Jön a hullám, érzem.
Mikor meglátom őt a héven...
A reggeli napsütésben,
A maga zöldjében...

Gyönyörű szeme
Reggeli kómától ragyog...
Bárcsak rám mosolyogna!
Boldog vagyok.

Jelenléte betölti a teret,
Illata vonzz engemet.
S kedves arcát vizsgálom,
Életkedvét csodálom...

'Most döntsd már el,
Hogy mit akarsz végre!
Együt lépjünk a közös útra
Vagy elválunk végleg...?'

De leszáll a végállomáson,
A tömegtől már nem látom...
Nem is beszéltünk soha,
Ezért nincs válaszom, nem csoda...