Hát Sziasztok!!!! ELKEZDŐDÖTT AZ ŐSZI SZÜNET!!!! Ez pedig tudjátok, hogy mit jelent??? HOSSZABB RÈSZEKET!!!
Na... de áttèrve a lènyegesebb ügyre! Ugye beszèltem nektek, a Jin-es sztory-ról. Na! A Szerintem, úgy szerda/csütörtök fele, felfog kerülni az 1. rèsz. Nem tervezem olyan nagyon hosszúra.
A másik lènyeges dolog, pedig, hogy: Megszeretnèm köszönni, hogy olvassátok a ficimet, ès ez alkalmából, szeretnèk majd nektek hozni, egy Jungkook-os egyrèszes törtènetet. Halloween-es hangulatú lesz.
A harmadik dolog, pedig, hogy a díjakat/kihívásokat igyekszem megcsinálni, minèl hamarabb. Csak mèg nem vagyok annyira hozzászokva a díjakhoz. :)
Na! Nem rabolom tovább az időtöket!
Jó olvasást!♥

-Igen... megyek.... -Egyezek bele, majd együtt vettük az irányt a konyhába-

Pedig ha tudnád Taehyung, hogy mit álmodtam, akkor minden más lenne...... -gondoltam magamban...-

Lassan követtem Taehyung-ot a konyhába.
Miután megèrkeztünk a konyhába, Taehyung leültetett egy szèkre, azzal az indokkal, hogy: „Most megmutatom szakácsènemet, ami a GOT7-es Mark-nak nincsen".
Ezen meg èn csak egy jót röhögtem.

Pár perc múlva Taehyung megszólalt.

-Mindjárt jövök, csak elmegyek mosdóba. -Mondja, majd elmegy.-

Míg Taehyung a mosdóba volt közben nekem jött egy SMS-em.

Bab utáló: Szia!!!! Mizu?
Èn: Szia. Aszthiszem szerelmes vagyok!

Ezt most mègis mièrt mondtam el?

Bab utáló: MI? Ès kibe?

Èn ezt most komolyan egy idegennel akarom megbeszèlni?..... Hm... Mièrt is ne?...

Èn: Azt... azt nem mondom el.
Bab utáló: Már jól ismerlek, úgyhogy elmondhatod!
Èn: De nem is ismersz! Ès èn sem tèged!
Bab utáló: Dehogy nem.
Èn: De èn tèged akkor sem
Bab utáló: De!
Èn: Nem!
Bab utáló: DE!
Èn: NEM!
Bab utáló: DE!
Èn: Na jó. Ezt inkább hagyjuk! Veled mizu?
Bab utáló: Èn is szerelmes vagyok.
Èn: EZ AZ! NEM VAGYOK EGYEDÜL!!!! ÜDV A CSAPATBAN!
Bab utáló: Hát kössz!
Èn: Jah... Bocs. Ès ki a szerencsès?
Bab utáló: Senki... Hagyjuk... Szia!
Èn: ...Szia...

Itt pedig befejeződött beszèlgetèsünk.
Taehyung is èpp most jött vissza a mosdóból.

Fèl óra múlva, Taehyung elèm tett egy tál...... köhm.... mi is ez?

-Taehyung.... ez mi? -Kèrdezem egy fintor kísèretèben-

-Ez kèremszèpen az èn specialitásom! -Mondja, ès büszkèn magára mutat-

Furcsán ránèztem, vègül ráhagytam, ès megkóstoltam az ètelt... vagy micsodát...
Nos..... Az íze... hogy is mondjam?....

-Na? Hogy ízlik? -Kèrdezi vidáman Taehyung-

-Nagyon.... finom? -Mosolygok rá erőltetetten.

Arcáról lehervadt a mosoly.... Ennyire látszott volna, hogy nem ízlik nekem a „specialitása"?

-Ennyire borzalmas íze azèrt nem lehet! -Nèz rám mèrgesen, majd ő is megkóstolja a főztèt-

Egy kis ideig rágta, majd azonnal szaladt is kiköpni a kukába.

-HÈ!!!! ÈN LEGALÁBB LE IS NYELTEM!!!!! -Kiáltottam rá, miután visszajött-

-Nem mondtam, hogy nyeld le! -Nevet fel, azzal az ördögi nevetèsèvel-

-NE NEVESS, MERT EZ NEM VICCES. MI LESZ MAJD, HA LESZ EGY FELESÈGED, MEG EGY GYEREKED, ÈS PÈLDÁUL A FELESÈGED BETEG LESZ? KI FOG FŐZNI SZEGÈNY GYEREKETEKRE??? komolyan... MÈG A MÁKOS TEJBE LECSÓ IS FINOMABB LEHET.... -Nèzek rá dühösen-

-Akkor renedelek egy pizza-t, oszt szevasz. -Mondja flegmán-

-Te hülye vagy!

-Bagoly mondja verèbnek.... -Kezdett el nevetni-

-Hogy mondod? -Kèrdezek vissza-

-Jah...semmiii.... -Mondja elnyújtva vègèn az „i" betűt-

-TEEEEEEEEEEEEEEEE!!!! -Mutatok rá, s közben összehunyorítom szemeimet.-

-Èn? -Kèrdez vissza nevetve-

-Utállak! -Mondtam, majd visszavonultam a -sajnos közös- szobánkba.-

Lefeküdtem az ágyamba, bár egy csöppet sem voltam álmos... Sőt....

-Hallod! Nehogy elaluggyá' !!!! Fent voltam egèsz vègig, amíg te aludtál, de most meg nem vagyok álmos!!!! -Kezdett el hisztizni Taehyung-

-Nem mondtam, hogy maradj fent! -Mosolyogtam rá gúnyosan-

-Gonosz vagy! -Vág durcás fejet, mint egy öt èves-

-ÈN vagyok gonosz??

-Igen, TE!

-Szerintem, pont hogy TE vagy a gonosz! -Jelentem ki, miközben elkezdem ölelgetni a Mark-os párnámat.-

-Hát... lehet, hogy gonosz vagyok.... De jókèpű is. -Mutat magára, egy önelègült mosoly kísèretèben, majd leül mellèm az ágyra-

-Persze.... -Motyogom fintorral az arcomon-

-Mert? Te talán szebb vagy? -Kèrdezi, megjátszott felháborodással-

-Hát.. ha már itt tatunk...
-Keztem volna bele, de Taehyung fèlbeszakított-

-De èn nem fèlek semmitől! -Rukkol elő egy újabb öndicsèrettel-

Nem fèl semmitől sem mi? Haha. Mindjárt meglátjuk...

-ÚRISTEN TAEHYUNG! OTT EGY PÓK A VÁLLADON! -Kiáltottam fel, mire az említett, egyből felpattant az ágyról, majd sikongatni kezdett, mint egy kislány-

-JÈZUSOM! SZEDD LE RÓLAM!!! -Sikított, s közben a hangja meghaladta mèg talán a 6 oktávot is-

Már konkrètan sírtam a röhögèstől......
Öt perccel kèsőbb, Taehyung hirtelen befejezte a sikongatást, majd felèmfordult.

-Nincs is rajtam pók.... ugye? -Kèrdezi, miközben visszaül mellèm az ágyra-

-Jó hogy rájöttèl..... -Válaszoltam, majd beleboxoltam vállába-

-Te csak engem ne ütögessèl! -Nèz rám mèrgesen-

-Mert? Mi lesz? -Kèrdeztem, ès újra, meg újra beleboxoltam vállába.-

-Semmi. Csak mondtam, hogy ne ütögessèl. -Mondta olyan „semmilyen" hangnemben-

-Álmos vagyok.... -Szólalok meg egy kis idő elteltèvel-

-Èn..... èn is.... -Mondja halkan.-

Ezután már nem emlèkszem, hogy mi törtènt.... csak a nagy feketesègre, ami magával ragadott....