1. Visszatérés
Július negyedike estéje van. New York utcái nyugodtak, szépen kivilágítottak voltak. Semmi bűn, semmi baleset. Az ideális város lehetett volna. De csak lehetett volna, hisz mindenki tudja, hogy New York nem éppen a tökéletes város. Távolról sem.
De ezt még az is erősítette, hogy a bűn helyett valami sokkalta rosszabb történt.
Void, a Sötét Szellem már évek óta fenyegeti a világot. Percyben emelkedett fel. Ott volt, mikor Percy legyőzte Kronoszt, a Titánistent. Ott volt az Óriások Háborújában is, illetve az Éjszaka idején is. És most, egy éve kettévált Percytől, mert úgy gondolta, hogy eljött az ő ideje.
Egy éve üldözi már Percyt Void, és nagyon sokszor alkalma lett volna elvenni az erejét vagy egyszerűen csak megölni. Ezeket többször is megpróbálta ugyan, de mind kudarccal végződött (persze párszor el is engedte). Eddig Percy Jackson volt az egyetlen, aki szemmbe tudott vele úgy szállni, hogy nem is halt meg, és még a hatalma is meg van. Van valami különleges ebben a srácban.
Áprilisban, mikor Void és Percy utoljára találkoztak, a félvér Statera segítségével menekült el a Sötét Világból egy francia boszorkánydiákkal és egyik barátjának holttestével. Void és Statera ott maradt a Sötét Világban és végig küzdötték utolsó párbajukat egymás ellen. Ugyanis Void Statera fölé emelkedett, és végleg elpusztította nővérét.
Ez után Void a Sötét Világban maradt, és jobban átgondolta tervét. Mostantól sokkal óvatosabbnak kell lennie. Mostantól sokkal meggondoltabban kell játszania. Egyetlen hiba, és a tervének lőttek. Eddig is minden csak a szerencsén múlott. Csak a szerencse játéka, hogy Percy Jackson nem ölte még meg Voidot. Pedig neki is lett volna alkalma. Majdnem egy éve az Olimposzon.
- Előkészítettem a Feltörést - mondta Void egyik félvér tábornokja a Sötét Seregben.
- Rendben - válaszolta Void. - Vezényeld a csapataidat az átjáróhoz! Senki sem juthat át, mikor elkezdjük a Feltörést!
- Értettem, uram - mondta a félvér. - Ha szabad megkérdeznem, uram, nem túl gyors ez a tempó?
- Mire gondolsz?
- Én úgy gondolom, uram, hogy túl korai lenne még a Feltörés - mondta a tábornok.
- Igazad van - adott a félvérnek igazat Void. - Ha nem most tesszük meg, akkor nagyobb a kockázata, hogy vesztünk. Ha gyorsan lecsapunk, akkor idejük sem lesz védekezni.
- Értettem, uram! - mondta a félvér.
Mielőtt a félvér elment volna, egy másik félvér állt meg mögötte. Ő lány volt.
- Induljatok! - adta ki parancsba Void, s a két félvér megfordult és elment. De azért Void még utánuk szólt: - Csak tedd azt, amit mondtam, Jászon Grace, és ne engedj át senkit!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro