Féltett versek átkerülnek
Egy tisztább világba,
Hol talán valamit érnek
És a lap is tiszta.

Kiömlött a tinta színe
Fehér lap aljára,
Egy sápadt fény táncol benne
Teljes kör voltába.

Szánlak és vágylak eközben
Oh melancholia,
Kis érzelem a sötétben
Gondom elkapója.

Ürességgel társulhatott
Fényárt is kiontva
S itt fekszek, várok megáldott,
Csendes nyugalomra.

Nyugodt vagyok. Nihilizmus
Tudatomat sújtja
Ám szeretem. Nihilizmus
Életem végpontja.