𝑴𝒂𝒈á𝒃𝒂𝒏 𝒏𝒆𝒎 𝒇á𝒋 𝒉𝒂 𝒉á𝒕𝒃𝒂𝒔𝒛ú𝒓𝒏𝒂𝒌 𝒅𝒆 𝒎𝒊𝒌𝒐𝒓 𝒎𝒆𝒈𝒇𝒐𝒓𝒅𝒖𝒍𝒔𝒛 é𝒔 𝒎𝒆𝒈𝒍á𝒕𝒐𝒅 𝒌𝒊 𝒕𝒂𝒓𝒕𝒋𝒂 𝒇𝒆𝒍é𝒅 𝒂 𝒕ö𝒓𝒕 𝒂𝒛 𝒎á𝒓 𝒑𝒐𝒌𝒐𝒍𝒊𝒂𝒏 𝒇á𝒋

"𝑽𝒂𝒏 𝒗𝒂𝒍𝒂𝒎𝒊 𝒂 𝒍𝒆𝒗𝒆𝒈ő𝒃𝒆𝒏 𝒗𝒂𝒍𝒂𝒎𝒊 𝒂𝒎𝒊 𝒓𝒆𝒈𝒈𝒆𝒍 𝒔𝒛é𝒕𝒔𝒛𝒆𝒅"

𝑮𝒍𝒐𝒓𝒊𝒂 𝑹𝒂𝒚𝒏𝒐𝒍𝒅𝒔

2027.10.13.

Eljött a várva várt gender reveal napja! Mindketten nagyon vártuk. Este hánytam, nem bírtam tovább aludni ezért ilyen hajnali ötkor kimentem a szobából mire megláttam, hogy Kristin és Gabriel a kanapén alszik. Meglepődtem, mert Charlotte elment és a mi szobánk kivételével mind kiürült. Közelebb mentem hozzájuk és megláttam, hogy mindenféle girl or boy rózsaszín, kék dekorációk vannak körülöttük. Ragasztó, olló, fonál.

- Mit csináltok? - kérdeztem többször is halkan, mert hát nem akartam leordítani a fejüket. Gabriel végre felkelt.

- Mi van? - kérdezte álmoskásan

- Miért alszotok itt és mik ezek? - kérdeztem miközben felrázta Kristin
Nagyon gyanús volt ahogy mondogatta neki, hogy Kristin kellj már fel.

- Na Gabriel! - mondtam

- A dekoros lemondta és nem akartunk titeket ezzel terhelni ezért elkezdtünk dekorokat csinálni. - mondta, teljesen lelombozott a hír, de nagyon aranyos tőlük, hogy magukra vállalták

- Nem hiszem el mikor az ember bekerül egy gazdag környezetbe és mikor már azt hiszi hogy mindent megvehet készen és nem kell a dekorok elkészítésével soha többet az életben foglakoznia akkor rájön, hogy olyan nem létezik hogy ilyen luxusban éljen. - mondtam, kicsit kiakasztott a dolog

- Nyugi Kristinnel megoldjuk. Ti csak foglalkozzatok a magatok gondjával, tudom sok a teendőtök. Befogadtál minket ennyivel tartozunk. Köszönjük! - mondta

- Én köszönöm, hogy vagytok nekem! Mondom a tervet, még jó, hogy mindent percről megrendeztem, mint általában. Készítek nektek reggelit aztán nyolcra megyek ruhapróbára. Fél kilencre fodrászhoz, de lehetséges, hogy kések, ha később végzünk a ruhával. Ti menjetek dekorért én virágokat szerzek be. Délre ott leszek a tortáért és az összetörhető csokiért. Utána egy másik cukrászatba vezet majd az utamba sütikért és a muffinért. Fél kettőkor Kristin megcsinálja a sminkem. Kettő előtt tíz perccel megyünk Axelért. Kettőkor már a helyszínen leszünk, hogy legyen egy óránk előkészülni. A többit majd akkor mondom. - mondtam

- Ez konkrét! - mondja - Te mindig ezt csinálod? - kérdezte kételkedve

- Mindig! Nekem ez élvezet. - mondtam

Felöltöztem, még mindig dobozokból élek, mert nincs szekrény amibe pakolhatnék, közös ruhásszekrényük volt így Charlotte elvitte. Próbáltam halk lenni, mert az uram még mindig húzta a lóbőrt. Csináltam egy gyors kontyot amit nem rég tanultam. Csináltam egy gyors tojásrántottát, szalonnával mindannyiunknak míg Kristinék dekoráción dolgoztak. A friss étel illatára Charles is felkelt.

Nyolckor mentem ruha próbára és igen még mindig az ő Land Roverét használom. Én álmodtam meg a ruhámat és egy varrónővel kiviteleztem, szóval úgymond divattervező vagyok. A ruha úgymond fehér, átlátszó merész anyagból van, amin kék és rózsaszín rózsák vannak, az ujja csipkés. Rózsaszínből több jutott mivel lányt szeretnék. Bár mindegy, az a lényeg egészséges legyen, de lányt jobban szeretnék ebben az is közrejátszik, hogy Charlesnak van már egy fia. Nem kell férfi uralom. Elmentem a varrónőhöz és nagyobbra kellett venni, mert nőtt a hasam megint. Kristin hívott, hogy elmentek dekort venni.

Fodrászhoz is beugrottam.
Én általában úgy hordom a hajam, ami alapból barna, hogy előre rakok két kiszőkített tincset. Már régóta tervezgetem, hogy teljesen szőkére festem.

Utána virágoshoz mentem. Rózsát választottam kéket és rózsaszínt. Kéket nehéz szerezni ezért ahhoz fehéret fújtak be kékre. Jönni fog egy bartender csávó és elvileg ő hozza majd az alkoholt. Lesz némi főt kaja ,de főleg nassolni való lesz. Majdnem megfeledkeztem, hogy kell lufi Kristinnel megbeszéltem vesznek majd és itt a virágárusnál felfújatják héliummal. Lufi kaput is kéne építeni amit Gabrielre bízunk. Azt hallottam Kristintől nagyon ügyes a keze. Elmentem a tortáért és a másik cukrászdába is. Otthon Kristin gyorsan elkészítette a sminkem. Félig kék és rózsaszín volt. Kicsit bolondosan néztem ki, de mikor nem? Kristinnel Charlotte régi szobájában készülődtünk. Az egész szoba kész káosz. Miután felvettem a ruhámat és elkészültünk, Charles is tiszteletét tette nálunk természetesen rózsaszín ingben volt. Tudtam, hogy ebben lesz, bár nyíltan állította, hogy ő három fiút akar. Olyan helyes volt, hogy a nyál összefutott a számban. Hihetetlen, hogy a mi leendő gyerekünk gender revealjára megyünk és nem máséra. Azt hiszem egy álomban élek.

Elmentünk Axelért, ő kéket viselt, de nem hiszem, hogy önszántából. Kiértünk a helyszínre ahol már Kristin és Gabriel dekoráltak. Be álltam én is hiszen ez az esemény részben rólam is szól és nem tudnám elfogadni, ha nem lenne tökéletes.

A helyszín a tenger fölött volt egy ilyen hegyoldalban. Egy óriási villa aminek a kertjében tartottuk a bulit. A kert közepében egy nagy medence áll, ami igazából most nekünk csak egy díszítő elem, körülötte asztalok, dekorok, táblák. A gyerekeknek volt ugrálóvár. A kert egyik sarkába állítattam egy nagy vetítővásznat ami előtt egy vetítő volt, hogy olyan emberek is lássák a bulit akik nem lehetnek itt, mondjuk a családom és a barátaim. Nélkülük nem ugyanaz!
Elkezdtek szállingózni az emberek, köztük Arthur és Carla, Lorenzo és familája, Leclerc mama. Számomra is érkezet két személy Liam és Charlotte! Hamarosan megérkezik a babájuk, de nálunk még tiszteletüket tették. Mindenkinek tetszett a ruhám és megdicsérték. Mindenki eleszegetett, beszélgetett, a gyerekek játszottak.

Minden tökéletesen rendjén ment egy bizonyos pontig.
Nem tudom hogy, de valahogy Charlotte bejutott, amiről ekkor még nem colt tudomásunk. Hogy szakadt volna rá egy jó vaskos faág! Tudtam, hogy biztonságiakat kellett volna kérni, azért ez csak egy Leclerc gender reveal, nem egy tingli tangli hétköznapi esemény. Chalotte azzal a céllal jött, hogy ő akkor most elviszi Axelt, mert belehalna ha most velem lenne a gyerek. Ekkor Axel Arthurral volt az ugrálóvárnál ezt furcsáltam is, mert sosem láttam így őket együtt. Várjunk csak, dehogy nem, a kisfiú születésnapján. Arthur nem egy apuka típus vagy olyan aki majd meghal a gyerekekért, nem tudom sosem képzeltem el neki gyereket. Charlotte egyszer csak fogta magát és odasétált hozzájuk. Ekkor vettem észre és megzavarta az élet halál fontosságú párbeszédünket Landoval ami így hangzott:
- Utálom a halakat undorodom van tőlük. Jó rég nem ettem. - mondtam

- Fú, j én sem, undorító! - mondta

- A hal egy rossz dolog. - mondtam -Az nem Charlotte?! - kérdeztem az állóhelyzetemből kicsit jobban elmozdulva, hogy lássam.
- Ne, ez tényleg ő! - mondtam idegesen
- Fúj! - mondta Lando a fejét érdekesen eldöntve, lehet ő még mindig leragadt a halnál

Elindultam Charles felé, hogy majd szólok neki, tegye ki Charlotte szűrét. Hozzá képest a kert másik felében voltam. Arthur a kert végén foglalatoskodott Axellel, mert hát oda dugtuk el az ugrálóvárat. Charles közelebb volt hozzájuk, mint én, indulni készültek felé, hogy beszámoljak az imént látottakról. Charlotte odaért Axelékhez, de a pici nem akart elmenni. Az anyja már a karjánál fogva húzta és szidalmazta. Axel fogta magát és beült Arthur ölébe. Charles már majdnem odaért hozzájuk, én is közeledtem. Charlotte még rikácsolóbb hangnemre váltott

- Axel hagyd már apádat és menjünk! - kiáltotta erre mindenki felkapta a fejét, illetve már az előző szavai is hallatszódtak, elég hangosak voltak ahhoz, hogy eleve arra figyeljenek az emberek.

- Mi?! Mit mondtál? - kérdezte Charles látszólag idegesen
Én közben mellé értem és próbáltam visszatartani.

- Jól hallottad, meg lehet nem te vagy az apja. - ismerte be, az állam leesett a helyéről, néztem a földet, de percekig nem találtam és csak tátottszájjal álltam, vártam, hogy a sült galamb bele repüljön.

Charles ledöbbent, pofán csapta a színtiszta igazság. Nem tudni mióta, de Charlotte végre őszinte volt hozzá. Arthur csak mosolygott, de rajta is látszott, hogy rettentő kínosnak találta a helyzetet. Charlotte bociszemekkel nézet Charlesra tudva hogy őt nem fogja bántani.

- Arthur te ezt tudtad? - kérdezte Charles, Arthur nem szólt, bólintott

Carla elkezdett sírni soha el nem tudta képzelni, hogy Arthur valaha is képes lesz megcsalni őt. Leclerc mama legbelül nagyon elszomorodott. Carla mellett állt és a vállat fogta segítség nyújtás képen. Lorenzo tátott szájjal nézett, hogy mit tett a kisöcsije.

Tudni illik, hogy ebben a családban mindenkinek meg volt a maga szerepe amin nem változtathatott. Charles volt anyu büszkesége az a fiú aki titokban az anyja kedvence volt a kis tökéletessége miatt.
Lorenzo volt az a gyerek aki boldog egyke volt vagy kilenc éves koráig. Aztán terelgethette öcsikéit és mutathatta nekik az utat. Apjuk korai elvesztése miatt ő lett a "pót apjuk". Arthur volt az a gyerek aki bár hiába volt a legkisebb három éves kora után már nem figyeltek rá. Mert elvonta róla a figyelmet a bátya. Ő volt az a kis pici ártatlanka gyerek aki soha senkinek nem ártana. Mindenki ebben a hittben élt egészen eddig!
Mindenki meglepetten nézet. Az f1-es pilóták éppen nagyban iszogattak mikor a hír elérte őket. Pierre csak annyit mondott: bro
Egy ideig néma csönd volt a feszültség tapinthatóvá vált. Charlesnak mégse sikerült dühét vissza tartania, rávetette magát az öccsére. Oda futott hozzá és öklével szembe verte. Mindenki felsziszent. Arthur lesokolódott. Rohant az életéért.

- Tudod Charles néha olyan dolgokat kell megcsinálnunk amiket nem szívesen teszünk. - mondta futás közben és itt biztos még nem vette komolyan.

-Anyád te tudom én hogy szívesen tetted! De mégis mikor meddig csináltátok ezt a hátam mögött? - mondta itt nem az érdekelte, hogy mit hogy csináltak az ágyban hanem az hogy miért tették ezt és mióta tudják miért titkolják.

- Nem fogom el mondani az gondolhatod! - mondta
Charles továbbra is buzgón kergette Arthurt.
Charles utolérte elkezdte az ingét húzni. Rugdosta, verte az ingett majdnem letépte róla. Véletlenül rosszul léptek és bedöltek a medencébe. Mindenki megijedt és közelebb lépet. Közben a ház tetején álló magángépünk felszállt a szelet felkavarva. Bárcsak ez lett volna a legnagyobb baj. Én nem tudom milyen idiótákat béreltünk fel, de ahogy felszállt azonnal kijött a füst belőle, minden rózsaszín lett. A medence víze, az emberek, a járólap. Minden!

- Lány! - ordítottam- hülyének néztek az biztos, de egy idő után tapsoltak. A füstött látva benéztem a medencébe és Charles Arthur haját húzta. Egy időre abbahagyta a bántalmazását, mert ráeszmélt, hogy rózsaszín lett.

Nem igazán ért rá a születendő gyermekünk nemével foglalkozni. Gyors kiköpte a rózsaszín port a szájából és folytatta Arthur széjelverését. Kicsit megharagudtam rá, hogy nem velünk hanem az öccse verésével foglalatoskodik.

- Tudod Charles, te nem láttad mennyit szenvedett szegény. Te csak a kurva piros kocsiddal foglalkoztál. Olyan szomorú volt! Segítenem kellett rajta! - mondta, erre most mit mondjak, a kis álszent

- Az nem segítség hogy tönkreteszed a házasságát. - mondta, most már kijelenthetjük nagyon felhúzta magát.

Kiugrott a medencéből letépte a vízes ingét. Ettől olyan 365 nap filingem lett, azt hittem menten elolvadok. Arthur is ugyanezt tette de ő a cipőjét is levette és rohant tovább.

- Arthur várj! Őszintén ez miért tetted? Mióta tudod és miért titkolod? Soha nem akartad nekem elmondani? - szólt Arthur után Charles, két érzés keringőzött benne, a mélységes csalódás egy olyan emberbe akit szeretett és a düh hogy méltóságát megsértették azzal, hogy neje többször is megcsalta arról nem is beszélve, hogy gyerek lett a dologból. Hol Monacó házas férfiaival hol a testvérével, volt, hogy a barátaival kezdett ki. Ezeket csak akkor tudta meg mikor a legjobb barátja Pierre elmondta neki hogy Charlotte kikezdet vele. Még is az fájt neki a legjobban, hogy az a kisfiú akit öt évig fiának hitt(csak azért mert nagyon is hasonlított rá) amúgy megkérdőjelezte volna a nejét. Így biztos volt benne, hogy az övé csak hát az öcse tisztára az ikre. Feladta a harcot nem kergette tovább az öcsét nem veszi gyerekesre.

Térdre roskadt, kezébe temette az arcát és realizálta, hogy ezt a harcot már rég elvesztette. Odafutottam hozzá és letérdeltem mellé.

- Hagyjuk ezt abba, menjünk haza mára ennyi bőven elég volt. - mondom neki miközben az arcát pásztázom

Az insta posztokból látták, hogy itt vagyunk. Egy kisebb tömeg gyülekezett a bejárat előtt. Az autóinkat is körbeállták. Charlest kikísértem a kocsiig nagyon megalázó lehetett félmeztelenül, vízesen, rózsaszín festékkel borítva. Valószínűleg mindenki aki ezt látta arra gondolhatott, hogy itt meg mi történt.

Ott hagytam csapot papot. Arthur már messze járhatott vagy hát futhatott. Beültem Charles mellé a kocsiba. Próbáltam elhajtani az embereket és biztos kőbunkónak tűntem, de nem voltam jó kedvemben. Elnézést, de ki a fene lenne ilyen állapotban? Arrébb löktem Charlest a kormánytól.

- Mi bajod Ria?-kérdezte

- Ugye nem gondoltad hogy ezek után te fogsz vezetni? Olyan frusztrált vagy, mint egy szopós malac aki már nem fért az anyjához. - tettem fel ezt a költői kérdést

Így történt meg, hogy egy 400€ dolláros ferrari pista spider 488-at vezettem.

- Nem kell mondanod semmit, majd én beszélek - kezdtem el a beszélgetést - Tudom nagyon fáj. Nem hittem volna, hogy ez jön, de basszus sose gondoltam volna erre. Én is sokban vagyok, akkor még te.
Bele kell telnie pár napnak hogy felfogd. Nyugodtan gondolt át, ha akarod adok időt.

- Időt kérek! - mondja és teszi össze a kezét az ikonikus mozdulattá

- Megkapod, már én is kikértem egyet, neked is jár. Mikor eljutsz arra a pontra leültök és nyugodtan megbeszélitek.

- Én vissza megyek, segítek elpakolni. Egy pillanatra se feledt ki áll melletted. - Én, sosem lennék képes ezt tenni veled.

Arthur buzgón kopogott Charlotte apartmanjának ajtaján. Charlotte végre kinyitotta az ajtót.
- Ó, szia Arthur, nem számítottam rád. - mondta és végignézet rajta, már nem volt vizes, átöltözött egy bőrönd volt a kezében

- Beengedsz? - kérdezte

- Persze gyere csak. - mondta Charlotte

- Axel? - kérdezte

- A szobájában. - közölte vele egyszerűen
Arthur elindult Axel szobája felé.

- Szia kisember! - mondta

- Papa? - kérdezte Axel

- Igen, de inkább hívj apunak. Én vagyok az apukád. Révbe értünk, nem kell többé megjátszanunk. Csak Charles miatt kellett ez az egész, de mostmár tudja. Mostmár boldog családként élhetünk tovább! - mondta

- Apu - mondta Axel és megölelte,
Arthur lefektette aludni. Utána odament Charlottehoz.

- Már rég elkellet volna mondanom neki, de nem mertem, sajnálom. - mondta

- Nem az a baj, te senkinek nem mondtad el se Carlanak se Lorenzonak se anyádnak. Pedig megkértelek. - mondta

- Tudom csak féltem, nem akarom tönkretenni a családomat. - mondta

- Ez érthető, de már a kezdetektől tudod az igazat. Ott voltál a születésénél te nevezted el már akkor és ott is elmondhattad volna nekik. Akkor nem lett volna ez az egész. Akkor nem kellett volna szegényt bújtatnom Charles elől. - mondta

Felrángatta a hálóba és Arthur ott töltötte az éjszakát, de nem csak ez után még rengeteget, pont egy életre valót.

2027.10.15.
Ma van Charles születésnapi bulija. Mivel ő 16.-ai Arthur meg 14.-ei egyszerre tartják, 15.-én. Ez így megy mióta a világ világ. Szóval minden évben ilyenkor kibérlik Monacó legelőköbb bulizóját és ott isszák részegre magukat. Idén se lesz máshogy. Bár most Charles legkevésbé vágyik az öccse társaságára. Sajnos már nem lehetett lemondani a rendezvényt. Charles holnap betölti a harmadik x-et, jézusom! Valami naggyal akartam készülni, de nem tudtam mivel készülhetnék egy olyan embernek akinek meg van mindene vagy legalábbis meg lehetne bármilye amit csak akarna, ezért csinálok neki egy ajándékcsomagot meg kártyákat, hogy ha bemutatja teljesítem azt ami rajta áll. Úgy gondoltam egyedül csak valami kézműves, kreatív dolgot tudnék neki adni.
A virágkötő kézségeimt alkalmaztam az ajándékcsomag összeállításánál, beleraktam egy úlrahang képet is.

Természetesen az elmúlt napokban szivárodtak ki videók a buliról és most botrány van körülöttünk, ilyet még világ nem látott. Ilyen című cikkek vannak: A Leclerc testvérek verekedése videó, Charles Leclerc behúzott Arthur Leclercnek
Nem is Charles Leclerc Axel Leclerc apja?
A ferrari pilótái elég kellemetlen helyzetbe kerültek, nem lennél a helyükben katt és kiderül.

Jézusom agyrémet kapok. Nem, hogy elrontódott a buli, de még botrány is lett belőle. Olyan szerencsétlenek vagyunk.

Én egy kis flitteres egyberuhát vettem fel amit lehet nem kellett volna. Talán már túl terhes vagyok ehhez a ruhához. Bár nem érdekel, ma van Charles szülinapi bulija és én azért is szép leszek. Elhatároztam, hogy Charlessal beszállunk a liftbe és akkor lövünk egy menő lift tükrös szelfit. Be száltunk a liftbe. Előtük a fotót a kurva lift bezáródott és elindultunk lefelé. Sokkot kaptam amit Charles azonnal észrevett.

- Ó basszus ez a kurva lift! Ó basszameg valaki szedjen ki innen! - kiabáltam

- Ria semmi baj gyere guggolj le a sarokban csukd be a szemed én meg majd eltakarlak. Nem lesz semmi baj mindjárt leérünk. - mondta

- Nézd nyílik az ajtó. - mondta éa felsegített.

- Köszönöm! - mondtam nagyon rosszul éreztem magam, ez olyan ciki de mégse tudok mást tenni.

"Stílusosan" elkéstünk, legalább filmbeillően besétáltunk kézenfogva és minden tekintet ránk szegeződött. Nagy taps fogadott minket. Bár a világ számára nem, de számomra álompár vagyunk. Charles ment a barátaihoz. Hozzám meg odajött Hannah aki időközben megismerte Kristint.

- Nem fogjátok elhinni mi történt! -
kezdtem bele a mesélésbe

- Mi? - kérdezte Charlotte.

- Rámírt az exem, az egyetlen egy exem Theo. Három évig voltunk együtt és már két éve szét jöttünk erre most rámírt. Felolvastam nekik az üzenetet:
Szia Gloria! Remélem csodásan érzed magad Charlessal. Gratulálok a babához. Gondoltam, hogy lány lesz bevonzottad. Azért remélem nekem elmeséled, hogy mi volt a bulin, mert fura képek és videók vannak kint. Nagyon meglepődtem mikor megtudtam babát vársz. Boldog vagy elérted az amit akartál. Eleinte furának gondoltam és nem hittem el hogy összejöttök, de mint tapasztaltam te mindenre képes vagy. Sok boldogságot!

- Írigy! - mondta Kristin

- Jaj ne butáskodj!Nincs vele semmi baj csak nem tudom hová tenni. Nem tudom mit csináljak vissza kéne írni, de nem tudom mit. Írjam azt köszönöm mikor ő szinte ki öntötte a lelkét? - mondtam

- Ugyan már csajos, ma van a palid szülinapja! Húzzál bulizni,
amazt meg felejtsd el! - mondta Kristin

- Nekem nagyon úgy néz ki, hogy információkat akar kiszedni belőled, a többi körítés. - mondta Hannah

- Valóban? - kédeztem - Hát akkor pláne elgondolkoztat. - Örülök, hogy eljöttél!

- Szerettem volna valakivel beszélni és vannak olyan témák amire Liam nem alkalmas. Csak egy fél órát maradok. - mondta

Beszélgettem Hannahval aztán hazament. Ott maradtam magam a sötétben és én pici törékeny kislány kérdezgettem a harmincas palikat hogy látták-e a barátomat. Nem kellett sokat keresnem, mert a színpadon valaki elkezdett a mikrofonba beszélni és odahívta az ünnepelteket és a vendégeket. Kezemet a hasam köré rakva oldalasan törtem magamnak a színpadig az utat. Csak Arthur és Charles állt a színpadon ezért nem tartottam volna jónak, ha én is felmegyek, ez az ő pillanatuk. Az első sorban álltam, összenéztem Charlessal. Összemosolyogtunk. Körbe néztem a közönségben mégis kik vannak itt, megláttam Charlottet. Szívrohamot kaptam mit keres itt. Az uram és az öcse mondott egy rövid beszédet aztán mentünk tortázni. A fiúknak F1-es autó alakú tortájuk volt, piros fondantal borítva. Két ilyen torta volt az egyiken harmincas a másikon huszonhetes. Volt tűzijáték és a fiúk kedvenc zenéjét játszották. Amit együtt üvöltöttük és tapsoltunk.

Charles ölében ültem.
Egy másodpercre átnéztem az asztal másik végén ülő Arthurra ott ültek Charlotteval összeborulva. Arthur megcsókolta! Megböktem Charlest. Hogy helló nézd már oda a feleséged az öcséddel kavar és van egy gyerekük. Meghökkent, de ezúttal nem kezdte el verni. Sőt közelebb húzott magához és elkezdet nagyon durván csókolni. Életem nője kiáltotta amire Arthurék is felfigyeltek. Ő is elkezdte csókolni Charlottet és elindult a világ legmocskosabb harcat. Amit kitettek instára hát baromi jól nézhettünk ki. A gyerekes harc után, amit mi nyertünk, mert Charlotték alatt széttört a szék és elkezdett rinyálni.

Aki tudott az részegre itta magát. Én nem tehettem! Attól függetlenül jól éreztem magam énekeltem, buliztam. Dj Lando tolta a zenét. Charlesom részegre itta magát nem viccelek mége a szeme is rosszul állt. Sőt a pólója is szutykos lett. Én vezettem hazáig mivel bennem nem volt alkohol. Rohadt jó buli volt életem legjobbja. De az, hogy Arthur és Charlotte kavar az undorító. Hogy abból mi lesz?!
_______________________________________

Sziasztok! Bumm mekkora bomba robbant itt kérem szépen, dráma dráma hegyén! Arthur nem az a személy akinek képzeltük. Charles mélyen csalódott és valószínűleg átgondja az egész életét. Gloria próbál támogató barátnő lenni.

Mit szóltok ahhoz, hogy Arthur Axel apja? 👨‍👦

Meglepett titeket ez a fordulat? 🌀

Szerintetek lesz ennek a jövőben következménye? ⚠️

Gondoltátok, hogy a kis Leclerc lány lesz? Örültök a hírnek? 💗

3167 szó