Annabeth annyira boldog volt, hogy Percy megkérte a kezét, hogy alig bírt elaludni. De mikor sikerült neki, azt nagyon megbánta. Hogy miért?

Annabeth álmában a Félvér Táborban járt, s látta, amint több félvér és isten küzd szörnyek, félvérek, féltitánok, istenek és titánok ellen. Ez egy igazi nagy harc volt. Félvérek és istenek közt is volt olyan, akiket Annabeth eddig még sosem látott életében. Volt köztük varázslószerűség is, akik két régi ismerősére hasonlítottak. Mikor Annabeth közelebb ment, látta, hogy tényleg az a két ismerőse harcol ott előtte, akikre gondolt: Karter és Sadie Kane, az egyiptomi varázslók.

Aztán Annabeth ösztönösen kezdte keresni Percyt, de őt nen találta. Helyette megtalálta Pipert, Hazelt, Jászont, Franket, Leot, Kalüpszót, Árnyék Zoét, Dant és Drewt, de Percynek nyoma sem volt. Sem pedig Voidnak. Ebből már Annabeth jól tudta, hogy Percy épp Voiddal párbajozik. Nade hol?

Aztán a lány arra indult, amerre a megérzései vezették, s egy időután, a sok félvér hullája közt felismert egy hullát, aki életében - és halálában is - nagyon közel állt Annabeth szívéhez. Sőt, még Percyéhez is. Magnus Chase volt az a hulla.

Annabeth tudta, hogy a fiú még nem halt meg - vagyis meghalt, de... Ahhh, inkább hagyjuk. Szóval azt Annabeth tudta, hogy az igazi világban Magnus még él, de önkénytelenül is könnyezni kezdett, s otthagyta a fiú holttestét.

Egy kis idő múlva Annabeth meglátta Percyt és Voidot harcolni egymássál, amit elég hevesen tettek.

Void kezében a megszokott Sötétség Kardja volt található, de Percy kezében nem volt Fény Kard, helyette egy sima Mennyei Bronz kardot használt, ami Annabethnek már így távolról is tökéletesen egyensúlyozott fegyvernek tűnt.

Percy egyik vágása után Annabethre pillantott, aki aggódva nézett Percyre. De a fiú gyorsan viszafordult. Aztán egyik támadása közben, Void felütötte Percy kezét, amitől a fiúnak nagyon a levegőben volt a keze, s így Voidnak volt ideje egy száznyolcvan fokos fordulatot venni, és így kardját Percy hasába szúrta. Majd mikor azt kihúzta, Percy térdre hullott.

- NEEEE! - sikoltotta Annabeth.

Voidnak nem volt elég leszúrnia Percyt, még többet akart. Így hát a szellem Percy felé állt, s azt mondta:

- Én megmondtam, hogy nem győzhetsz - mondta Void, majd egyik kezével megfogta Percy haját, s a kardjával suhintott egyet Percy nyaka felé.

- NEEEEEM! - üvöltötte ágyában Annabeth, s könnyes arccal nézett fel. A lány Percy felé sandított, hogy a fiú ott van-e még mellette. És szerencsére ott volt.

- Mi történt - ölelte meg Percy Annabetht, ugyanis a lány sírni kezdett.

- Nem akarlak elveszíteni! - szorította Percyt magához Annabeth.

- Nem fogsz elveszíteni - válaszolta Percy, s megcsókolta a lányt. - Soha.