Drew-ot egész nap faggatta Dan, hogy mit álmodott az éjjel, ugyanis a lányt elég megviselte az álom.

- Hagyd, majd ha el akarja mondani, akkor elmondja! - mondta Eva, mikor már megúnta Dan kérdezősködését. A fiú ranézett Evára, majd visszapillantott Drew-ra, s sóhajtott egyet és elfordult. Drew hálás volt Evának, pedig a lelke legmélyén tudta, hogy a lány nem segítségnek szánta.

- Nem nézünk körül a városban? - kérdezte Drew.

- Menj csak - mondta Eva. - Mi megvárunk.

- Ami azt illeti én is kíváncsi vagyok a városra - mondta Dan.

- Akkor menj te is - vonta meg a vállát Eva. - Nekem semmi kedvem sincs most kimozdulni.

- Nekem mindegy - mondta Drew, majd az ajtónál felhúzta a Nike sportcipőjét. - Majd jövünk.

Drew kinyitotta az ajtót, s Dannel a háta mögött kilépett rajta.

ΠΠΠ

A város nagyobb volt, mint azt elsőre Drew képzelte. Voltak iskolák (Drew eddig három általánost számolt), könyvtárak (kettő), egy művészeti központ, egy kisebb múzeum, és egy csomó üzlet. Sőt, még egy bevásárlóközpontot is találtak.

- Be kéne váltanunk a pénzünket euróra, mert nemhiszem, hogy olyan sok helyen el fogják a dollárt fogadni... - mondta Dan, s Drew teljesen egyetértett vele.

- Gondolom odabent lesz legalább egy váltó - mutatott a bevásárlóközpontra Drew.

- Te mindig a plázára gondolsz? - kérdezte Dan viccelve. Drew tudta, hogy a srác ezt egyáltalán nem sértésnek értette, s épp ezért nem válaszolt neki, csak elindult a pláza bejárata felé.

A pláza belülről hatalmasabb volt, mint amilyennek kívül tűnt. Pedig kívülről sem volt kicsi. Maga az épület három hatalmas emeletből állt, amik tele voltak boltokkal és a hatalmas tömeggel.

- Keressük meg azt a váltót azt tűzzünk innen - mondta Dan idegesen.

- Mivan? Nem bírod a tömeget? - gúnyolódott Drew.

- Elég szar egy fóbia, elhiheted - szorongott Dan. - Ahogy azt is, hogy nem sokat járok ilyen helyekre.

A páros előretolakodott a tömegben és közben mindenfelé figyeltek, hogy merre lehet egy pénzváltó. Így jártak végig két emeletet is, amikor Dan megszólalt:

- Itt van! - mondta a srác.

A pénzváltónál nem állt több két embernél, így Drew és Dan is beállt a sorba. A váltással gyorsan végeztek, s Drew megszólalt:

- Kéne valami ruhát meg hátizsákot venni - mondta Drew.

- Minek? - kérdette Dan. - Van egy csomó ruhánk.

- Igen, a hajón tényleg volt - válaszolta Drew. - De semmi ruha nincs nálunk, ahogy majd valami kaját is kéne vennünk.

- Ebben teljesen igazad van - vallotta be Dan. - Akkor keressünk egy élelmiszer boltot, de kérlek, ne itt.

- Ahogy akarod, fő.... - Drew szava elakadt. Nem azért, mert nem akarta kimondani a főnök szót, hanem azért, mert nem tudta. Ugyanis ekkor egy halott férfi teste hullott eléjük.