Epilógus-Arany János:

Az éleletet már megjárta.
Többnyire csak gyalog jártam,
Gyalog bizon'...
Legfőlebb ha omnibuszon.

Láttam sok kevély fogatot,
Fényes tengelyt, cifra bakot:
S egy a lelkem!
Soha meg se' irigyeltem.

Nem törődtem bennülővel,
Hetyke úrral, cifra nővel:
Hogy 'áll orra
Az út szélin baktatóra.

Ha egy úri lócsászárral
Találkoztam s bevert sárral:
Nem pöröltem, -
Félreálltam, letöröltem.

Hiszen az útfélén itt-ott,
Egy kis virág nekem nyitott:
Azt leszedve
Megvolt szívem minden kedve.

Az éleletet, ím megjártam;
Nem azt adott amit vártam:
Néha többet,
Kérve, kellve, kevesebbet.

Ada címet, bár nem kértem,
S több a hír-név, mint az érdem:
Nagyravágyva,
Bételt volna keblem vágya.

Kik hiúnak és kevélynek-
Tudom, boldognak is vélnek:
S boldogságot
Irigy nélkül még ki nem látott?

Bárha engem titkos métely
Fölemészt: az örök kétely;
S pályám bére
Égető mint Nessus vére.

Mily temérdek munka várt még!...
Mily kevés, amit beválték
Félbe'-szerbe',
S hány reményem hagyott cserbe'!...

Az életet már megjártam
Mit szivembe vágyva zártam,
Azt nem hozta,
Attól makacsul megfoszta.

Egy kis független nyugalmat,
Melyben a dal megfoganhat,
Kértem kérve:
S ő halásztá évrül évre.

Csöndes fészket zöld lomb árnyán,
Hova múzsám el-elvárnám,
Mely sajátom:
Benne én és kis családom.

Munkás, vidám örökséget,
Hol, mit kezdtem, abban véget...
Ennyi volt csak;
S hogy megint ültessek, oltsak.

Most, ha adná is már, késő:
Egy nyugalom vár, a végső:
Mert hogy 'szálljon,
Bár kalitja már kinyitva,
Rab madár is, szegett szárnyon?

1877. júl. 6.

Az epilógusban lesz egy külső elbeszélő és ezzel együtt hat szemszög.

A könyv lezárása öt ember köré épül. Öt ember akik keresték a szerelmet akik hittek, akartak, vágytak és cselekedtek. Akik mindent is megtettek a happy endért. De vajon mindannyiuk sikerrel jár vagy mindannyian elbuknak és összeomlik a világuk? Kinek tartogat ez a könyv happy endet és ér véget a története máshogy? Vajon mindenki megkapja azt amit/akit érdemel? Öt karakterünk leírása:

1. A lány aki közben anyává cseperedett. A lány aki mindenek fölött vágyott az igaz, örökkön örökké tartó szerelemben. Milyen hülyeségeket hordok össze?! Dehogy is! A lány aki mindig is vágyott egy bizonyos f1-es pilótára. De időközben rájött nem feltétlen ő kell neki hanem az amit adni tud neki. Ez a lány tizenöt év házasság után hibát követ el egy olyan hibát amit nem lehet véka alá rejteni. Vajon megbocsátható a bűne vagy elbukik?

2. Egy férfi aki élete nagy részében kereste a tökéletest. Aki el is hitte, hogy megtalálta, de a külső szemlélők mindig is látták, hogy itt semmi sincs rendben. Közben mindig is volt egy nő akire szíve mélyén vágyott. A férfi férj lett majd apuka. Boldogsága nem tartott sokáig a felesége ridegsége miatt. De ő nem adta föl még mindig hitt és hitt mígnem lecsapott a lehetőségre és megszerezte magának a lányt. Vajon hibát követett el? Vajon a lány hibát követett el? Mi történik, ha a viszonyuknak következménye lesz? Komoly következménye. Vajon a férfi elbukik és vajon a nő is vagy csak az egyikük? Mi van ha valakinek veszítenie kell?

3. Egy nőcske aki apa pici lányából egy igazi szajháva cseperedett. Egy nőcske aki válogatás nélkül ágyba bújik minden szembejövő férfival. De mi van, ha egy férfi rá se hederít mivel házas? A lány kihívást lát benne. Egy idő után többet akar tőle. Eljutnak egy nagyon nagy lépéshez, de vajon az a dolog tényleg megtörténik? Vagy valami közbeszól? Vajon a kalandjuk véget ér és a házas férfi észhez tér? Vagy mégsem? Vajon együtt lesznek nyertesek vagy együtt buknak el? Vagy valamelyikük sikerrel jár? Mi van, ha valakinek kettőjük közül veszítenie kell?

4. Egy férfi aki megcsalja a feleségét egy semmiből jött nővel. Eleinte ez a viszony csak egy kaland volt, de komolyabbra fordulnak a dolgok. Vajon a férfi meg tudja tenni a nagy lépést vagy sem? Elköteleződik a szeretője iránt vagy marad a felesége mellett? Vajon helyesen dönt? Talán a felesége rájön az igazra vagy ő maga árulja el? Lehet, hogy az a bizonyos feleség sem egy szent? A neje vajon visszafogadja és mi van, ha nem akkor visszatér a szeretőjéhez, de, ha neki sem kell akkor ténylegesen veszít és ez a vége?

5. Egy nő aki mindvégig terrorban tarja az urát, de csak azért, mert annyira félti. Nem tudja kimutatni felé az érzéseit ezért eltávolodnak, de elengedni sem tudja. Mi van, ha a férje szabadulna már? Mi van, ha a férjének nincs szüksége rá? Lehet, hogy a férje már mással boldog? Vajon ezt megtudja a nő? A férfi elhagyja vagy mellette dönt? Valamelyikük veszít vagy mindannyian? Talán együtt nyerni tudnak?

Annyi kérdés és annyi rejtély mindez kiderül most az epilógusban. Kik ezek a személyek és kiknek adatik meg a boldog befejezés? Mi van, ha mind elbuknak?

!Vigyázat a rész túlnyomórészt túl jó dalszövegeket tartalmaz!

𝑮𝒍𝒐𝒓𝒊𝒂 𝑹𝒂𝒚𝒏𝒐𝒍𝒅𝒔
2044. májusa

Otthon tétlenkedtem. Nem volt se erőm se kedvem semmihez. Charles már megint nem jött haza egy huzamosabb ideje ez az első esett Gaszton születése óta. Már elhittem, hogy minden megoldódott, de rá kellett jönnöm, hogy ez nem úgy van mint gondoltam. Elhittem, hogy olyanok vagyunk mint régen csak egy tonna gyerekkel a hátunk mögött. Valószínűleg mégsem. Az elmúlt két évben még kettő gyerkőccel bővült a családunk amely immár óriási. Egyik sem saját, adoptáltuk őket. Az idősebbik Hugo nemrég töltötte be az egyet a fiatalabbik Irist pedig kettő hónapja hoztuk haza a kórházból születése után három nappal. Nem értem Charles miért kezdi újra. Most már azt érzem ezt nem lehet megoldani csak kis időre tudjuk eltüntetni a problémáinkat. Hiába törjük magamat, de előbb vagy utóbb visszatér. Én tudom! Szerintem ez még menthető.

Csöngettek. Lementem a lépcsőn a férjem testvérét, Arthurt találtam az ajtóban.

– Szia Arthur! Mi szél fújt ide?

– Valamit el kell mondanom. - mondta félelmet keltve bennem

– Rendben. Fáradj beljebb! Foglalj helyet a kanapén. Most lett kitisztítva a garnitúra. Főzök teát, kekszet találsz az asztalon.

– Köszi Gloria, de csak beugrottam nem akarok sokáig zavarni.

– Dehogy zavarsz! Hugo és Irisalszik én meg csak tengek lengek a nagy házban. A takarítok már elvégeztek minden munkát a hétre, a kertben pedig már reggel jártam.

Elmentem a konyhába és lefőztem a teát.

– Itt vagyok! - szóltam neki nem mintha a nem vette volna észre, hogy visszaértem. Nem nehéz észre venni a engem, mostanság eléggé eltorzult a testem.

– Köszönöm, hogy így fáradozol értem. Most értem haza a spanyol futam hétvégéről. Egyenesen a reptérről jöttem. Charles már tudja és jobbnak találtam, ha én személyesen mondom el neked.

– Szóval? - kérdeztem sürgetőn

– Abba hagyom az F1-et. Kiszállok. - ez igazán meglepett

– Ó Sajnálom! Pedig csodálatos karriered volt. Imádtak az emberek.

– Tudom és elégedett is vagyok vele viszont már elég idős vagyok hozzá. Ez az új felállás szabaddá tette, hogy tovább versenyezzek, mint eddig bárki más, a bátyámon kívül. Őt sosem tudtam volna leelőzni és szerintem soha senki nem lesz képes rá. Imádtam ezt csinálni, de helyén való most abbahagyni, szeretnék többet lenni Charlotteval.

– Ez azt jelenti Charles is abba hagyja? Vagy ezt ő személyesen mondja el? - vártam izgatottan a válaszát. Csillogott a szemem. Arra vágytam, hogy Charles abba hagyja ezt a sportot azért, hogy többet lehessen velünk. Közben meg tudtam, hogy neki fájna abba hagyni pláne ennyi idő után.

– Nem, ő nem. Kérdeztem erről és eléggé összevesztünk. Azt mondta azért, mert most én abbahagyom attól neki még nem kell. Meg, hogy ne is próbáljam manipulálni neki ez az élete.

– Ó basszus! Pedig annyira akartam, hogy abba hagyja végre! Öreg már hozzá!

– Hát ő ezt nem veszi észre, a neve miatt meg bent tartják.

– Hát persze!

– Mi újság a kicsikkel?

– Meg vagyunk, mindketten kisangyalok egy rossz szavam nem lehet rájuk.

– És végre elfogadták a kisfiú nevét az eredeti szülei is?

– Igen egy kis jutalék után. Igazából csak egy évbe telt és ezek majdnem pert indítottak belőle.

– Az a lényeg, hogy mostmár minden rendben. Hugo csodálatos név! Teljesen illik a kiscsávóra.

– Bizonyára.

♢♢♢

Arthur bejentése meglepett viszont a tény, hogy Charles még mindig nem akarja befejezni bántja a csőrőmet. Charlessal a kapcsolatunk változatlan se veled se nélküled. Sok mindenen gondolkoztam, de végül egyik ötletemet sem valósítottam meg ezzel kapcsolatban.

Főhősnőnk hagyta a dolgokat és sodródott az árral. Mondhatni, hogy a dolgok normális kerékvágásban haladtak ami azt takarja, hogy Gloria egyedül szenved a kilenc gyerekkel és a félmillió vállalkozásával míg Charles valami, akarom mondani valaki mással van elfoglalva. A monotonitásból egy bizonyos illető rángatta ki Gloriát egy rég nem látott barát...

Az emeleten pakolgatom a ruhákat a szekrénybe mikor csöngetnek.
Lemegyek és megnézem. Lent van egy monitor és össze van csatlakoztatva a fő kapunak a kamerájával. De ez a valaki a mi ajtónkon csöngetett szóval ez az illetőnek van engedélye ide.
Kinyitottam az ajtót. Liam volt az. Hátizsákkal a hátán.

– Szia Liam! De rég láttalak. - mondtam vigyorogva. Nagyon meglepett, hogy itt látom, de örültem neki. Hiányzott!

– Beengedsz? - kérdezte

– Persze! Nyugi, Charles nincs a rezidencián. - mondtam majd bekísértem

– Segítségért jöttem! - jelentette ki gyorsan

– Mi a baj? -kérdeztem aggódva

– Már hetek óta az erkélyen fekszek, megelégeltem ezért úgy döntöttem felkerekedek és hát éppen hozzád jutottam.

– Pont hozzám?

– Te vagy az egyetlen ember akinek még számítok.

– Ez bizonyára nem így van. Ott a feleséged és a lányotok.

– Ha számítanék nekik bármennyit is akkor nem bánnának velem így.

– Miért nem beszéled meg velük, hogy ez nem okés?

– Szerinted szót lehet vele érteni?

– Az igazság az, hogy nem tudom. Már évek óta roszban van velem. Egyszer csak eltávolodott.

– Szerinted miért?! Mind a ketten tudjuk, nem kell titkolóznunk.

– Mi van?!

– Te is tudod, hogy kettőn között volt valami.

– Mégis mi? Az, hogy jól kijöttünk és a kelleténél kicsit többet vigyorogtunk egymásra?

– Ennél talán kicsit több is volt.

– Én nem gondolom így. - tiltakozom

– Szállásért jöttem! Azt akarom aggódjon értem, keressen és, ha majd hazamegyek örüljön nekem.

– Liam nem adhatok neked szállást. Charles nem nézné jó szemmel és a gyerekek sem értenék valószínűleg félreértenék.

– És, ha a családod nem tudna róla?

– Na azt, hogy tervezed megvalósítani. Csupa fül vagyok!

– Bátran és okosan, a hálódban meghúzom magam.

– Én meg kivégeztetlek. Semmiféleképpen sem! Ezt nem játsszuk!

– Kérlek Gloria! Könnyörgöm fogadj be! Három napról van szó nem többről! Egy életre az adósod maradnék. Kérlek csak most az egyszer! - könyörgött a lábaim előtt térdelve

– Jó gyere, de, ha a gyerekek szagot fognak akkor repülsz és csak három nap semmi több.

– Vettem főnök! - érdekes, Charles sosem hívott főnöknek.

– Na ez már tetszik! Gyere mutatom a szobám.

Felkísértem a szobámba és körbe mutogattam.

– Ez nem semmi! Imádom. - jelentette ki

– Tudom! Rengeteg munkám van benne.

– Úristen ez a szívalakú ágy, de jó lesz aludni rajta.

– Dehogy alszol rajta én alszok rajta meg max talán Iris, ha nagyon muszáj.

– De miért akarsz kihagyni a buliból? Meg egyébként ki is Iris?

– A kéthónapos lányom te észlény! Házas vagyok ahogy te is és ezt nem engedhetjük meg magunknak.

– Kérlek! - folytatja a könyörgést

– Még kitalálom, hogy lesz.

Közöltem vele, hogy nem jöhet ki. Hívjon vagy írjon, ha kell valami.
A gyerekek még nem voltak itthon ezért Liammel az ágyamban fekve beszélgettünk. Nagyon fura volt a helyzet, hogy ennyi idő után újra beszéltünk. Beszámoltunk egymásnak mindenről ami a legutóbbi beszélgetésünk óta történt. Kicsit szorongtam elvégre basszus egy férfival beszélgetek a hitvesi ágyamban feküdve. Miután elmentem a gyerekekért felforrósodott a levegő. Nem szoktak a gyerekek bemenni a hálóba sőt ki is vannak tiltva, de mégis rettegtem és jeleket adtam nekik. Borzasztóan sumákolok ez nem nekem való mivel én tisztességes, egyenes, nem potyázó ember vagyok. Bármi ilyesmit tenni fáj és a lelkiismeretem nem bírja.

Szegény Gloriánk itt még nem tudja mi mindent kell még kibírnia a lelkiismeretének.

Megetettem a népet és félre raktam egy adagot, Liamnek. Nehéz kaját csempészni, ha ennyi gyerek mászkál a házban. Még Axel is beugrott, hogy könyörögjön egy motorért. Ő akar lenni a báty aki mocival megy a kistesókért. Nem adtam neki pénzt és hamar kitessékeltem. Olyan kilenckor, mikor eltűntek a gyerekek felvittem a kaját.

– Na végre! Éhen döglök. - mondta Liam

– Inkább örülj, hogy befogadtalak.

– Rendben főnök! Mikor számíthatok a társaságodra?

– Hamarosan csak mindet ágyba dugom.

– Engem is ágyba dughatnál! - mondta Liam. Megmutattam neki a középső ujjamat és kimentem.

Mire visszaértem addigra Liam letusolt és pizsamában várt rám.

– De jó, hogy visszajöttél! Van pár koszos ruhám kimoshatnád.

– Álmodban sem! Nem azért fogadtalak be, hogy el lássalak szimplán szívességet tettem, bár tudnám miért.

– Gloria hetek óta ezeket viselem és végre hozzáférhetek egy mosógéphez. Sőt nem is kell neked kimosnod csak mutasd meg, hogy kell kezelni egy ilyen mosógépet.

– Jó megmutatom, de csak akkor mikor a gyerekek nincsenek itthon.

– Szuper! - vigyorgott rám - Most elmegyek fogat fehéríteni már egy ideje esélyem sem volt rá. Most már bánom, hogy nem rakattam konnektort az erkélyre.

– Rendben! - mondtam ő meg ismételten használatba vette a fürdőszobámat.

Előkerítettem egy jó öreg hálózsákot amiben mindig Melody aludt az ottalvósaimon. Hát nem ma volt utoljára használva. Ki kellett volna porolni, de bizonyára ez is megfelel Liamnek jobb mint az erkély. Leterítettem a földre és ráhelyeztem pár párnát mikor is Liam megjelent és seggen csapott.

– LIAM! - üvöltöttem torkom szakadtából, ennyit a hangszigetelt falaknak.

– Így jártál! - mondta gúnyosan mikor is kiborult nálam a pohár és megkergettem.

– Ezt most visszakapod! - kiabáltam neki

– Hú, de megijedtem!

– Liam ne szórakozz velem! - mondtam és kergettem tovább míg nem pofára estem a saját ágyamban. Liam lecsapott a pillanatra és elkapott.

– Most már nem menekülsz!

– Neeee! Szállj le rólam! Hívom Charlest!

– Gloria ne fenyegetőzz már!

– Nem fenyegetőzök csak nem kényelmes az, hogy rajtam fekszel.

– Jó bocsi. - mondta majd legurult rólam

Hosszasan néztük egymást kínos csendben.

– Hiányoztál! - törte meg a csendet

– Te is. - mondtam és rámosolyogtam

– Fontos vagy nekem és egyszer csak kiírtak a történetemből. Minden egyes nap gondoltam rád. Olyan mintha megfosztottak volna valami fontostól valami lényegestől, tőled.

– Liam bőgni fogok, ha több ilyet mondasz!

– Gloria én szeretlek!

– Liam ez nem helyes! Nem szerethetsz.

– Azt kit érdekel?!

– Nekem férjem van neked feleséged.
Ha pár évvel ezelőtt van akkor biztosan megtenném, de nem lehet. Már felelőséggel tartozok a gyerekeimért. Családaink vannak amik nem közösek. Mindketten mással alapítottuk családot és ez már a múlt!

– Hannah ember számba se vesz. Charles meg elhanyagol téged. Szerintem egyikünket sem szeretnek úgy igazán ahogy mi szerethetnénk egymást.

– Charles szeret engem és ne is mondj mást.

– Ha annyira szeret hol van? Mert én itt melletted.

– Dolgozik! Pénzt keres legyen mit enni a gyerekeknek.

– Ugyan már drágám, ha már semennyi pénzt nem keresnétek életetek végéig akkor sem szegényednétek el. Tizenöt éve mindig ott vagytok a Met gálán és még nagy összegben adományoztok is a rendezvényen. Kérlek csak egy kicsit! Próbálj ki! Tedd féltékennyé Charlest érezze a vesztét azt, hogy nem ő az egyetlen számodra.

– Ne kérj erre! Liam ne akarj házasságot törni.

– Na a kedvemért! Csak egy csókot! - könyörgött Liam

– Bárcsak megtehetném, de ne...

– Akkor megteszem én! - mondta míg én köpni nyelni nem tudtam. Lehet rosszul tettem, de visszacsókoltam és ekkor kezdődött, minden. Ekkor kezdetét vette egy új sötét fejezet az életemben amely a további életünket merőn befolyásolta. Indokolatlanul engedtem Liam csábításának. Tönkretettem mindent amit húsz évig építettem. Csak pár óra volt de az is mindent lerombolt. Vége van. Elbuktam, megbuktam és hoppon maradtam.

Reggel az ágyamban ébredtem magam mellett Liammel. Szorosan ölelt ami helytelen volt, de mégis élveztem. Leszedtem a tiltott gyümölcsöt és megettem, bűnbeestem. Pár pillanatig csak meredtem rá és máris gyászoltam azt ami köztünk volt, mert itt is most be kell ezt fejeznünk. Aztán komolyabban realizáltam mi is történt, legördültem az ágyról amit érzékelt is. Befutottam a fürdőszobába és bezárkóztam.

– Gloria jól vagy? Olyan hírtelen keltél fel. - kérdezte az ajtó túloldaláról

– Igen persze, csak rájöttem, hogy itt az ideje készülődnöm, ma lesz pár megbeszélésem. - lódítok, bár ténylegesen lesznek megbeszéléseim.

– Rendben addig én itt fogok henyélni ebben a szobában mást úgy sem tehetek.

– Figyelj ki ne gyere innen, mert kiváglak! Majd hozok neked enni.

– Köszönöm, hogy befogadtál meg azt is, hogy...

– Mi az Liam?

– Semmi, hagyjuk.

– Rendben.  perc és átveheted a helyemet.

Összekészülődtem, jeleztem neki, hogy még visszajövök aztán elmegyek. Vittem neki mindenféle ételt amit ő megehet viszont a gyerekeim nem.

– Figyu Liam a gyerekeket Axel elviszi egy szülinapi buliba a kisebbeket meg játszóházba szóval déltől egyedül leszel a házban, de attól függetlenül se mászkálj, vetted?

– Igen!

Ezzel ott is hagytam. Annak ellenére, hogy szombat volt a tendőim csak úgy sorakoztak. Aznap nem sok történt. A gyerekeimért elmentem aztán meg lefeküdtem aludni Liam mellé, de ezúttal egymáshoz sem értünk annyira szégyeltük a tegnapit.

Vasárnap a gyerekekkel elmentünk a templomba a misére. Délután a gyerekek elmentek F1-et nézni egy haverhoz a kicsiket pedig a nagyszülőknek passzoltam, hogy végre foglalkozhassak a kertemmel meg a lámácskáimmal. A telken a füvet én nyírom a fűnyíró traktorunkkal amiről mondanom sem kell, hogy úgy van kifestve mintha egy Ferrari lenne bár Charles már nem ennél a csapatnál van, de ott szerezte a címeit és ott volt a legtöbbet. Én szerettem azt a korszakot és hiányzik. Hiányzik a ferraris Charles, hiányzik az, hogy mindenünk a ferrari körül forogott.

A fűnyírást befejeztem, utána pedig bementem a szertáramba metszőollóért meg locsolóért mikor megláttam, hogy Liam Lawson a kertemben fekszik. Persze ez nem volt meglepő mivel Charles Leclerc felesége vagyok és jómagam is a Leclerc nevet viselem szóval nem meglepő ,hogy random pilóták vannak össze vissza a telkünkön, de mind tudjuk mi történt köztem és Liam között péntek este. Nem értettem mi a picsáért fekszik ott elsőre azt hittem szívinfarktust kapott. Gondoltam most már csak beszélnem kéne vele. Délelőtt nem is láttam mikor visszaértünk a miséről nem volt ott csak a cuccai ebből biztosra vettem, hogy még visszajön viszont az, hogy elhagyta a szobát és szabadon mászkál felidegesített
Odamentem, mivel mégis mit veszíthetek? Semmit!

– Mizus Liam? Milyen a fű közelről?

– Csá Gloria - mondta ködösen.

– Csá Liam! - mondtam visszhangozva – Figyu minden oké?

– Ja persze.

– Lehetne, hogy ne két szóval válaszolj?

– Mit kéne mondanom?! Szarul vagyok, hogy így reagáltad le ezt az egészet.

– Szóval én vagyok a hibás?

– Nem dehogy. Én vagyok az. Ha hamarabb beismerem ezt magamnak vagy hamarabb cselekszek akkor nem tartanánk itt.

– Most már ez van. Ha tehetnéd vissza mennél az időbe és meg nem történté tennéd? - fordultam felé

– Nem. Sosem fordítanám vissza! Én nem bánok semmit csak ahogy ezek után viszonyulsz hozzám én nem akartam lerombolni azt ami köztünk volt. Én másra számítottam.

– Mégis mire Liam? Elhitted, hogy miattad elhagyom a férfit aki tizenöt éve a férjem akivel kilenc boldog gyereket nevelünk? Ne légy nevetséges!

– Tudom, hogy hülyeség, de elhittem, hogy szeretsz! - mondta és megfogta a kezem

– Nem jársz tévúton. Csak ez az út helytelen. - mondtam ő meg lesmárolt

– Liam, komolyan itt a nyílt terepen?

– Ki nem szarja le?! Engem nem érdekel! - mondta és vigyorgott rám

Liammel megint jó nagy szarságot csináltunk ezúttal a fűben. Gőzöm sincs mit csinálok, de meggyőződésem, hogy már biztos nem jutok a mennyországba maximum csak a tisztítóhelységbe, de nem akarok ott sokat időzni.

Liam mellett keltem ezúttal is csak most szorosabban bújtunk. Iris mivel még kisbaba a szobánkban alszik, de még túl kicsi, hogy felfogjon ebből bármit is. Liam utolsó napja volt itt. Megbeszéltük, hogy tízkor lelép, de előtte még használni akartuk az ágyat. Kölköket suliba, oviba vittem. Liammel nagyban nyomattuk mikor lépteket hallottam. Egyből Irisre néztem, de rájöttem, hogy a fejét nem tudja mozgatni nem, hogy járjon. Utána gondolkoztam barátnőim és férjeik dolgoznak, másik országban vannak, gyerekek suliba és akkor leesett, hogy ez az illető a férjem Charles Leclerc lesz. Kaptam egy elég súlyos, 1tizenhatos színtű szívinfarktust, reflexből lerúgtam magamról Liamet aki értetlenkedve figyelt engem.

– Mi van?

– Itthon van Charles bazdmeg! - suttogtam neki erőteljesen.
Erre persze ő is megijedt.

Fütyülést hallottam amiről már egyből tudtam, hogy ez a személy Charles lesz. Idegesen összenéztünk Liammel majd elkezdtünk kapkodva felöltözni.
Liam összeszedte a cuccait és bement a fürdőszobába. Felkaptam a köntösömet és úgy tettetem mintha most jöttem volna onnan ki. Szaunázgattam semmi rosszat nem csináltam.

– Ria, Mon cherim, odabent vagy? Hazajöttem!

Ekkor jött ez az "ó bazdmeg most van végem" érzés, ez tényleg Charles én meg a fürdőszobámban tartom a szeretőmet. Liam is realizálta mi folyik itt ezért ki ugrott a fürdőszoba ablakon a másodikról.

– Ez meg mi volt? - kérdezte Charles mikor belépett - Mi volt ez a puffanás?

– Biztos megint megdöglött egy madár. Szokásuk. Ez jó nagy darab volt.

– Megint?

– Aha! Szeretnek ezen a telken megdögleni.

– De annak nem ilyen hangja van. Ez valami nehéz volt.

– Mondom, hogy termetes volt!

– Jól van akkor nem nézem meg.

Tipikus Leclerc hetekig nem dugja haza a képét, de mikor a neje végre talál magának egy szeretőt egyből haza dugja a képét a futam után.

Liam Lawson

Bánom is meg nem is azt amit Gloriával tettem. Nem bánom, mert élveztem és mindig is erre vágytam, hogy megszerezzem magamnak és végre sikerült, szóval a körülményeket leszámítva nagyon jó volt és vele akarnék lenni életem végéig. Ő az ideális társ számomra, de ő nem az enyém. Igazából nem bánom csak az fáj, hogy nem léptem hamarabb és nem tettem semmit sem annak érdekében, hogy ő az enyém legyen. Gloria mindig is számított, de akkora pöcs voltam, hogy nem vettem észre mennyire és már vége. Valószínűleg utál azért, mert a férje megcsalására késztettem. Tudom, hogy ez nem volt szép, de egyszer az életben mocskosan játszottam. Egy életem van és csak azért is megdöntöm álmaim nőét még akkor is, ha házas! Szeretem és remélem nem haragszik rám, de, ha mégis akkor hiszek abban, hogy egyszer megbocsájt. Nem vagyok hajlandó megbánni életem napjait. Szeretem Gloria Leclercet és tudom, hogy ez bűn, de a szerelem ilyen bűnbe húz. Miután a dugásunkat megzavarta ez a Leclerc gyerek, Gloria bezavart a fürdőbe ahol felöltöztem és miután meghallottam beszélni rosszul lettem, kiugrottam az ablakon, nehogy férre értsetek ez nem egy öngyilkossági kísérlet volt hanem azonnal leakartam lépni és máshogy nem tudtam volna meg mégis meddig kellett volna bújkálnom a fürdőszobában.

Nem tudom mire számítottam mi lesz, ha kiugrok a másodikról. Olyan pókemberesben akartam tolni. Hát nem sikerült és a kelleténél sokkal több súlypontomat helyeztem a bal lábamra. Teljesen kifordult és szilánkosra tört. Nem tudtam ráállni. Négykézláb mentem és húztam magam után a lábam tudjátok mint a sánta róka. Nagyon erős volt a fájdalmam. Felszedtem egy vaskos botot. Levánszorogtam a kurva hegyükről ahol laknak aztán leültem pihenni egy padra, hogy kitaláljam mégis mi a francot mondok az asszonynak. A tervem elég hamar megszületett. Ugye ez drága egyetlen nejem kizárt az erkélyre majd azt mondom, hogy leestem közben elhatároztam, hogy visszaszerzem azt a nőt akibe anno beleszerettem. Egy kicsi magánházunk van aminek a második szintjén van az erkély nem lehet onnan akkorát esni mint Gloriáékéról, de majd elhiszi mivel nő meg hát szőke. Hívtam egy taxit azzal hazavitettem magam, a csávóval bejututattam magam és oda feküdtem az erkély alá mint aki most esett le. Azonnal hívtam Hannaht aki a lányunkal el volt üdülni a hétvégén. Felvette és mivel hétfő délután volt már az országon belül tartózkodtak. A telefonba még sírtam is. A fájdalmam egyre erősebb volt és egy idő után elvesztettem az eszméletemet. Hannah be vitt a kórházba és napokig ott tartottak.

Hannah St. John

Sant tropezen voltunk nyaralni a lánykámmal éppen hazafele kocsiztunk mikor Liam hívott. Azt mondta, hogy leesett az erkélyről és eltört a lába. Először nem hittem neki szokása túldramatizálni a dolgokat. Viszont mikor odaértünk unreális pózban állt a lába nem nagyon volt a tudatánál. Haley sírva rohant hozzá. Azonnal hívtuk hozzá a mentőt. Annyira fájt így látnom őt. A szívem szakadt meg, ezt én tettem vele! Én vagyok a hibás miattam törte szilánkosra a lábát. Nem hiszem el, hogy ilyet tettem vele. Liam nem egy minta férj és az esetek többségében irritáló viszont nem ezt érdemli. Ez a baleset ráébresztett arra, hogy igazán szeretem és, hogy fontos. Simán lehetett volna sokkal komolyabb baja. Lehet én vagyok a hibás és csak én nem vagyok képes tolerálni. Ő csak Liam nem pedig egy ellenség. Igazából annyira féltettem, hogy valaha is megbántom, hogy elzártam a szívemtől. Azzal nem is törődtem, hogy eközben mennyire bántottam meg. Nem ezt érdemli. Mindent ki akarok javítani vele. Újra meg akarom szeretni.
Szeretném újra látni a színeket. Újra megtalálni ami elveszett.

Ha azt hiszitek Gloria a gonosz? Nézzük mit csinál ez a díszpinty.

Charles Leclerc
2039 febr. 22. - kicsit több, mint öt évvel ezelőtt

A gépen ülök úton Milánóba. Semmi különös, csak oda akartam menekülni előle. Vagy inkább az érzés elől amit okoz nekem.
Összevesztem a feleségemmel és még azt a rohadt képet is összetörtem a gyerekekről. Jobbnak találtam, ha megint csak lelépek, mert hát minek kellek én oda?! Mrs. tökéletes úgy is megold mindent mint eddig.

Itt jön az a pont, hogy Charles Leclercnek egy társra van szüksége akinek kibeszélheti szíve, lelke búját és ekkor jön kapóra egy lelkes ízig-vérig "igaz" szurkoló aki mindenben kielégíti.

Csak bóklásztam az utcákon. Közben természetesen egy csomó szurkoló letámadott, de nem törődtem velük. Cikkezenek negatívat, de a családi drámáim közepette nincs rájuk időm. Mikor már majdnem visszaértem a hotelbe egy picsa hozzám futott. Hogy miért picsa?! Mert a nevemet helytelenül ordítva futott felém.

– Csarles Leglerg! CSARLES LEGLERG! Csak egy KÉPET légyszi! - órdítja torka szakadtából
Erre megfordulok. Megkapja a gyilkos tekintetem.

– Neked is szia! - köszönök rá holott tudom, hogy ő az a tipikus kereszt lóg a nyakában, de álszent.

– Szia! Csinálunk képet? Csak instára kell, mert szükségem van több követőre. Meg tudod te is kirakhatnád megjelölve rajta engem.

– Bocsi sietek! - utasítottam vissza a kérését és elindultam befelé. Rámarkoltam a kilincsre és lenyitni készültem. Mikor rácsapott a kezemre

– Ember ez fájt! Te miből vagy?! - kérdeztem kezemet fájlalva majd hozzátettem - Hol vannak a biztonságiak mikor kellenének?

– Kértem valamit és nem akartad teljesíteni!

– Látom makacs vagy! Ismerek egy ilyen nőt hasonlóan kezdődött vele minden.

– És mi van most vele?

– Otthon van a kilenc gyerekünkkel, mert elmentem.

– Sajnálom! - kezdet bele valami full érzelgős dumába. - Régen én teljesen más voltam, de léptem. Vállalkozásom lett.

– Abból nekem is van pár. - kuncogtam félénken - Hogy voltál képes kijavítani a dolgokat?

– Sehogy! Ott hagytam őket és megváltoztattam mindent, de ezt már említettem. - kuncogott ő is

– Nagyon érdekelne, hogy kivitelezted, mert elkélne a segítség. Nem akarsz velem jönni a szobámba? Ott megbeszélhetnénk.

– De szíves örömest! Imádok segíteni! - mondta a hölgyemény aki Gloria számára mindenféleképpen ellenszenves lenne és, ha itt lenne akkor már biztos megkapta volna a lány a kurva illetőt mondjuk eleinte én sem gondoltam másképp.

Ahogy megbeszéltük felmentünk a szobámba. Mivel az ágyon kívül csak egy szék volt ahol helyet foglalhattunk volna ezért az ágyon beszéltünk. A beszélgetés sokkal tovább tartott, mint bármelyikünk is gondolta volna. Egészen az estéig húzódott. Kisírtam magam neki úgy mint előtte senkinek. Valamiért hihetetlen nyitottsággal mindent megosztottam vele. Talán azért, mert ő volt az első ember hosszú idő után akinek elmondhatom mi bántja a szívem. Pld.: Mikor meghívta Tom Odellt Blanche 10. szülinapjára! Nagy trauma volt! Rendeltem magunknak kaját. Tele zabáltuk magunkat jalapeños pizzával ami kicsípte a szánkat ami tiszta piros lett. Közben a fájdalomtól és a kíntól nevettünk még a könnyem is kicsöppent. Kurvára felszabadító érzés volt! Már akkor is az egyik legjobb óráim közé soroltam volna, de akkor még közel sem volt vége.
Még közelebb kerültünk egymáshoz minden értelemben. Idővel lekerült minden ruhánk még az se szakított meg minket, hogy Gloria többször is hívott.
Alexandra volt az első hosszú évek után aki megértett! Élveztem vele minden percet. Nem csaptam ki a szobámból. Reggelig maradt aztán elkértük egymás elérhetőségeit. Láttam már ribancokat kifordulni magukból, mind rohanunk a szeretet után.

Rengeteget beszéltünk, hívásoztunk is. Képeket cseréltünk aztán egy idő után rájöttem, hogy ez nem egy egy éjszakás kaland volt. Ezen a ponton még túl korai volt, de mégis úgy éreztem, hogy szeretem. Nevetséges, hogy ennyi idő alatt komolyan megszeressek valakit. Nem is ismerem igazán! Csak egy lány a sok közül, de mégis elragadta a szívem. Vágyat éreztem utána. Leküzdhetetlen vágyat ami minden porcikámat megbizsergeti én meg nem tudok ellenálni neki, ha nagyon akarnám még akkor sem. Kell nekem! Felhívtam és megbeszéltük, hogy jön a futamhétvégére. Az én szobámban fog aludni mellettem. Mi ketten együtt nagyon boldogok leszünk az egyszer már biztos.

Eljött én beengedtem és rengeteget keféltünk. Két kezemen sem tudom meg számolni. Kurvára égett bennem a vágy. Olyan volt mint kezek amelyek a testemet fogdossák közben azt súgják: Tedd meg! Olyan, mint egy közvetlen fenyegetés. Az egyik kéz fojtogat én meg nem tudok menekülni. Valljuk be nem is akarok menekülni.

Egyre többet találkoztunk.

Túl gyorsan rohan az idő és én mégis megyek a fejem után. Várok rád ,hogy haza hívjál, de már nem biztos, hogy tudom az utat. Pedig tudom, hogy nem lehet így élni. Próbáltam lelassítani, de nem működik a fék. Mikor a tetoválások a testemről elhalványulnak és nem lesz több kurva az ágyban ez egy útvesztő ami darabokat tép ki a lelkemből. Nem akarok legenda lenni, még élnék még.

2040

Eljöttem otthonról megint csak hamarabb. Nem bírtam tovább azt éreztem mennem kell tovább. Gloria összeomlott. Nagyon sokat sírt. Rengeteget üzenetet írt, én meg rá se hederítettem. Nem ezt érdemli, de nem törődhetek vele. Lecuccoltam egy motelbe egy olyanba ahol soha sem keresnének. Felhívtam Alexandrát, mert szükségem van rá.
Pár óra és ideér. Átjött és megint csak segített mindenben minden szempontból. Mikor velem van gondtalan az élet, minden fájdalmam elmúlik.

Bújkálni kényszerültünk. Sokszor titkos strandokra jártunk. Nem jelenhettünk meg nyílvánosan. Főleg házakat béreltünk. Utazgattunk. Azt éreztem ez tényleg több mint egy futó kapcsolat. Különlegesnek éreztem. Meghökkentően jó volt. Úgy vélem Alexa is élvezte. Ő is titokban tartotta. Elég csendes, nem beszél sokat csak teszi a dolgát. Nem úgy, mint a feleségem. Szeretem a feleségem tudom ez nyilvánvalóan nevetséges ebben a helyzetben, hogy egy random motel ágyán fekszem valaki más társaságában aki nem a feleségem és ezeket a gondolatokat fogalmazom meg magamban, de igazán szeretem, csak néha, jó ne hazudjunk általában túl sok. Ha Alexandrával vagyok nem kell rá gondolnom. Akkor csak én vagyok. Ilyenkor hírtelen megfeledkezek minden fájdalomról. Szükségem van az Alexandrával együtt töltött időre. Alexa a gyógyszerem! Pedig tudom, hogy nem lehet így élni. Próbáltam lelassítani, de nem működik a fék. Szeretem a lányokat és szeretem a pénzt. Szeretem a családom, de néha felemészt.

2041.
Ez a kettő szerelmesmadár úgy határozott elmélyítik a kapcsolatukat és hivatalosan (kettejük között) szeretők lesznek.

2043.
A viszony évről évre megmaradt. Azt nem igazán mondthatjuk, hogy szerelmesek egymásba viszont azt igen, hogy kötődnek egymáshoz. Nem semlegesek egymás felé.

Charles álmában Gloriának: Nagyon nehezen megy. Te vagy a fejemben mint mindig. Megint mindenem mindenem elvesztem. Kicsit elvesztem. Megint menekülök valahova inni. Mint mindig. Az illatod a párnán nem hagy aludni. Túl sokáig hagytam a kezemet a tűzben, helyettem egy másik játszik egész nap a testeddel.

2044.
Öt év elég sok idő. Ennyi idő alatt Charlesnak simán volt ideje mérlegelni. Sosem érezte azt, hogy választania kéne a két nő közül. Gloriát jobban szerette és jobban kötődött hozzá ott van a közös múltjuk az a sok szar amin keresztül mentek. De Charlesunk mégis úgy gondolta, hogy kijár neki a boldogság a szabadság és visszavette az uralmat az életében. Mondjuk nem is Gloria uralta az életét hanem az alkohol. Gloria sokáig nem vette ezt észre Charleson hiszen nem volt otthon sohasem, de egy idő után rájött és mindent megtett, hogy segítsen a férjén, még nem sikerült kijózanítani, de a helyzet jobb, mint volt. Charles nem értékelte felesége erőfeszítéseit.

Sziasztok drága olvasóim! Hálás köszönet, hogy itt vagytok velem a véghajrában! Ne most pártoljatok el, jövő héten érkezik az utolsó rész, a befejezés. Utána az utószó ami tartalmaz egy csomó extra információt, könyv ajánlót, kihívásokat, köszönetnyílvánítás, miért kezdtem el írni, plusz információt a karakterekről és még csomó mindent. Majd látjátok egy mindent össze foglaló masszív tizenegy ezer szavaz rész lett! Még érkezni fog ugyanazon a napon egy rész amiben elmesélem, hogyan jött nekem az f1, mióta követem ki a kedvencem, miért, hogy ismerkedtem meg vele. Ezek mind előzőleg is benne voltak.

Bevallom ez a rész tényleg kicsit kavaros és ugrálgatós viszont nem bírtam máshogy megoldani és fontosnak tartottam minden szemszögből bemutatni a történetet, hogy minden karaktert lássatok és megértsetek.

A dőltel szedett szövegek a dal szövegek és, mint Manuel, Idegen albumának számaiból vannak, következő részben is így lesz.

És hogy mégis melyik leírás ki volt?

1. Gloria
2. Liam
3. Alexa
4. Charles
5. Hannah

Ti hányat találtatok el? 🎰
Az előző verzióban is megkérdezem és igazán sok rétű tippek születtek.

Kinek a szemszöge tetszett a legjobban? Jó volt bele látni mindenkibe? 👫👬

Vajon mit hozhat a befejezés? ❌

Jövő héten kiderül addig is nagyon vigyázzatok magatokra és ne felejtsetek el szavazatotokkal támogatni, nagyon jól szokott esni!

Anno elkészítettem a karaktereket simsben és gondoltam most is berskom őket ide. Következő részben folytatjuk.

Gloria

Charles

Liam

Lorenzo

Linette

Lizette

Lotte

B

ocsi a minőségért, telefonról fotóztam a gépet ezért ilyen.

5312 szó
2023.03.10