Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Döntetlen

Sakura:

Lendítettem a jobb kezemet egy ütésre.De kitért előle,így a falat törtem ripityára.~Genjutsu.~Felodottam a hercegecske jutsuját.
•Ch.Ez nem jelent semmit.-Mondta flegmán.
•Legközelebb erősebbel próbálkozz!-Büszke voltam magamra,hogy sikeresen észre vettem a genjutsut.Apa is így gondolná.Egyik pillanatról a másikra mögöttem termett.Csak egy hideg fémet éreztem a nyakamnál.
•Vége.-Suttogta a fülembe.
•Csak szeretnéd.-Elszántan néztem magam elé.Lendítettem a sarkamat és ágyékon rugtam.Nem a legninjásabb megoldás volt,de annál hatásosabb a férfiaknál.Az ónix szemű térdre esett.Hasba rúgtam és tarkón csaptam.Most már teljes egészében a földön feküdt.Chakrámat az öklömbe koncentráltam.Egy ütés és jó sok csontja eltörik.Hatalmasat reccsent a kezem alatt a......a föld!?Mielőtt megüthettem volna elgurult.Mérgezett tűket vettem ki a táskámból,azokkal soroztam meg őt.A vállába és a combjába sikeresen be találtam.Hirtelen egy éles szúrást éreztem a fel karomon.A genjutsut megszüntettem.
•Miótta?-Kérdeztem Sasukétől.
•A fájdalmas rugásod utántól.-Felé fordultam.Kéz jeleket formált,és tűz golyókat küldött rám.~Shannaro!~Hátra szaltóval kitértem a támadása elől.Készültem feloldani a Bakugou-t,de Orochimaru hangja szakított meg benne.
•Ennyi elég volt!Eleget láttam.Most azt csináltok amit akartok,csak ne öljétek meg egymást.-Hátat fordított nekünk.Én gyors léptekkel mentem utána.Vagyis csak a fal mellet elhelyezkedő vizemért indultam.Utam alatt jó erősen rátapostam Kabuto lábára.
•Jaj,bocsánat.Ügyetlen vagyok.-Mosolyogtam ártatlanul.Csak egy gyilkos tekintetet kaptam tőle.A szemüveges már rohant a mestere után.Mennyire szeretem idegesíteni ezt a nyomit.Jót vigyorogtam a terveimen ahol teljesen kikészítem Kabutot.Madár csiripelésre emlékeztető hang csapta meg a fülemet.Oda kaptam a fejemet.Sasuke kezében a....a chidori "szikrázott".~Ugye azt nem nekem szánja!?~Gonoszan rám nézett.
•Tudod,most vissza adhatnám a rugásodat.Csak az a bökkenő,hogy ez jobban fáj,de az engem nem izgat.
•Még mindig ezen vagy fennakadva?Szálj már le a témáról!-Csípőre tettem a kezemet.A chidori eltűnt a kezéből.
•Nem érsz annyit,hogy megöljelek.-A hangjábóp csak úgy áradt a "nemtörödöm" stílus.Az ajtó fele vette az irányt.
•Én az érték határodon felüll helyezkedem el.-Előtte léptem ki az ajtón,és gyerekesen becsaptam magam mögött.Hangos koppanás adta a tuttomra,hogy Sasukét orron csapta az ajtó.Cél tudatosan mentem a szobámba.

Belépve a hideg,nyirkos szobába elkapott a szomorúság.Most fogtam fel igazán,hogy egyedül maradtam.Az ajtó mentén a földre csúsztam.Hangtalanul sírni kezdtem.

Nemtudom hogyan,de felmásztam az ágyamra,és ott folytattam az önsajnálatot.Egy idő után elapadtak a könnyeim.A szívemet mardosó szomorúságból már csak üresség maradt.Ott feküdtem a koszos ágyon széttörve.Ideges léptek hangját verte vissza a folyosó.Az idegen alak kopogás nélkül nyitott be a szobámba.
•Szedd össze a dolgaidat.Indulunk 5 perc múlva!-Kabuto amilyen gyorsan jött,olyan gyorsan távozott is.1 percig még ott ültem az ágyon és értelmeztem a mondatott.Amikor eljutott az agyamig,hiper sebességgel álltam neki a dolgaim össze szedésének.Egyszerre léptünk ki az ajtón a nagyképű Sasukéval.Én mentem elől.A bejáratnál már ott volt a kígyó és a kutyája.
•Sasuke-kun,a barátaid megtalálták minket.

Sasuke:
a pinky nem is olyan rossz, nem egy idióta  hisztis ribanc aki, rögtön sír ha letörik a körme. Ekkor lendítette a jobb kezét, ép hogy sikerült kitérnem előle ha nem sikerült volna a falban építve végeztem volna. Amint észrevettem hogy a lány még a Genjutsumat is feloldotta tudtam hogy érdekes lesz a harc. De még ettől lehet jobb is talán... de Ingereljük csak.
-Ch .Ez nem jelent semmit.-Vetettem neki oda nem törődőm stílusban, amitől még idegesebb lett.
-Legközelebb erősebbel próbálkozz!- Azt hittem hogy elég lesz egy enyhe genjutsu de alá becsültem. Ekkor egy óvatlan pillanat alatt, a háta mögé termettem és a Katanámat a torkához szegeztem.
-Vége.-suttogtam a fülébe, a lány nem rezzent össze.
-Csak szeretnéd.-Ekkor az ágyékomban egy elviselhetetlen fájdalom ült. Esküszöm megölöm. Megölöm. MEGÖLÖM. Térdre estem, de lány ekkor elbízta magát egy klónt használtam míg a lányt most egy erősebb Genjutsuba dobtam bele.
Nem látta miközben elgurultam.  Ekkor láttam hogy a lány a szerencsétlen klónomat szanaszét verte . Az ökle amibe csakrát tömörített csak a földet ütötte.  De ekkor  a lány azonnal tűket vett ki a fegyvertartójából. Pár el is talált, de  a genjutsut is megszüntette.
-Mióta?-Erre a lány kérdőn meredt rám.
-A fájdalmas rúgásod óta!-Felém fordult én meg ezt kihasználva a klán egyik technikáját bevetve akartam meg leckéztetni. Ekkor a lány csakrája nőni kezdett  az a rombusz pecsét a lány homlokán kissé izzani kezdett
-Ennyi elég volt!Eleget láttam.Most azt csináltok amit akartok,csak ne öljétek meg egymást!-Mondta a kígyó és ezzel a lány már indult is. Én ekkor a düh szétárdt bennem és azon kaptam magam hogy a villám technikám a Chidori már a bal kezembe van. A lány a hangra felkapta a fejét.
-Tudod most vissza adhatnám a fájdalmas  rúgásodat.Csak az a bökkenő,hogy ez jobban fáj,de az engem nem izgat.-
Még mindig ezen vagy fennakadva? Szállj már le a témáról!-A chidorit ekkor megszüntettem, a sharinganom is kikapcsolt.
-Még mindig ezen vagy fennakadva? Szállj már le a témáról!
-Nem érsz annyit,hogy megöljelek.-Mondtam unottan.
-Én az érték határodon felül helyezkedem el.-Ezzel elém vágot, és az ajtót rávágta az orromra.
-Basszameg, ez a liba.-Az ajtót kinyitva elindultam valamerre nem akartam most senkivel se találkozni.

Sikeresen megcsináltuk ezt a küldetést is Hizuruval.😂

Reméljük tetszik.😆

Ha igen akkor kapunk egy csillagot?😊⭐

Amúgy sziasztok!

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro