- Hol lehetünk - kérdezte Elisabeth.

- Kaliforniában, de ezt már mondtam - válaszolta Dan.

- Úgy értem azon belül - mondta Elisabeth. - Hogy milyen messze lehetünk az óceántól.

- Corwallban vagyunk - válaszolta Drew.

- Honnan tudod? - vonta fel a szemöldökét Dan.

- Megismerem a helyet - válaszolta a lány. - Szüleimmel sokat jártunk anno errefelé. Ők Montreálban laknak, ami... kb másfél napi gyaloglásra van innen arrafelé - mutatott az egyik irányba Drew. Dan elismeréssel a tekintetében nézett rá.

- Na, nemtom ti hogy vagytok vele, de én nem akarok addig gyalogolni - mondta Dan, majd kiállt az út szélére stoppolni.

- Itt aligha fogsz autót találni - mondta Drew. - Nem sokan járnak errefelé autóval.

- Akkor marad a gyaloglás - sóhajtott Lily, majd elindult az út mentén, s Drew és Dan követte.

Drew-nak bűntudata volt a repülő miatt, hiszen végülis az ő hibája volt, hogy lezuhantak. Vagy mégsem? A szárnyakat nem ő gyújtotta fel. De mégis bűntudata volt.

- Tudod, egész elviselhető tudsz néha lenni - mondta Dan a lánynak. - Csak ne hisztizz és vergődj folyamatosan! Ja, meg persze ne hívd magadra a figyelmet, mert ezzel csak mindenkit elzavarsz magad körül.

Drew sóhajtott.

- Sajnálom, hogy leszedtem a kormányt - mondta Drew. - Nem akartam, hogy lezuhanjunk.

- A lezuhanás az nem a te hibád volt - mondta Dan. - Viszont azzal eléggé felhúztál, hogy leszedted a kormányt. De a lényeg a lényeg, maradj ilyen, mint most vagy! Nem kell senkinek egy hisztis nő.

- Igazad van - sóhajtott Drew.

- Ja, és a smink sem kell - kacsintott egyet Dan. - Az csak eltakarja a nők természetességét.

Drew ezen elgondolkozott. Visszaemlékezett arra, amikor Piperrel találkoztak a bungallóban, miután Aphrodité elismerte a lányt magáénak. Piper próbálta összekócolni haját, leszedni a sminket magáról, illetve a ruháját lecserélni, de nem ment neki. De a lényeg, hogy Drew mindig is csodálta Pipert ezért. Ő nem szerette a sminkeket, és így még Drew is szépnek tartotta. De saját magát sminkek nélkül mindig csúnyának tekintette. Most aztán megfordult a fejében, hogy lehet, hogy igaza van Dannek.

- Jön egy kocsi! - zökkentette ki az elmélkedésből Elisabeth a lányt, s mindhárman leálltak stoppolni. A kocsis megállt, majd egy nő szállt ki. Drew rögtön felismerte:

- Anya?

ΠΠΠ

Drew szüleinek a háza hatalmas volt. Két emelettel rendelkezett, amiken két-két fürdőszoba és WC volt. A házban összesen öt nagyszoba volt, s mindegyikbe jutott egy ember, ugyanis Drew-nak három testvére volt. Két öccse és egy húga, illetve a szülei, akik szintén egy szobát foglalzak el.

- Köszönjük a fuvart, Mrs... - kezdte Dan.

- Szólits csak Helennek - mondta az asszony. - És szívesen.

- Drew? - jött le az emeletről a lány húga. A lány úgy tizenöt év körül lehetett. Szőkésbarna haja a vörös szemébe lógott, s kék dress-t viselt.

- Ő itt a hugom, Eva - mutatta be Drew a húgát.

- Te mit keresel itt? - kérdezte Eva. - És kik ezek?

Drew lesokkolt. Nem tudta, hogy mit mondjon. Anyja úgy tudta, hogy látogatóba jött, de valójában teljesen másért.

- Ők a... - kezdte Drew.

- Én Dan vagyok, Drew egyik barátja, ő pedig Elisabeth.

- Aha... - mondta Eva. - És miért jöttetek?

- Ne legyél ilyen udvariatlan! - csattant fel az anyja.

- Semmi baj, elmondjuk - mondta Drew. - A helyzet az, hogy mi hárman küldetésen vagyunk.

- Persze! - nevetett fel Eva. - Mégis milyen küldetésen?!

- Valakit meg kell keresnünk a nagyvilágban - folytatta Drew helyett Dan. - Ez az illető tudomásunk szerint valahol Európa területén van, viszont a repülő, amivel eljuthattunk volna oda, lezuhant.

- Te jó ég - kapta a szája elé Helen a kezét.

- Ja persze. És ezt most el is higyjük? - kérdezte Eva.

- Ha nem akarod, akkor nem kell elhinned, de azt tudnod kell, hogy a mindenség forog kockán - mondta Dan.

- Minden bizonnyal... - legyintett Eva, s ekkor megrázkódott a föld.

- Mi volt ez?! - hallatszottak a lesiető léptek a házban. Majd Eva mögött két srác jelent meg. Az egyik tizennyolc körül, a másik pedig tíz év körül lehetett. - Ezek meg kik, Drew? Sőt, inkább te mit keresel itt?!

Drew nem válaszolt, hanem Dan és Elisabeth társaságában nézelődtek körbe, hogy mi történik. Ugyanis mind a hárman tudták, hogy a földrengés mit jelent.

Drew előkapott egy tőrt, Elisabeth pedig egy kardot, amik láttán mindenki hátrébbhúzódott. Aztán megszólalt a szörnyűséges hang:

- Kicsi a világ, Daniel - mondta Void.