Mikor az edzés végére értünk, nagyon kifulladtam. A dupla edzések mindig kemények szoktak lenni. Holnapra biztos izomlázam lesz.

- Ahhh- sóhajtottam majd kiterültem a földön.

Folyt rólam az izzadság,nagyon fáradt voltam, és még várt rám egy kiadós beszélgetés Kakashi senseiel. Tudtam mit akar. Biztos hogy Tsunade banya küldte, hogy beszéljen a fejemmel. Meg hogy jobban ismertesse a jelenlegi borzalmas helyzetünket. Istenem.. hogy mindig velem kell történnie ilyennek. Hát nyilván, ki mással szúrjunk ki.

Mivel bennem van a Kilencfarkú, nagyon nagy felelősséggel jár ezt hordozni. Nem is azt mondom hogy ha szembekerülnék egy Akatsukissal akkor nem félnék, de azért ismerve az erejüket, nem kispályások. Főleg Itachi.

Régebben amikor betoppant Konohába azzal a kékbőrű fickóval, Sasuke találkozott vele, és megérinteni se tudta. Itachi egy pillantással a földre küldte. Hát vele biztos nem akarok összefutni, mert tuti pár perc múlva már halott lennék. Apropó, új technikákat kell megtanulnom hogy ugye azon is rajta legyünk hogy Sasukét visszarángassuk Konohába, valamint ha találkoznánk egy Akatsukissal akkor legyen már valami esélyem.

Gondolataimból, Sakura zökkentett ki, amikor megláttam a fejem felett 2 méterre lévő a mérges arcát.

-Naruto, mit hiszel, heverészni jöttünk ide? - kérdezte csípőre tett kézzel.
-Ilyen gyenge, vagy hogy ennyitől kidőlsz? - mondta gúnyosan.

-  Mi....... Nem......... Dehogyyyy-sóhajtottam, majd felugrottam, de kicsit meginogtam a hirtelen mozdulattól.

-Hmm igy már más- mondta nevetve.
-Na én megyek mert még be kell érnem a délutáni műszakra- mondta majd odasétált Kakashihoz, mondott valamit neki majd már el is tünt.

Sakurát ugye Tsunade is edzi, és ez mellett, beállt a kórházba segétkezni. Imád ott dolgozni, és a betegeket is segíti mindenben. Nem rég még Ino is beállt mellé, de ő nem szokott sokat ott lenni, mivel még a virágboltban is segít a szüleinek. Shikamaruék is elmentek, mert találkoztak valakivel.

-Naruto, meghivlak egy ramenre. Benne vagy?? - kérdezte majd, el is indult tudva a válaszom.

- Még jó hogy-nevettem fel, majd utánafutottam.

Az odaút csendesen telt, mindketten belemerültünk a gondolatainkba. Kakashi szerintem azon gondolkodott hogy kezdjen bele, én meg mellette csoszogtam, és a felszálló port kémleltem. Mikor odaértünk, egyből rendeltem, majd a senseire néztem.

-Nos, mit akar sensei, van valami baj? - kérdeztem mosolyogva, de tudtam hogy miről akar beszélni velem.

-Hát baj nincs........... csak nagyon nagy baj-mondta félig mosolyogva.

-És................. miről lenne szó?? - kérdeztem aggódva.

-Naruto, azt te is tudod mi a problémánk. Az ötödik már biztos elmondta a lényeget. Könnyített a helyzetemen, igy nem az egészet kell elmagyaráznom. Ugye éppenséggel az Akatsuki elkezdett mozogni, és tevékenykedni. Volt egy fél év 'csend'. Azon az időszakon nem hallottunk róluk hogy mozgásba léptek volna. Nemrég viszont a közelünkben levő falu adott jelentést, hogy pár emberüket, látták a közelben. Pár hete még Jiraya-sama is visszajött a 'küldetéséről' ami részben abból állt hogy megtudja hány Bijuu van még a közelben. Azt tudta meg hogy az egyik kissebb faluban pár hete eltünt a Kétfarkú macskadémon. Azóta nem látták és még keresik. Minden bizonnyal az Akatsuki volt.............
Ami azt jelenti hogy........... - nyelt eggyet a sensei.

-Hogy?...........-kérdeztem félve, de már tudtam a választ.

-Most éppenséggel téged keresnek. - hajtotta le a fejét Kakashi.

Éppen meghozták a rament, úgyhogy megköszöntem és elkezdtem enni. Gondolkodtam. Nagy bajban vagyok.
Egyszer csak megállt a kezemben a kanál és a férfira néztem. A pillantásom határozott volt, de a szememben megcsillant a félelem.

- Kakashi sensei- szóltam.

-Hmm?? - nézett rám kérdőn.

- Már párszor mondtam, de mégegyszer elmondom. Sensei. Én már 2 éve azért élek és megállás nélkül gyakorlok, hogy visszahozhassuk Sasukét Konohába. Megígértem Sakurának hogy az életem árán is visszahozom őt. Edzek, új technikákat tanulok, és ezt is csak azért teszem hogy erősebb legyek nála és visszaráncigáljam ide. A második ígéretem, pedig, már amióta tudom az eszem, Hokage akarok lenni. Addig nem fogok meghalni ameddig ezeket nem teljesítem, és egyáltál nem fogok meghátrálni ha egy Akatsukissal vagy Orochimaru féle undorító féreggel kell megküzdenem. Lehet hogy ellenük már a halál szélén lennék, de nem fog érdekelni mert felállok, és megcsinálom. Tudja miért sensei?? Mert ezt az utat választottam. - mondtam határozottan, és folytattam az evést.

Kakashi ledöbbenten nézett rám, majd halványan elmosolyodott.

-Tudod Naruto énis ezt várom tőled, mert nem ismerek ennél kitartóbb ninját a földön.-mondta fülig érő szájjal, majd megborzolta a hajam.

Bocsi skacok volt egy kis kimaradás. ❤️Ne hari❤️
(milyen rendszeresen legyenek részek?)