27. fejezet
- Én lefeküdtem vele! - tör ki belőlem hirtelen az igazság. Taehyung tátott szájjal bámul rám és olyan gyorsan kel fel a székéről, hogy az eldől. Meglepődve néz a háta mögé, majd felállítja a széket és visszaül.
- Szóóóval úgy értetted, hogy megint bulizni mentetek aztán egy ágyban aludtatok el, igaz? - az idegességem mellé már harag is társul.
- Nem Taehyung! Teljesen hülye vagy?? Le-fe-küd-tem vele - tagolom nagyon lassan, hogy megértse. - dugtunk, szexeltünk. - milyen szinonimát kéne még használnom? Szinte látom ahogy forogni kezdenek a fogaskerekek az agyában.
- Akkor tényleg NAGYON jóban lettetek. - hangsúlyozza vigyorogva. Érzem hogy ég az arcom.
- Ne... ne mondd már ilyen perverzen!
- Ez nem volt perverz, csak az igazságot mondtam. De hogy is történt pontosan? - előredől mintha csak valami jó pletykát várna tőlem. Összevonja a szemöldökét. - Várj, akkor te most meleg vagy?
- Mit tudom én, már semmiben sem vagyok biztos - tenyerembe temetem az arcom, kezd nagyon megfájdulni a fejem. Tae megveregeti a vállam. - Egyébként a buli után részegen lesmároltam, aztán később a többi csak úgy jött magától. - nagy levegőt vesz, majd kifújja.
- Jimini tud erről más is? - megrázom a fejem. Azt hiszi rajta kívül elmondanám másnak? Persze egy idő után muszáj lesz, de az remélhetőleg a távoli jövőben fog megtörténni. - Basszus - hajtja le a fejét az asztalra. - akkor titokban kell tartanom?
- Megköszönném.
- Áááá tudod milyen nehéz lesz ez? - szememet forgatva térek rá a lényegre.
- Taehyung szerinted hogyan kéne elmondanom a szüleimnek? - már több változatot is elképzeltem, de egyiknek sem lett jó vége. Végre felemeli a fejét és rám néz.
- Haver fogalmam sincs, ezt nagyon beszoptad. Pont mint ahogy Hoseok farkát. - vigyorog meghúzogatva a szemöldökét. Sokkos állapotban bámulom az előttem ülő idiótát. Ezt most komolyan kimondta? Mielőtt még eszébe jutna menekülni felveszem a félig telt poharamat és a tartalmát Taehyung képébe öntöm. - Oké, ez tényleg bunkóság volt. Bocs. - törölgeti a szemét.
- Tae légy már kicsit komolyabb könyörgöm! Segítened kell! - megkeresem a fiókban a szalvétákat és a kezébe nyomok párat. Direkt a tanácsáért jöttem át hozzá, erre elvicceli az egészet.
- Talán egy vacsora közben csakúgy mellékesen megemlíthetnéd nekik - feleli arcát törölgetve. - vagy talán nem is kéne megtudniuk. Gondolj bele Hoseok nem marad már sokáig. Megy a következő forgatásra és úgy már sokkal könnyebb lesz titokban tartanotok. - Hm, végül is igaza van. Már csak pár hétig kell vigyáznunk, hogy ne jöjjenek rá.
- Te egy zseni vagy! - vigyorgok rá. - Így eltitkolhatom még legalább tíz évig! - állok fel örömömben a székről. Tény, hogy túloztam, de valameddig csak sikerül eltitkolni. Egyébként sem hiszem, hogy Hoseok felkészült a szüleim reakciójára.
- Haver, azért szerintem addig nem húzhatod. Max öt vagy hat évig. Vagy még mindig eljátszhatod, hogy baleseted volt és... - hüvelykujjár végighúzza a nyakán.
- Normális vagy? - már nyitja a száját, de leintem. - Ne válaszolj, költői kérdés volt!
Mintha száz kilóval könnyebb lennék, most hogy legalább Tae tud róla. Viszont még mindig nem tudom, hogy mondjam el a szüleimnek, hiszen amiről beszéltünk az nem megoldás. Ha valamit megint eltitkolok előlük, megint azt fogják hinni, hogy drogozom. Borzalmasan hazudok.
- Azért kösz Tae. Mármint, hogy megérted és nem akadsz ki.
- Jimin engem nem érdekel kivel fekszel le - veregeti meg a vállam. - Te vagy a legjobb barátom és az hogy pont egy pasit választottál, nem változtat ezen. Ja és jobbat is találhatsz, ha esetleg vele nem jönne össze. - kacsint rám vigyorogva.
A szabadságom utolsó napján Hoseok vidáman csenget be hozzám.
- Helló baby! - megvárja míg becsukom az ajtót és egy cuppanós puszit nyom a szára.
- Baby? - még senki sem hívott így, kicsit furcsa.
- Oppaaaa! - Aera pizsamában fut ki a szobájából és megöleli Hoseokot. Ekkor veszem csak észre a kezében lévő zacskót.
- Az meg micsoda?
- Ezt a picurnak hoztam. - mosolyog és kézen fogva kislányomat, a kanapéra ül, majd az ölébe húzza.
- Kibonthatom oppa? - néz rá csillogó szemekkel.
- Hát persze, ezért hoztam. - felfordítja a táskát, amiből egy papírba csomagolt dolog esik ki. Aera tépkedni kezdi a csomagolást.
- Papa nézd! - kiált fel és elém tartja az ajándékát. Egy rózsaszín plüssmacit. - Köszi Hoseok oppa! - megölelgeti a macit és elvonul a szobájába játszani.
- Kincsem azért ne felejts el felöltözni! - kiáltok utána. - Ez kedves volt tőled, köszönöm. - mosolygok rá, amit rögtön viszonoz is. Ellenőrzőm, hogy Aera a folyosón van-e még, de már bement a szobájába. Hoseok vállára fogok és magamhoz húzom egy csókra. A derekamra fog és az ölébe emel, úgy fojtatjuk tovább.
- Megőrjítesz. - suttogja, homlokomnak döntve az övét. - Tudod ez már kínzásnak számít, hogy itt vagy - belemarkol a fenekembe. Mivel nem számítottam rá felnyikkanok. - és én nem érhetek hozzád.
- Most is hozzám érsz. Szóval úgy érted nem dughatsz meg. - nem tagadom, tényleg szeretem néha kínozni. Ördögi vigyorral az arcomon lejjebb csúszom, hogy kezemmel hozzáférjek az érzékeny pontjához. Kigombolom a nadrágját és végigsimítok férfiasságán. Persze közben Aera szobája felé nézek, hogy nehogy rajtakapjon minket.
- Jihminh - nyög fel. Nyakamat csókolgatja, harapdálja. Lejjebb húzom a nadrágját és verni kezdem neki. Hoseok a hajamba markol és megcsókol. Felizgat a nyögdécselése, de halkabban kéne csinálnia.
- Halkabban, Aera meghallja! - suttogom a fülébe kicsit mélyítve a hangomon, majd bele is harapok. Hoseok a nyakamba temeti az arcát és egyre szaporábban lélegzik, ezért gyorsítok kezem mozgásán. Pár perc múlva a kezembe élvez. Perverz vigyorral a szemébe nézek és lenyalogatom élvezetét az ujjaimról.
- Ha nem akarod, hogy megdugjalak ezt ne csináld! - felnevetek. Megvárom míg Hoseok felhúzza a nadrágját és a mellkasára dőlök. - Most te jössz.
- Nem, nekem most pont jó így. - lehunyom a szemem és beszívom az illatát. - Hoseok beszélnünk kell.
- O-ó mit csináltam? - gyengéden rácsapok a mellkasára.
- Semmit te hülye, én csak... nem tisztáztuk, hogy most akkor mi van köztünk. Tudod csak dugunk míg itt forgatsz, vagy vagy... esetleg... - dadogok idiótán.
- Törpe még szép, hogy a pasim vagy. Szeretlek, te gyagyás. - felemelem a fejem, hogy a szemébe nézhessek. Elmosolyodik és simogatni kezdi az arcom.
- Én is szeretlek. - szájon puszilom, de ő nem elégszik meg ennyivel. Követelőzve csókolni kezd és elfektet a kanapén. Benyúlva a pólója alá kezdem simogatni, ahol csak érem. Kár, hogy holnaptól már mennem kell dolgozni. Meg tudnám szokni, hogy egész nap csak Hoseokkal és Aerával vagyok.
- Papa - eltolom magamtól Hoseokot. Aera a folyosón áll és az új plüssét szorongatja, még mindig pizsamában. Remélem nem látott meg semmit az előbbi kis jelenetből. Lesimítom a hajam.
- Itt vagyok kicsim. Mi a baj? - az ölembe húzom.
- Megmutathatom a nagyiéknak? - emeli fel a macit. Nem is tudom mikor voltam utoljára az anyáméknál. Meglep, hogy Aera menni akar, mivel azóta, hogy az anyám nem akarta hazaengedni velem, nem is volt náluk. Felsóhajtok és Hoseokra pillantok. Igazából fogalmam sincs miért, talán csak valami megerősítést várok tőle. Alig észrevehetően bólint.
- Jól van, ma elmegyünk a nagyiékhoz, de ahhoz előbb fel kell öltöznöd. - megcsikizem, mire felnevet és vergődni kezd a karomban. - Menj te ördögfióka! - rögtön a szobájába szalad. Hoseok a vállamra teszi a kezét.
- Nem lesz semmi baj. - kétlem, hogy így lenne, de azért hálás vagyok neki, amiért próbál megnyugtatni. Elmosolyodom és bólintok.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro