Most mi lesz?
Felébredtem. Izadt voltam és egy könny csordult ki a szememből. Nem akartam elhinni, hogy ez a lány megfogja ölni Tonyt. Körülnéztem. Branner még mindig a széken aludt, Steve a melletem lévő kanapén foglalt helyet, majd a tekintetem a hangosan horkoló Tonyra tévedt. Nem...én ezt nem fogom engedni,hogy megöljék.
Reggel arra kelltem,hogy Pepper jött le a lépcsőn a kezében egy bögre kávéval.
-Jóreggelt!-köszönt kedvesen,majd adott egy puszit Tonynak és odajött hozzám.
-Carly, minden rendben van? Jobban vagy?-kérdezte aggodva.
-Nagyjából, és egy picit jobban vagyok.-mondtam majd megpróbáltam mosolyogni. Pepper megölelt majd elment dolgozni. Szép lassan felkeltek a többiek is. Elsőként Steve ébredt fel,majd Braner és Tony.
-Jóreggelt, csipkerózsikák most már neki állhatnánk dolgozni. Kezdenek ezek a zsinorok idegesíteni.-mormogtam.
-Jól van már, nyugi!-mondta Tony a szemét dörzsölve. Ahogy a szemembe nézet elfordítottam a fejemet, és a könnyeimmel küszködtem. Braner,Tony és Steve egymásra majd rám néztek. Hirtelen odajött hozzám
Braner.
-Mi a baj?-kérdezte.
-Csak...egy...újabb.........látomás.-nyögtem ki.
-Mit láttál?-kérdezte Tony.
-Hát megint az űrben voltam és az a lány vagyis Nora Thanossal vitatkozott. Azt mondta, hogy „ő nem fogja megtenni és ezek csak ártatlan emberek" aztán megláttam....Hulkot,Natashát és Solyómszemet a földre terülve. Steve egy kocka féleségbe volt bezárva és Tony........-nyeltem egy nagyot.- Szóval Tony ott állt megbilincselve előttük, majd Thanos Nora szívéhez emelt valamit amitől még feketébbek lettek a szemei. A jelek a kezén és a nyakán elkezdtek vörösen izzani és....és....Tonyt megölte.-mondtam,majd egy könnycsepp csordult le az arcomon.
Mind a hárman lesokolodtak,és köpni, nyelni se tudtak. Hirtelen Tony felállt és odament a gépéhez. Elkezdett valamit kütyülni rajta majd egy perc múlva odajött hozzám.
-Nyugodj meg! Nem lesz semmi baj, és engem nem fognak megölni egy ilyen jóképű, playboy,emberbarát,okos emberre szűksége van a világyegyetemnek.-momdta szarkasztikusan,ám éreztem, hogy fél és szomorú, de közben reménykedik. Annyira fájdalmas volt láttni, érezni a fájdalmát! Nem akarom elveszteni a nagybátyámat! Már csak ő maradt nekem! És....szeretem!(de ez titok)
REMÉLEM TETSZIK!!!!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro