Dan
Dan egy furcsa helyen járt. Mindenfelé sírokat látott. Egy temetőben volt, és egy sírkő előtt állt. A sírkőn ennyi állt:
Thália Grace 1985-2018
- Ezt most mire vegyem? - kérdezte Dan a levegőtől. Ugyanis senki sem volt körülötte. Aztán a homályból kilépett egy alak. Egy nő. Nem az anyja volt, ugyanis Noxnak szárnyai vannak és sötét ruhát viselt... valójában mindene sötét volt. De ez a nő fénylett. Mintha ő lett volna a nap, vagy valami olyasmi. Mintha ő maga lett volna a fény.
A nő nem szólalt meg, csak figyelte Dant, aki megrettenve állt a nő előtt.
- Ki maga?! - kérdezte Dan. A nő most sem válaszolt, csak fénylő tekintettel figyelte a fiút. Aztán Dan rájött ki áll előtte. - Mit jelent ez?
Dan a sírra mutatott.
- Lélek lélekért - mondta a nő.
- Mi?!
Ekkor három másik alak is megjelent. Percy volt az, mellette pedig Leo. A harmadik alak egy lány volt. Sötét hosszú haja volt, ezüst ruhát viselt, s egy íj volt nála, nyíltegeze pedig övén lógott. Dan még sosem látta ezt a lányt, de valamiért olyan érzése volt, hogy köze van Tháliához. Méghozzá elég sok.
- Te ki vagy? - kérdezte a lánytól Dan.
- A nevem Árnyék Zoé - válaszolta a lány. - Vadász vagyok, mint Thália volt. Halálával engem vált ki, hogy a múltból visszatérhessek a jelenbe.
- Miért látom ezt? - kérdezte a fénylő nő felé fordulva a fiú.
- Thália az életét fogja adni, Daniel - mondta Zoé.
- Mi az, hogy fogja?! - kérdezett vissza Dan.
- Ha nem találod meg amit keresel, mielőtt ez bekövetkezne, akkor Tháliát elveszítjük - mondta Leo.
- Micsoda?! Honnan tudod?
- Decemberig van időd - mondta Percy is, majd a fiú, Leo és Árnyék Zoé eltűntek, s így Dan ismét kettesben maradt a fénylő asszonnyal.
- Várlak téged - mondta Statera, majd ő is eltűnt. Dan mégegy utolsó pillantást vethetett Thália sírjára, és magában elismételte, hogy mit mondtak neki:
Meg kell találnom Staterát, még December előtt - gondolta Dan. - Vagy Thália meghal.
A temető és Thália sírja ködbe burkolózott, s eltűnt Dan szeme elől, majd a fiú a Poszeidon bungallóban kelt fel - Percy engedte meg neki, hogy ott aludjon, mielőtt elmentek küldetésre - Lily és Drew ébresztgetésére.
- Itt az idő - mondta Elisabeth, s Dan kiugrott az ágyból.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro