Két nap telt el a Félvér Tábor pusztulása óta, és a Jupiter Táborban levő csata óta is. Ez alatt az idő inkább tervezgetéssel történt.

Az istenek, akiket Percy elküldött, hogy gyűjtsék össze a többi, Void ellen harcoló istent, még nem tértek vissza a Táborba, ahogy még a Kane testvérek sem érkeztek meg. Percy már aggódni kezdett miattuk. Aztán délután négy körül Percy és Annabeth kapott egy Írisz-üzenetet. Sadie-től.

- Sadie? - hökkent meg Percy. - Nem is tudtam, hogy tudsz Írisz-üzenetet küldeni.

- Segítsetek! - kérte a lány. Látszott rajta, hogy meg van rémülve, és nem tudja, hogy mi van. - Valami pasas ránk támadt, akinek túlontúl sok hatalma van!

- Hol vagytok?

- A Farkas Háznál... - Sadie-t egy kődarab eltűntette a kép elől, s a kép megszakadt.

Percy kivonta a Szellemet.

- Héhéhé! - csattant fel Annabeth. - Te meg mit csinálsz?

- Segítek nekik?

- Egyedül biztos nem!

- Akkor viszem az Argo-t - makacskodott Percy, s egy gyors csókot nyomott Annabeth szájára, majd kiviharzott a szobából.

ΠΠΠ

Percy már az Argo-nál volt. Épp be akart szállni, amikor Dan megszólította.

- Hova készülsz?

- Csak... - próbált valamit kitalálni Percy - ...csak elviszem egy körre Argo-t. Biztos akar már repülni...

- Ember... Ez egy gép. Nincs akarata.

- Azt mondod? Akkor én akarok elmenni repülni vele...

- Rendben, veled megyek - ajánlotta fel Dan.

- Nem kell, de azért kösz.

- De én is akarok repülni! - mondta Dan. Aztán egy másodperc kínos hallgatás után megkérdezte: - Akkor most hazugság nélkül is el tudod mondani, hogy hova mész?

- A Farkas Házhoz - mondta Percy, s elmesélte az Írisz-üzenetet.

- Szerintem szóljunk a többieknek, és...

- Nem akarom, hogy jöjjenek - vallotta be Percy. - Csak megöletnék magukat.

- Mert te nem?

- Én csak felkapom őket, és annyi!

- Engedd, hogy segítsek! - kérte Dan a fiút. Percy egy sóhaj után beleegyezett, s mindketten felszálltak az Argo-ra, majd elrepültek vele.

ΠΠΠ

Percy és Dan az Argo-val elég gyorsan a Farkas Házhoz értek, és ekkor még javában tartott a csata.

Argo, mint hatalmas bronzsárkány, Percy és Dan parancsait követve néhány méterrel a Farkas Ház fölött lebegett, közben Percy és Dan az ágyúkhoz szaladtak, hogy ha lesz alkalom, akkor végezzenek Voiddal.

Egy alkalom lett is volna rá, amikor Void a földre küldte Sadie-t és Kartert. Ekkor Percy egy fénnyalábot küldött Void felé, aki ezt kikerülte, és egy kődarabbal viszonozta. Ez elől Percynek nem volt ideje elugrani, ezért egy fénypajzsot képzett maga elé, aminek nem sok hasznát vette, ugyanis túl későn képezte oda. A kő mellkason találta Percyt, s le is küldte az Argo-ról. Percy jópár méter zuhanás után, fájdalmasan ért földet.

Dan erre válaszul egy sötét energiát akart Voidra küldeni, de mivel Void tudja használni a sötétséget, ezért semmit sem ért vele. Sőt, a szellemi energia még az ágyúból ki sem ért, de Void felrobbantotta. Szóval csak annyi, hogy volt sötétségágyú, nincs sötétségágyú.

- Percy! - rohant a fiúhoz Sadie. - Jól vagy?

- Jah, megvagyok - nyögött fel Percy, s felállt. - Dan! Még élsz?

- Ja, épphogy! - kiáltott vissza a sárkányról Dan.

- Kár! - viccelődött Percy, s a kardjához nyúlt. Hoppá! Nincs ott! - Dan! Nincs fent a kardom?

- Nem látom - válaszolta.

- Ezt keresed? - lengette meg Void tíz méterre Percytől a Szellemet. Percy szeme gyűlölettől égett. Nem a kard miatt, hanem Void miatt.

- Mit tettél Jászonnal?!

- Szóval találkoztatok? Helyes - mondta gonosz vigyoral Void. - Hogy harcolt?

- MIT TETTÉL VELE?!

- Nyugi van, Percy! Ennyire nem kell idegeskedni!

- HALLGATOM!

- Csak felnyitottam a szemét.

- Én a fejedet fogom felnyitni! - ordította Percy, és megjelent a kezében a Fény Kardja, s Void felé ugrott.

Közben Dan átment a vízágyúhoz, és azzal lőtt egyet Void felé, amit Percy fel is használt.

Amint meglátta a vízsugarat, Percy használni kezdte, és Void hátába vezette, amitől a szellem előre tántorgott. A következő csapást is Percy vitte be, méghozzá szintén vízzel.

Nem is oly régen, Percy megtanulta használni a víz erejét. És most Percy ezt használta fel.

A fiú felemelte a kezét, s a víz előtört a földből, fákból, s Void felé irányította. Egészen pontosan Void lába felé, amitől Void elterült. Aztán Percy a Fény Kardjával egy sugarat küldött Void bal keze felé, hogy a Szellemet kiüsse belőle. Ez sikerült is, s felvette. A Fény Kardja eltűnt Percy kezéből.

- Sokkal erősebb vagy, mióta legutóbb találkoztunk - ismerte el Void, s felállt. Kezéből eltűnt a Sötétség Kardja, s Percy felé lépett, láthatólag ártó szándék nélkül. De Percy nem bízott benne, s ő hátrébb lépett, kardját előrébb tartva. - Közel van a végjáték, Percy Jackson. A napjaid meg vannak számlálva.

Void ez után eltűnt.

- Elmondaná valaki, hogy ez meg ki a jó büdös franc volt?! - csattant fel Karter.

Percy tömören válaszolt:

- Ő volt Void.