- Rengeteg könyved van! - Kenneth lakásán a nappaliban található könyvespolc elé álltam és ujjaimat végig húztam a könyvek oldalán. Voltak köztük régi kiadású és új kiadású regények is. Leginkább thriller és nyomozással, illetve büntényekkel kapcsolatos könyvei voltak. - Mind kiolvastad? - miközben Kenneth levette a zakóját, a zsebébe csúsztatta kezét és mosolyogva bólintott.

- Egytől egyig! - mellém állt és mélyen a szemembe pillantott. - Több mint négy éve gyűjtöm őket! - csillogó szemekkel végig néztem rajta, hiszen lenyűgözött a könyvek iránti rajongása. Bár tudtam és sejtettem, hogy sok könyve van, arra mégsem számítottam, hogy ennyi.

- Ha könyvesbolt közelében járok akkor mindig bemegyek! - fordultam vele szembe. - Azért mert nem bírom kihagyni! Néha igazán átok könyvmolynak lenni! - amikor lesütöttem a szemem Kenneth cipőjének az orrát fürkésztem. - Te szoktál romantikus könyveket olvasni?

- Hát! - aranyosan elvette magát, majd nadrágját megigazította és kicsit leguggoltam. Én mellé guggoltam, közben néztem, hogy ujját végighúzza a könyvek szélén. - Van itt egy - kettő ami romantikus, de annyira nem jött be! - egy könyvet húzott ki, aminek borítóján Eiffel torony volt. - Ez egy nőről szól, akinek kezét az Eiffel torony tetején kérik meg! Évekkel később a férfi elhagyja, majd az író bemutatja a nő életét! A könyv végén összejön a főnökével! És igen, a régi pasija is színre lép, de akkor már nem tudta visszanyerni a nő szívét!

- Jól hangzik! - vettem ki a kezéből. - Párizsban kezdődött - olvastam le a címet. - Észben tartom! - a könyvet a helyére helyeztem, majd átkaroltam Kenneth nyakát és mélyen a szemébe néztem. Ép készültem elveszni a tekintetében, amikor fülem mögé tűrte egy tincsem, majd oldalra pillantott.

- Adsz öt percet? Lezuhanyozok!

- Persze! - mosolyogva elengedtem őt és felvont szemöldökkel néztem, hogy ingét végig gombolva a zuhanyzó felé megy, majd becsukja maga után az ajtót. Nem tudtam, hogy miért vert ilyen gyorsan a szívem, de azt hiszem, hogy boldog vagyok. És a régi életemben mindenre számítottam, csak arra nem, hogy boldog leszek. Sokat köszönhetek neki. Kenneth megmutatta nekem, hogy a valóság is lehet olyan jó, mint egy romantikus film. Neki köszönhetem, hogy elkezdtem hinni a szerelemben. Miközben hallottam, hogy megnyitja a csapot, elfogott egy jól ismert, szorító érzés. Olyan érzésem támadt, mint amikor a matek verseny előtt gyomorgörccsel stresszelek. Nem tudom, hogy mi hozta ki belőlem, de igazán legyűrhetném.

Legyűrni?Í Na, de mit?

Azt, hogy szerelmes vagyok? Hogy visszavonhatatlanul beleszerettem? Rájöttem arra, hogy oka van annak, hogy izgulok és gyomorgörcs kerülget. Kenneth az oka. Mert ezt hozza ki belőlem. Ekkor jöttem rá arra, hogy hálás vagyok, hogy ezt érezhetem. Nem tudom, hogy mi vett rá, megfogalmazni sem tudnám, de a ruhám cipzárjához nyúltam és levettem magamról. Amikor a ruhát a padlóra ejtettem, őszinte mosolyra húztam az ajkam. Nem szeretném legyűrni ezt a csodálatos érzést. Ez csak azt jelenti, hogy Kenneth fontos szerepet tölt az életembe.

Mosolyogva nyitottam ki magam előtt az ajtót és felvontam a szemöldökömet, amikor a zuhanyzóban állt. A párás üveg miatt nem láttam a meztelen testét, csupán csak a formáját. Csillogó szemekkel néztem, hogy kezét végig vezeti az arcán, a mellkasán és a hasán. És ebben a pillanatban én úgy éreztem, hogy itt van a helyem. Kenneth mellett van a helyem. Amikor kinyitottam a zuhanykabint és mellé álltam, Kenneth annyira meglepődött, hogy pislogni is elfelejtett. Mosolyogva az arcát fürkésztem, tenyeremet a vizes, meleg mellkasára helyeztem. Amikor végig nézett rajtam, kezét a fenekem fölé helyezte és közelebb húzott magához. A pillanatban volt valami őszinte és romantikus. - Gyönyörű vagy, Katie! - a fejét rázta, közben végignézett rajtam. A mellkasomat hozzá nyomtam és átkaroltam a tarkóját.

- Szeretlek! - suttogtam, miközben a meleg zuhany a testemre folyt.

- Én is szeretlek, Katie! - ráncolta a szemöldökét. - Jobban, mint te azt el tudnád képzelni! - kicsit felemelt, így a meztelen testünk minden porcikája összeért. Amikor éreztem, hogy a férfiassága merev lett, elöntött az adrenalin és a vágy.

Vágy, hogy az övé legyek.

Vágy, hogy végre beteljesüljön.

Szerelem...hát őt hoztad nekem?

Élveztem a pillanatot, amikor vizes testemet az ágy közepére fektette.. Kuncogtam, amikor a nyakamhoz hajolt és puszikkal halmozta el a bőrömet. - Imádom a nyakad vonalát! Mindig szerettem volna megízlelni a tökéletes bőrödet! - nedves csókokkal hintette be libabőrös bőrömet, miközben kezével a nőiességemet simogatta. Ott az ágy közepén, miközben megfeszült a testem és a plafont néztem, rájöttem arra, hogy ő életem szerelme. A keze alapos és intenzív volt. Mégsem sietett, inkább minden pillanatot ki élvezet. - Nem hazudok, ha azt mondom, hogy ez életem legkülönlegesebb pillanata! - a szememet végig vezettem a kezén, a vállán és a meztelen mellkasán. Éreztem, hogy a vágy csak nőtt bennem, mintha legszívesebben szétfeszítene belülről.

- Kenneth! - súgtam a szemébe nézve. - Olyan jó, hogy veled vagyok! - a takaróba markoltam, miközben szemembe nézve a mellemre markolt és óvatosan gyúrni kezdte. Fel és le nyomta. Ettől a mozdulattól elvesztettem a fejem és csak arra vágytam, hogy az övé legyek. Már sötét volt, csak az éjjeliszekrényen található lámpa fénye törte meg a sötétséget. A félhomályban kicsit felültem, oldalra hajoltam és csók közben az arcára tettem a kezem. Kenneth csókja leírhatatlan volt. Tökéletes, lassú és gyengéd. Az ajkam minden pillanatban megkapta az ajándékot, ami jár neki.

- Bárcsak soha ne érne véget az éjszaka! - férfiasságára húzta az óvszert, a csomagolást pedig a padlóra dobta. Lassan tornyosult felém, a fejem mellett határozottan megtámasztotta magát. Nem vártam sokat életem első szexuális élményétől, de azt hiszem, hogy Kenneth ma éjszaka a csillagokat is lehozza nekem. Amikor felnéztem rá, találkozott a tekintetünk. A levegőt gyorsan vettem és a lábam közé néztem. Leírhatatlan látvány volt, amikor meztelen testtel hozzám férkőzik. Édes pillanat volt, amikor kezével hozzám illesztette magát. Lehunytam a szemem, amikor egy lassú mozdulattal belém csúszott. Abban a pillanatban minden izmom megrándult és éreztem, hogy befogadom őt. Egy mély morgás hagyta el az ajkát, amikor teljesen belém hatolt. Számomra a világot jelentette amikor éreztem őt és a testét. Kényelmetlen volt. Egy kicsit fájt is, de boldog voltam, hogy ezt vele élhetem meg. - Jól vagy? - fejét lehorgasztotta, és puszit nyomott a homlokomra. Én csak levegő után kapkodtam és éreztem, hogy lent évek a vágytól.

- Igen! - súgtam zihálva.

- Nyugodtan szólj, hogy ha nem jó! - az alkarján megtámaszkodott mellettem és lassan mozogni kezdett. A plafon felé nézve a szemöldökömet ráncoltam, miközben magával vitt. Nem csak magával vitt, de édes utazásra hívott. A testünk tökéletesen passzolt egymáshoz. Erotikus, hangos sóhajjal ajándékoztam meg a teste minden lökését. Kezemmel a fenekébe markoltam és felhúztam az egyik lábamat. Kenneth mély hangon nyögött, a nyakamat csókolta és a félhomályban találkozott a tekintetünk. Ez volt a mai közös pillanatunk. És a vége mekkora durranás volt.

Emlékszem, hogy a hátába karmoltam, amikor nyögve megállt és lehorgasztotta a fejét. Akkor már éreztem, hogy az édes, feszítő hullám bombaként robbant a testemben. A takaróba mélyesztettem az ujjaimat és lehunytam a szemem, amikor Kenneth megtámaszkodott a térdén.

Nem tudom, hogy hány óra volt, de abban biztos voltam, hogy Katie nem feküdt mellettem. A hasamon feküdtem, amikor oldalra pillantottam és megláttam az üres helyét. A szememből azonnal kipattant az álmosság és felültem. - Katie?! - összeráncolt szemöldökkel pillantottam előre, de megnyugodtam, amikor a konyhapult mögött pont kávét főzött. Megkönnyebbülten támaszkodtam az alkaromra, miközben köldökömig ért a takaró. A tökéletes és szenvedélyes éjszaka miatt le sem tudtam magamról mosni az önelégült mosolyt. Megvagyok magammal elégedve? Meg! Büszke vagyok magamra? Büszke! És, hogy miért? Azért, mert ez a nő végig karmolta a hátamat, amikor eljutattam őt a csúcsra. Azért mert az éjszaka édes nyögésekkel súgta szavait a fülembe. Mert benne lenni nem csak áldás, de ajándék is volt. Bizalom. Hűség. Szeretet. Szerelem...

Amikor benne voltam, amikor befogadott és feszítően körbe ölelt, azt hittem, hogy én ezt nem bírom ki. Eleve felajzott voltam, de abban a pillanatban, amikor a testébe csúsztam, a saját létezésemet is elfelejtettem. De sikerült. Nem buktam el!

- Mit csinálsz? - kérdeztem fennhangon.

- Kávét csinálok! - vigyorgott.

- Valaki ma reggel nagyon boldog! - kitakartam magam, felálltam és meztelen sétáltam felé. Amikor Katie felém pillantott, a kanalat kiejtette kezéből és elnevette magát. A pult másik oldalára támaszkodtam és szórakozottan felvontam szemöldökömet. - Kis virgonc! Mi a boldogság oka?

- Te! - válaszolta elpirulva.

- Én? - mutattam a mellkasomra. - Ezt öröm hallani! Öt perc és lezuhanyozok! Mindjárt visszajövök és az egész napot együtt tölthetjük! - amikor megfordultam, Katie aranyosan fel kuncogott. - Hallottam ám!

- Látom a feneked!

Erre nem válaszoltam, csak becsuktam magam a zuhany ajtót és büszkén pillantottam a tükörbe. Kibaszottul nagy tűzijáték robbant az éjszaka. Nem is tüzijáték, hanem inkább bomba. Szétfeszített és alaposan letaglózott. Pont olyan volt, mint Katie: élvezetes és örök.

________________

Mivel a visszajelzésekből azt látom, hogy már nagyon várjátok, hogy Shane színre lépjen🤭, az a kérdésem, hogy kitegyem még ma az első sorozat utolsó két részét?🥰