Már hetek, hónapok teltek el, a csomag óta. Sarah, Jennifer, Diana és Pamela a buli óta és, mióta Josh és Dylan velünk lógnak, plusz Logan és Tyler ebédnél, nem nagyon állnak szóba velünk, sőt engem szabályosan utálnak. Logan azóta se beszél velem. Nem nagyon beszélek senkivel, ott vagyok a barátaimmal, meg minden, de mint egy hulla olyan vagyok, amúgy sem nagyon beszéltem magamról szinte senkinek. Lacrosseon én lettem a társkapitány és természetesen Logan lett a másik. Edzéseken, az edzőm látja, hogy baj van, de mindig ráfogom a fáradtságra, vagy hogy rossz napom van. Termérszetesen Ő azt hiszi, hogy a volt edzőm a bajom, még mindig, aki egy pillanatról a másikra hárpia lett az egyik család miatt. Crystal próbálkozik és folyton beszélnek a hátam mögött Jasonékkel, hogy mit csináljanak velem, de Ők nem tudják a rémálmaimat, sem a csomagot, sem a Logannel kapcsolatos álmaimat, sem azokat a rémálmokat, amikben Logan van. Így esténként inkább a világokba menekülök, de ott sincs nyugtom, mert mindenhol az életemre törnek, hol természetfeletti lények, hol démonok, hol strigák, a csoportok vezetői....mindig más, de ott legalább van, aki szeret és vigyázz rám és nem egyedül csinálom végig.

***

Épp otthon feküdtem és készültem mentálisan a holnapi meccsre, de elegem lett, úgyhogy fogtam a telefonom és megnéztem, hogy ki elérhető messengeren, az első, akit megláttam, Logan volt. Fogtam magam és ráírtam.
-Szia! Figyelj, már hónapok óta nem beszélünk, minden indok nélkül. Szeretném tudni, hogy mi a baj.
-Nincs, semmi baj, csak nem vagyok rád kíváncsi.
-Ennek van valami köze Tylerhöz?
-Nem. Csak nem vagyok rád kíváncsi.
-Van valami oka, annak, hogy gyűlölsz, vagy csak úgy vagy ilyen velem, mert a bulin még nem ilyen voltál?!
-Nem, csak megismertelek!
-Nem ismersz!
-Szuper, akkor nem is akarlak megismerni.
-Akkor a csomagot sem te külted! Örvendtem! Azért néha nézd meg, hogy mi van a háttérben.
-A te háttered nem érdekel! De milyen csomagról beszélsz?
-Nem érdekel a hátterem! Hagyjuk! Akkor jobb ez a nem veszlek észre, levegőnek nézlek technika, mert attól biztos minden megoldódik!
-De milyen csomag?
-Kit izgat? Végülis csak egy lány voltam a sok közül, valamelyik barátnőd biztos szívesen lenne veled, még, ha van barátjuk, akkor is. Gratulálok fiam, remélem szép életed lesz így, hogy én nem leszek a része!
-De milyen csomag?????!!!!!-Írta Logan, mintha aggódna a csomag miatt, de fogtam magam és kikapcsoltam a telefont, majd a párnába temettem az arcom és sírvafakadtam, én egy fiú miatt, aki végig csak játszott velem, sírok.
Amikor úgy éreztem, hogy van bennem elég erő, fogtam magam és kiültem az ablakba és kilógattam a lábam, de a sírás nem múlt el.
Egy órával később bementem a fürdőbe, lezuhanyozni. Álltam a zuhany alatt és megint rámjött a sírhatnék, ezért fogtam és elindítottam az esőztetőt a zuhanyon és lekuporodtam, míg a forró vízcseppek égették a bőröm, aztán felnéztem és megláttam a borotvám és eszembe jutott, hogy, ha most fognám és felvágnám az ereimet, kinek hiányoznék. Fogtam és már a bőrömön volt a penge, de, aztán eszembe jutott, Crystal, Jason, Dylan, George, Susan és Lisa. Dylannel nagyon jóban lettem. Végül letettem a pengét, befejeztem a zuhanyozást és átöltöztem pizsamába, majd visszaültem az ablakba.

Amikor felnéztem az órára, már hajnali egy volt, így fogtam magam, vetettem egy pillantást a laptopomra és láttam, hogy valami ismeretlen küldött nekem egy e-mailt, fogtam és megnyitottam a levelet. Ott volt egy csomó kép rólam a mai nap, aztán lejjebb tekertem és ott voltam pizsamában, vízes hajjal, ahogy sírok.
Gyönyörű vagy, ha sírsz de rég láttalak nevetni.-Írták a képek alá.
Fogtam és becsuktam az ablakokat, lerohantam a szobámból és bezártam az ajtót, majd elhúztam, minden függönyt.
Egy szemhunyásnyit sem aludtam.
Másnap reggel, mielőtt elindultam, ráerősítettem a késem a gatyámra és a biztonság kedvéért, eltettem, egy gázsprayt.

A suliban, leültem a helyemre, majd bedugtam a fülesem és zenét hallgattam, amíg meg nem jött Logan, ekkor fogtam magam, mélyen a szemébe néztem, majd kisétáltam a folyosóra és ott hallgattam tovább a zenét. Csak néztem magam elé, amikor egyszer csak Lisa megállt mellettem és várta, hogy megöleljem, ezért fogtam, megállítottam a zenét és bementem a terembe, majd bent megöleltem Lisat. Leültünk néma csendben a helyünkre és, csak néztünk magunk elé, majd megjöttek a többiek, nagy ölelkezés, aztán a kínos csönd.
-Mi van Vel, nem nézel ki jól?!-Nézett rám Jason.
-Kösz Jason, ezt a lányok szeretik hallani, így szedted fel Crystalt is?-Mosolyodtam el, mire mindenki elkezdett nevetni.-Nem, amúgy, csak fáradt vagyok, nem aludtam jól.
-Mért, melyik világban és mi történt?-Nézett rám Lisa, el is felejtettem, hogy elmondták, hogy nekik is vannak világaik és, hogy elmondtunk egymásnak mindent.
-Nem, semmi nem történt, csak nem tudtam aludni.-Mert egy vad idegen figyel és csinál fotókat rólam és, a régi életemből kiindulva, rettegek.-Tettem hozzá gondolatban.
-Ma megyünk szurkolni a meccsre.-Mondta mosolyogva George.
-Köszi, az most jót tenne a hangulatomnak.
-Tessék?-Nézett rám Susan.-Mi történt?
-Összevesztünk Logannel, minden indok nélkül.
-Sajnálom. Gyere ide!-Mondta nekem Susan és megölelt.
-Akkor ez volt a baja Logennek?-Nézett rám Josh.
-Nem hiszem, mert Ő kezdte a veszekedést. Tudjátok, ha egy filmben vagyunk, akkor, a veszekedés után jött volna a csókolózás, de az itt nincs. Mert nekem, az nem jár.
-Ne mondd ezt, Logan bunkó volt, biztos jön egy srác, aki megérdemel téged.-Mondta Lisa, majd odabújt Josh-hoz.
-Kicsim!-Rohant oda Susan Dylanhez.
-Sziasztok!-Jöttek vissza kézenfogva.
-Dylan, majd beszélhetünk?-Néztem rá hullasápadtan.
-Persze, akár most is, úgy is ugyanarra az órára megyünk.
-Oké. Sziasztok, akkor majd óra után találkozunk.-Köszöntem a többieknek és elindultunk a fizika teremhez.
-Hallgatlak.
-Huh, oké. Tegnap nem volt jó estém, semmi nem úgy jött össze, ahogy gondoltam és hát fogtam a borotvát és....-Nem hagyta, hogy befejezzem, mert rögtön elkezdte nézni a kezeimet.-Csak rajta volt a bőrömön, de nem csináltam, esküszöm.-Mondtam, mire Dylan rácsapott a homlokomra.
-Nem egészséges! Ne merd csinálni!
-Jó, de kérlek ne mondd a többieknek.
-Nem mondom. Gyere!-Mondta és kitárta a karját én pedig beleborultam.

Órán pármunka volt és a tanár adta a párokat és természetesen nem lehettem Dylannel, hanem Logannel kellett párba lenni. Ő, mintha tegnap este mi sem történt volna, úgy beszélgetett velem.
A nap többi része, hamar eltelt, ebédnél, csak bólogattam és úgy tettem, mintha lélekben is ott lennék.

Este, a meccsen, nagyon jól szerepeltünk, nyertünk 12-8-ra, mindenki nagyba ünnepelt és boldog volt én meg tetettem, hogy örülök. Amikor mentem volna a kocsimhoz, hallottam, hogy Logan veszekszik egy férfivel.
-Apa, nem teheted ezt! Szállj le róla!-Én idióta, annak ellenére, hogy összevesztünk, odamentem.
-Minden rendben?-Kérdeztem, amikor odaértem.
-Nem! Kérlek menj innen!-Förmedt rám Logan.
-Ugyan Logan! Mutasd be a barátnőd.-Nézett rám a szőke hajú és kék szemű férfi.
-Nem vagyok a barátnője.-Förmedtem rá a férfire.-És, ha most megbocsátanak, akkor haza mennék.-Indultam vissza a kocsimhoz.
-Nagyon szép és csinos lány!-Hallottam a férfit, de Logan válaszát, már nem vártam meg, fogtam és becsaptam a kocsim ajtaját, majd elindítottam üvöltetve P!nk-Just like fire című számát, majd beállítottam, hogy a Teen wolf mappám magától lejátsza magát.

Mikor hazaértem, jelezte a gépem, hogy érkezett egy e-mail, félve néztem meg. A képeken rajta volt, ahogy ma nevettünk a barátaimmal.
Ez az a mosoly!-Állt a kép mellett.
Majd láttam, hogy vannak meccsen készült képek is de azokon is csak én vagyok.
Nem bírom tovább!
Fogtam magam, lerohantam a lépcsőn, beszálltam a kocsimba és elkezdtem hajtani, nem tudtam, hogy hova megyek, csak mentem. Valami elfutott az úton és elrántottam a kormányt és nekimentem egy fának, elvesztettem az eszméletem.
Mikor magamhoz tértem, baromira fájt a fejem, ezért fogtam magam és elindultam gyalog a kórház felé.

Bent elláttak és azt mondták, hogy pihenjek, eleinte sikerült ellenállnom a vágynak, hogy becsukjam a szemem, de végül elnyomott az álom.
Azt álmodtam, hogy be vagyok zárva, ezért elindultam kifele az ajtón, de rengeteg lépcsővel találtam szembe magam, így elindultam felfele a lépcsőn, közben valaki kergetett és kezek próbáltak visszafogni. Amikor kiértem a tetőre, abban a ruhában voltam, amiben a bulin voltam, majd képek kezdtek hullani az égből, álltam a tetőn és láttam, hogy minden képen én vagyok, minden pillanatom, volt, amin nevettem, aztán volt, amin sírtam, volt Lacrosseos, volt, ahol a kocsiban ültem, minden pillanatom le volt fotózva, majd megjelent mögöttem Logan, aki elkezdett velem üvölteni.
-Nem vagyok rád kíváncsi! Gyűlöllek!
-Elég! Nem bírom tovább!-Üvöltöttem és kiálltam a tető szélére, már épp leléptem volna, amikor valaki elkapott.
-Hé, nyitsd ki a szemed!-Azt hittem, hogy Dylan lesz az, de, amikor kinyitottam a szemem, nem tudtam, hogy ébren vagyok e, vagy még alszom, teljesen ledöbbentem, amikor megláttam...