Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Percy | Egy áruló isten

Percy víz alatt ébredt fel egy teremben, ami tiszta hínáros volt, alig lehetett látni a falakat. Ahol kilátszott, ott pedig kék színű volt.

A teremből egyetlen folyosó vezetett ki, aztán tíz-húsz méterrel odébb ez az ösvény négy irányban ágazott el. Percynek nem jelentett gondot, hogy melyik irányban kell keresni a kiutat (végülis Poszeidon fia), szóval abba az irányba indult el.

Így telt el öt perc is, amikor Percy már érezte, hogy kint van a labirintusból. Felúszott a felszínre, s egy móló mellett bukott ki a feje. A mólón Percy meglátta a nézőket, akik hitetlenkedve néznek Percyre, hogy volt képes ilyen gyorsan kijutni a labirintusból. A nézők között Annabeth is ott volt, aki mosolyogva nézte Percyt, aztán kinyújtotta felé a kezét.

Percy elfogadta a kéznyújtást, s felmászott a mólóra.

- Az igen, haver! - hallatszott Jászontól az elismerés. - Jó gyors voltál!

Percy elmosolyodott, de ez aztán lehervadt az arcáról, ugyanis megérzett valamit a labirintusban. Először úgy tűnt, mintha a két bajnok harcolna egymással, aztán meggondolta magát: az egyik bajnok harcol egy istennel.

Percy felállt a mólóra, s visszaugrott a vízbe, s a harc felé vette az irányt.

A harc nem volt messze a kijárattól, úgyhogy Percy elég gyorsan odaért. Aztán Percy meglátta az istent Triton személyben. S éppen Merilynnel harcolt.

- Te mit csinálsz?! - rivallt féltestvérére Percy.

- Void mondta, hogy itt leszel - vigyorodott el Triton. - Nagy jutalomban fog részesíteni, ha elviszem neki a fejedet.

- Te meghibbantál! - csattant fel Percy. - Void átmosta az agyad, Triton! Vedd már észre, hogy...

- Te ne merj velem így beszélni, öcsém! - csattant fel az isten. - Te most éppen az én birodalmamban vagy, és visszaélsz a vendégszeretetemmel!

- Milyen te birodalmad?! Ez apánké.

- Apánk akkor mondott le róla, mikor ellenszegült Void akaratának. De most megbűnhődik.

- Neked elment az eszed, Triton - észrevételezte Percy. - Void gonosz! A Sötét Birodalmat akarja visszahozni! El akarja pusztítani a földet, és rajta mindent! És nehogy azt hidd, hogy neked megkegyelmez!

- Ne próbáld átmosni az agyam, Jackson! - csattant fel Triton, s egy háromágú szigonyt idézett maga mellé vízből, amire Percy válaszul a Fény Kardját idézte meg a saját kezében.

Triton Percy felé szegezte a szigonyát, amiből erőteljes hullám tört ki, de ez Percyre nem hatott (vajon miért?), majd az isten a szigonya nyelével lökte arrébb Percyt. A fiú ezt egy fénysugárral viszonozta, ami megsebesítette Tritont. De ettől csak még dühösebb lett.

Mielőtt Triton megtámadhatta volna Percyt, a fiú elkezdte kiterelni Merilynt a labirintusból, s ő is ment a lány után. De sajnos Triton követte őket.

A fő helyzet, hogy Percy miért nem állt le Tritonnal harcolni az volt, hogy Percy a testvérének tartotta Tritont, akár egy arrogáns kisisten volt, aki még bunkó is, akár nem. És Percy nem akarta bántani.

Mikor Percy és Merilyn kiért a labirintusból, a fiú gyorsan eltűntette a kezéből a Fény Kardját, s Merilynnel együtt a felszínre úszott.

- Húzzátok fel! - mondta Jászonnak és Leonak Percy, Merilynre mutatva. A két fiú felhúzta a lányt, közben Annabeth Percyért nyúlt, és azt kérdezte:

- Mi történt?

Percy válaszolni akart, de nem tudott, mert ekkor Triton lehúzta a víz alá, majd egy erős áramlattal a mólóra vetette a fiút.

- Még mindig a tesód vagyok, haver! - kiáltotta Percy a vízbe. - Nem tudsz egy kis áramlattal ártani!

A vízben pár buborék látszott, de senki sem jött fel a víz felszínére. Aztán Percy úgy gondolta, hogy még egy kicsit provokálhatja Tritont.

- Ennyire gyáva vagy, hogy nem mersz kijönni a vízből? - kérdezte Percy gúnyosan.

- Kinek mondod? - kérdezte Annabeth.

- Mindjárt meglátod - nyugtatta a lányt Percy. És igaza is volt: Triton kiemelkedett a víz felszínére.

- Triton isten - hajtotta le a fejét Annabeth, Piper, Reyna, Árnyék Zoé, Drew és Hazel, illetve ezt a formaságot még Leo és Frank is követte. Csak Jászon és Percy nem hajolt meg az isten előtt. Mondjuk Percynek oka is volt rá.

- Végre ki mersz jönni a vízből! - mondta Percy. - Milyen a levegő? Ugye érzed a halál szagát?

- Percy... - szólt rá Annabeth, de Percy nem hallgatott a lányra, csak figyelte, hogy reagál az isten.

- Megölhetnélek, öcsém - mondta Triton.

- Én tényleg nem értelek téged - mondta Percy. - Az előbb azt mondtad, hogy Voidnak el akarod vinni a fejem, aztán most meg azt, hogy nem akarsz megölni, ha jól értem?

- Ne kóstolgass!

- Nálad hatalmasabb istent is legyőztem már, tesó - mondta Percy, majd tenyerét elöre nyújtva egy kis fénycsóvát idézett meg a kezében. Egyre jobban ment neki a szellemi energia használata.

Triton megtekintette Percy kezében a fénygolyót, majd a fiú szemeit fürkészve visszasüllyedt a vízbe.

- Mi volt ez? - kérdezte Jászon.

- Fogalmam sincs... - sóhajtotta Percy. - Fél Voidtól és el akarta neki vinni a fejem, hogy a Sötét Világban majd túlélje.

- Érdekes... - mondta Annabeth.

Percy most ebben a minutumban semmi másra nem bírt gondolni, csak Triton szavaira:

Apánk akkor mondott le a birodalmáról, mikor ellenszegült Void akaratának.

Aztán erre gondolt:

"...Istenek kora leáldozék vala..."

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro