Harry vergődött partnere ölében, mardosó vágyának sürgetését követve próbált még többet és többet kapni a másikból, de hamar rá kellett ébrednie, hogy a férfi kategóriákkal erősebb nála így minden igyekezete ellenére is ki van szolgáltatva Tanára akaratának. Ha Piton nem akarja, hogy megmozduljon akkor nem is fog tudni megmozdulni. Harry sejtése szerint a férfi ezzel egyértelművé tette, hogy bizony innentől kezdve Ő irányít és diktálja a szabályokat. És ez ellen semmi kifogása nem volt.

- Mond csak jól sejtem, hogy az én farkam az első, ami benned jár?

Harry még annak ellenére is mélységesen elpirult ezt a szenvtelen kérdést hallva, hogy éppen most lovagolta meg Tanárát, így ennél intimebb közelségbe már nem igen kerülhetnek. Valahogy ez a nyílt és mocskos szájú Piton a kedvence az összes énje közül a férfinek. Sose gondolta volna, hogy valaha is a mocskos beszéd fogja izgatni, de ezzel a bársonyos hanggal megspékelve nagyon úgy tűnt számára, hogy ez az igazság. Imádta, ha igy beszel vele a férfi, még jobban felizgult tőle, van benne valami őrülten és abnormálisan vonzó amit nem tudott megmagyarázni még körülírni sem nagyon... mindig eltalálja mit mondjon amivel még tovább ingerelheti, ami tökéletesen rácáfol mindenre amit eddig gondolt vagy hitt. Ezt a képességét az este alatt már számtalanszor bizonyította a másik. És őszintén rajongott ezért. Hogy végletekig domináns és birtokló volt vele szemben a kezdetektől, egészen onnantól, hogy belépett a fürdőbe mintha csak érezte volna hogy bizony ő üti majd rá a pecsétet. Merthogy a férfinak igaza volt, egészen idáig még senki nem ért hozzá - nem is akarta még soha, hogy bárki így érintse egészen a ma estéig - ezt a férfi tudtára is adta egy apró bólintással.

- Helyes. Még meg se ujjazott senki?

Harry most már határozottan megrázta a fejét és csodálattal figyelte a kiváltott reakciót. Piton hangjába visszaköltözött a játékos csilingelés, ajkai félmosolyra görbültek és aprót bólintott mintegy konstatálva a helyzetet, láthatólag nagyon elégedett volt a kapott válasszal. Obszidiánjai szikrákat szórva ragyogtak és talán némi rajongást és csodálatot is tükröztek felé. Harry szíve pedig félrevert a látványtól, a mai nap folyamán már kitudja hányadszor, de még ezerszer és ezerszer akarta érezni.

- Szóval még senki nem ért hozzád... csak én.

- Nem. Soha. Senki. Semmit. Még én sem.

Nem igazán tétovázott azon, hogy kiadja - e magát ennyire. Amikor azt válaszolta a másiknak hogy bízik benne, azt szentül úgy is gondolta. Ez a férfi lenne az utolsó aki kiadja vagy elárulja őt. Tudatni akarta vele, hogy neki minden szinten Ő az elsője.

Piton szemöldöke a homlokára szalad meglepetésében. Mindig is úgy gondolta hogy ő nem egy különösebben perverz ember, mégis a tudat hogy a fiú teljes mértékben érintetlen volt ezidáig, és minden tapasztalatlansága ellenére rábízva magát neki adta a szüzességét elemi erővel szorította össze a mellkasát, szinte levegőhöz is alig jutott. Mindez olyan mély szükséget ébresztett benne mint eddig még soha semmi. Eljutott arra a pontra, amikor már képtelen lenne leállni bármi történjék is, még akkor is, ha a fiú meggondolná magát. Ez a nagyfokú kontrollvesztettség pedig megijesztette... hogy ennyire ki van szolgáltatva érzelmileg ennek a kölyöknek, hogy nem ura már teljesen saját magának és pár szó azokról az édes ajkakról meg egy párás zöld szempár ilyet tud belőle kiváltani.

- Oh istenem, Harry...

Nyögött fel a férfi fojtottan, a feje hátrabicsaklott, fogai hangosan koccantak ősszé és szemeit lehunyta. Harry érezte, hogy Tanára farka többször is erősen megrándul benne. Valami fantasztikus volt. Tudta, Piton majdnem elment benne - megint - amikor bevallotta, hogy a legteljesebb mertékben szűz volt még. Jó érzés volt, hogy ilyen reakciót tudott kiváltani a másikból. Ismeretlen erőt fedezett fel magában... ami azt súgta neki, hogy ezek után már mindig korlátlan hatalma lesz a férfi felett, ahogy a férfinek is felette, a legteljesebb mértékig. És ez rendkívül szokatlan gondolat volt, mégis ijedség helyett inkább megkönnyebbülést és boldogságot érzett.

- Értem. Akkor most úgy megduglak, hogy soha életedben nem lesz olyan alkalom amikor ne jutna eszedbe ez az este. Bármikor bárhol bárkivel fogsz is kefélni Potter, a farkam örökké kísérteni fog.

Suttogta a férfi a fülébe, szavait nyomatékosítván pedig lassan kihúzódott a fiúból szinte teljesen és egy határozott de finom mozdulattal újra előrenyomult. Harrynek pedig kétsége sem volt afelől, hogy a Bájitalok mestere megtartja ígéretet. Kétségbeesetten igyekezett valamelyest kontrollt gyakorolni saját reakciói felett, ám amikor Tanára egyenletesen egyre fokozódó tempót kezdett diktálni biztos volt benne, el fogja veszíteni az irányítást. Annyira tökéletesen csinálta és olyan tökéletesen illettek össze, hogy Harry végül nem bírta tovább és lemondva büszkeségéről megadta magát vágyának ajkai közül kiszökött egy kéjes és felettébb hangos sikoly. Ijedteben a szája elé kapta a kezét, attól félt, hogyha túl sok hangot ereszt el, kiszökik köztük a lelke is. Halványan észlelte hogy Piton megállt a mozgásban, majd a kecses pókujjak gyengéden, egyenként fejtették le saját ujjait a szájáról.

- Tettem fel hangszigetelő bűbájt... sikítozz csak nyugodtan. Ezúttal senki nem menti meg a kis fenekedet, Potter.

Merlinre! Harry egyszerre kuncogott fel és nyögött egy hatalmasat, ami igazán mulatságos hangot eredményezett. Elképzelése sem volt, hogyan tudja Piton ennyi féleképpen kiejteni azt hogy „Potter". Egyszerre volt csipkelődő, játékos és kéjsóvár. Amikor azt gondolta, hogy nem lehet már tovább fokozni az ingerlését a Bájitalmester mindig rácáfolt... megint és megint, kezdte azt gondolni hogy nem csak a bájitalok hanem a szavak és a csábítás mestere is.

- Sajnálom.

- Ne. Hallani akarlak. Hallani akarom mennyire élvezed.

- Ha így foly...folytatod.... akkor a csillagokat is le... le fogom kiabálni neked az égről.

Válaszul csak egy rókákat megszégyenítő mosolyt kapott és egy jól irányzott, határozott döfést ami mérnöki pontossággal találta el a prosztatáját, aminek következtében szeme előtt éles kis fénypontok kezdtek el ugrálni.