Egy kedd-i napon (vagyis tegnap) épp osztály programról mentem haza felé de betértem a Pál utcába ahol sírtam egy sort és miután visszamentem a 4-6-oshoz ahol termeszetesen bemondták,hogy a Blah-áig megy csak ahonnan én okosan sétáltam a nagy hó viharban.Oktogonig jutottam el ahol "felszálltam" a természetesen már működő 6-os villamosra.
Nagy zihálások közepette felértem.Az erős széltől könnyes szememet dorzsoltem mikor egy srác hozzám szólt...nagyon ismerős ez a hanglejtés nekem..és mikor felvettem a szemuvegemet 1 percre se de biztosan leállt a szívem.
EMBER MÁRK tőlem kérdezte meg,hogy minden rendben van?
Termeszetesen habogva mondtam,hogy semmi minden rendben van(elöszőr enis azt hittem,hogy álom de nem az).
Rám mosolygot én meg persze vigyorogtam  mint a vad alma és mikor már fordult volna el megkérdeztem tőle,hogy mehölelhetem-e?
Rámnézett és igent mondott és megöleltük egymást és mikor a nyugatinál leszálltam a rózsaszín köd azóta sem lappangot😂.
Képet persze én ügyes kisfiú elfelejtettem kérni de majd a puf-nál.🙄😏

khm...ReinaRogers,FoxWithWings🙄