógatta, kitartóan próbálva lecsillapítani a még mindig finoman rázkódó testét, egy másik kéz pedig a hajában játszott gyengéden. Szemei továbbra is könnyben úsztak, amitől alig látott és nem érezte a végtagjait sem rendesen, mintha száz kilós ólomsúlyok lennének rájuk aggatva, annyira zsibbadt mindene. Amikor elméje még jobban tisztulni kezdett, felfogva hogy mi is történt, roppantul kínosan kezdte érezni magát. Óvatosan felemelte a fejét, és sejtéseivel ellentéten egy szelíden mosolygó Bájitalmesterrel találta szemben magát. Nos ez nem segített a zavarán, sőt. A férfi tekintetében valami ritka, lágy fény csillogott, az ajkain pedig elégedett mosoly játszott. Olyan igazi, boldog mosoly amit ezelőtt még sosem látott, ezen újdonság pedig annyira letaglózta hogy újból sírhatnékja támadt.

- Semmi baj, minden rendben. Amit most érzel az teljesen normális. Tudod mi történt?

Harry nem bízott abban, hogyha most megpróbálna megszólalni akkor a hangja működőképes volna, az agya sikeresen össze tudna rakni egy mondatot is. Igy inkább csak megrázta a fejet, tudatva partnerével hogy ötlete sincsen mi volt amit átélt az imént.

- Nos Harry, ezt hívjak multiorgazmusnak. Erre pedig csak nagyon kevesek képesek, mivel még szűz voltál igy sokkal érzékenyében reagált a tested mindenre.

Ahogy a szavak elhagyták ajkait, ujjaival végigsimított a fiú forró, kipirult arcán megérintve duzzadtra harapott ajkait és lángoló orcáját, majd kisimított egy nedves hajtincset a homlokából. Gyönyörű volt, és csak az övé, ezt az arcot így még soha senki sem láthatta és ez megdübögtette a szívét. Elégedett volt, igazán elégedett, pedig ő maga még el sem érte a csúcsot. De valahogy látni azt, hogy a kölyök ennyire élvezi azt, amit művelnek sokkal kielégítőbbnek bizonyult, mint a saját beteljesedése eddig valaha is volt.

- Igaza volt.

A fiú hangja gyenge volt és erőtlen, de volt valami olyan tónusa amit a férfi nem igazán tudott beazonosítani. Sosem hallotta még íly módon megszólalni.

- Amennyiben?

- Ezt tényleg soha nem fogom elfelejteni. Köszönöm.

Suttogta, miközben ösztönösen ráhajolt a másik hívogató ajkaira. Valóban, szívből hálás volt. Sokat töprengett vagy inkább aggódott már azon, hogy vajon milyen lesz az első alkalma. Mint minden vele egykorú. Rengeteg rémhírt hallott már azon társaitól, akik átestek a tűzkeresztségen. Mindenki azt tanácsolta neki, készüljön fel mert nagyon fájni fog, hogy az első sose olyan élvezetes, hogy csak legyen túl rajta minél gyorsabban és majd később sokkal jobb lesz. Harry egy ilyen egetrengető orgazmus után nehezen tudta elképzelni, hogy lehet valaha is majd ennél jobb. Örült, hogy nem kellett kínosan szerencsétlenkedni valaki olyannal, akinek szintén teljesen új egy ilyen szituáció, nem voltak kellemetlen érintések, esetlen mozdulatok sem fájdalom. Boldog volt mert valaki olyannal élhette át ezt, aki tapasztalt és pontosan tudja hogy mit csinál és neki mire van szüksége. És Piton nagyon is TUDTA, hogy mit csinál. Úgy játszott a testén, mint egy tehetséges zenész a számára oly kedves hangszeren. Vezetni tudta és tanítani, teljesen rá tudta bízni magát anélkül hogy aggódnia kellet volna azon, mikor látja magát viszont a Reggeli Próféta címlapján. Ez neki mindennél többet jelentett.