,,Most miért ignorálsz?" - jött a körülbelül nyolcadik üzenetem Maricstól a nap folyamán.

- Kinek hiányzol ennyire? - érdeklődött mellettem Dorka. Jogos volt a kérdés, hiszen amióta nála vagyok, szinte folyamatosan az üzeneteim miatt szitkozódtam. Na de hogy mi is történt?

A tegnap este (jóindulattal is éjszaka, de inkább hajnal) meglehetősen jól sült el, de bármennyire is nem voltam beszámítható állapotban, nem történt semmi azon kívül, hogy Mariccsal egész idő alatt egymásra voltunk ragadva, mint két pióca. Ezt is meg kell jegyeznem, nem ihatok több Jamisont, a rossz énemet hozza elő.

Nagyjából négy óra környékén lehetett, hogy eltántorogtunk az ajtóig, és kinéztünk egy cigiszünetre, amikor is a friss levegő meglehetősen kijózanítóan, és nem utolsó sorban sokkolóan hatott rám. Konstatáltam, hogy mit is műveltem az elmúlt órákban, és úgy ítéltem meg, hogy ideje előtörnie a szorongásomnak. Hazamentem.

Jó, előfordulhat, hogy picit bepánikoltam, de ki tett volna máshogy? (Azon a többtízezer Valmar fanon kívül.) Tizennyolc éves vagyok, Marics huszonhét. Lehet, hogy elkapott a buli heve, meg minden, de nekem ha elkezdődik a tanév olyan apróságokra kell majd fókuszálnom, mint az érettségi, meg hasonlók. Nem cseszhetem el megint.

Tehát ekkor vett picit más irányt az este. S.O.S. rácsörögtem Dorkára (merthogy szemmel láthatóan Saci nem akart indulni, én viszont eléggé), aki hajnali fél ötkor valami érthetetlen oknál fogva hajlandó volt ajtót nyitni nekem. Onnan pedig már nem is volt más dolgunk, mint bedobni egy hatalmas szunyát, majd felkelni délben. Azóta szidom Maricsot. Most 13:21 van.

- Csak a tegnapi pali írogat. - vágtam rá gyorsan. Tudniillik Dorka a nővérem. Én pedig nem akarom Maricsra szabadítani a védelmező ösztönét.

- Miért nem válaszolsz neki? - kérdezte naivan, de legnagyobb bánatomra folytatta is - Gergő óta nem volt senkid.

- A-a - ráztam a fejem - rossz téma. - zártam rövidre.

- Jó, bocs. - sóhajtott - De tényleg adhatnál neki egy esélyt, olyan kitartó.

- Hidd el, hogy nem hosszú kapcsolatot keres. - ráztam a fejem. És tényleg ez volt a baj.