Üvölteni tudnék. Elegem van az emberekből. Olyan sokat hittem és bíztam bennük, hogy a csalódások sokasodtak. Elhagyva és elárulva érzem magam. Egyedül voltam a világ ellen és addig a napig nem tehettem ellene.

Eddig nem bírtam elviselni az embereket. Mindenkinek csak Jude Heartfilia lánya vagyok. Semmi másnak nem éreztem magam, de minden megváltozik, amikor elhagyom a házat.

Idegesítőnek találtam a családomnak nyalizó embereket. De itt ebben a céhben más. Ők az igazi család a számomra. Kissé szegényes, de több szeretett van itt, mint abban a rideg házban. Ő nem fog már keresni engem. Anya halála után a munkába temetkezett. Felépítette a birodalmát, amibe én, nem kellek. Hiszen ő már a Heartfilia cég vezetője és nem az apám. Hiába köt, össze minket a vér már nem számít számomra. De mióta meghalt már nem vagyok az a Lucy Heartfilia vagyok, mint régen.

Amióta elhagytam a házat több év telt el. Azóta a Fairy Tail nevű máguscéh tagja vagyok. A jobb kezemen ott van a céh jele, amit büszkén viselek. A társaim Tűzsárkány ölő, Natsu Dragneel; Titania, Erza Scarlet és a Jégalkotó mágus Gray Fullbaster. És meg ne feledkezzek a kis kék Exceedről Happyről.

Egy egyszerű küldetésre indultunk, de bár ne tettük volna. A feladatunk csak annyi volt, hogy elintézzük a rabló csapatot, ami a városukat sanyargatja. Most csak Natsu és én mentünk, mert a többieknek dolga volt. Soha nem voltunk csak ketten küldetésen.

Amikor beértünk a város utcáira hangos sikításokat hallottunk. Rögvest oda rohantunk. A rablók nem csak a házakba törtek be, hanem fényes nappal megtámadták a város lakóit. Natsu oda ált a rablók és a város lakói közé.

- Miért bántjátok ezeket az ártatlan embereket? – kérdezte idegesen a fiú.

- Mit szólsz ebbe bele öcskös? – jött közelebb egy nagydarab férfi.

Nem voltam olyan messze a fiútól, de messziről éreztem, ahogy forrósodik körülötte a levegő. Egy hirtelen mozdulattal kiütötte a férfit.

- Mit képzelsz, mit csinálsz? – kérdezte egy másik.

- Teljesen feltüzeltem magam. – mondta és megropogtatta az ujjait.

- Te kis... - ment közelebb egy férfi és neki esett Natsunak.

Valami nem stimmelt nekem. Ők nem mágusok, de a felkérésben azokról volt szó. Ezek csak előjátékosok.

- NATSU! – kiáltottam, amikor egy férfi a háta mögött elindult felé egy késsel. Előkaptam egy kulcsot. – Nyilas kapuja megnyitálak, Sagittarius.

- Mosi-mosi. – jelent meg.

- Lődd le az ellenséget. – mondtam és a barátom célba vette a férfit és lőtt.

- Köszi Lucy. – mondta Natsu.

Ahogy gondoltam. Most jött még a java. A házak tetejéről 3 mágus nézett le ránk.

- Egyedül győzte le őket? – kérdezte egy zöld hajú férfi. – Pedig rengetegen voltak. Egész érdekes.

- Rosszul látod Terra. 2 mágus is van itt.

- De ő engem nem érdekel Leader. A tiétek a másik. – mondta és leugrott a tetőről.

- Értettük. – mondták és az egyik elém állt.

Gyenge varázserőt érzékelek benne. Mire észrevettem a másik már eltűnt.

- Oroszlán kapuja megnyitálak, Leo. – mondtam és megjelent a vörös hajú fiú.

- Rég találkoztunk Lucy.

- Intézd el nekem ezt a mágust. Én megkeresem a másikat.

- Ne tedd! – mondta Loki.

- Miért?

- Csak bízz bennem. Maradj itt és figyeld, ahogy legyőzöm. – mondta.

A férfi, akivel Natsu harcolt egy körözött bűnöző. A neve Terra és egy erős S osztályú Föld mágus. Remélem Natsuval nem fog semmi komoly történni. Viszont nekem a saját harcomra kellett figyelnem. Mivel Lokit most találta el egy vízsugár, ami ismeretlen eredetű volt. Súlyos sérülést okozott a fiúnak, ezért visszatért a szellemvilágba.

Nem tudtam hirtelen hogyan tovább. De azt tudtam, hogy tovább kell harcolnom bármi áron. Viszont Natsunak Tűzre volt szüksége.

- Nyilas kapuja megnyitálak, Sagittarius.

- Mosi-mosi. – jelent meg.

- Sagittarius lenne egy kérésem.

- Igen?

- Lődd olyan sebesen a nyilaidat, hogy azok meggyulladjanak.

- Megpróbálom. – mondta és elővette a nyilait és célzott.

A városhatárban volt egy füves puszta és mivel közeledett az ősz ezért száraz volt. Bár igazából én sem hittem, hogy sikerülhet, ezért csak reménykedtem. Amikor a rét lángra lobban nagyon megörültem és rögtön el is kiáltottam magam.

- Natsu. Itt van egy kis tűz. – mondtam mire a fiú teljes erejével elindult és bevetette magát a lángok közé.

Egy pillanat alatt eltűnt az a hatalmas láng és egy jól lakott Natsu váltotta fel a helyén. Így sokkal erősebb lett, ezért nekem kell, elintéznek azt a két mágust. Megidéztem Virgot, aki pár perc alatt legyőzte a mágust. Ezért elindultuk megkeresni a harmadik mágust. Viszont nem kellett sokáig keresnem, mert ő támadt először. Különös aura lengte körbe a férfit. Olyan..olyan ismerős érzés fogott el a közelében.

- Lucy Heartfilia. 23 éves csillagmágus. A Fairy Tail nevű céh tagja. – olvasta fel a könyvéből. – A nevem Neira. És én vagyok a leghatalmasabb csillagmágus. Hiszen olyan csillagszellemek vannak a tulajdonomban, amikről nem is hinnéd, és olyan varázslatokat ismerek, amiket te nem.

- Igen? Szóval te a csillagszellemeket tárgyaknak tekinted?

- És akkor mi van? – kérdezte nevetve. – Ha nem tetszik, akkor győzz le és oda adom neked ezeket a kulcsokat. Már ha le tudsz engem győzni. Viszont ha nem elveszem tőled azt a pár kulcsot. Mennyi is van neked 4-5? Ebből már 2-öt kilőttél. – nevetett.

- Rendben. Legyen így. – mondtam.

- Vízöntő kapuja megnyitálak, Aquarius. – mondta és nekem kikerekedtek a szemeim.

Aquarius szigorú tekintettel nézett rám. Megígértem, hogy én találom meg, de megszegtem. Összeszorított fogakkal, de elővettem a kulcsaimat, amik a nap fényén megcsillantak.

- Sajnálom Aquarius. – mondtam. – Mindenképpen visszaszerzem a kulcsodat. Kos, kapuja megnyitálak, Aries.

- Sajnálom. – mondta a rózsaszín hajú lány.

- Szükségem van az erődre Aries.

- Biztos, hogy az enyémre van szüksége Aquari-

- Igen. Biztos.

- Akkor megteszek minden tőlem telhetőt, sajnálom.

A férfi csak nevetett. Aries gyengének tűnik, viszont nem az ő is a Zodiákus tagja. Nem sok idő telt és Aquarius legyőzte Ariest, de számítottam erre.

- Térj vissza a szellemvilágba Aries.

- Sajnálom. – mondta és eltűnt.

- Tudod Terra, egyszer régen valaki tanított nekem valamit. Mindig legyél tisztában a szellemek közötti kapcsolatokkal. – mondtam és elővettem Scorpio kulcsát.

- We are. – jelent meg.

És pont, ahogy számítottam rá Aquariusnak eltűnt az agresszív viselkedése. Megszólalt mézes-mázas hangon.

- Scorpio.

- Szia, Aquarius. – mondta és átölelte a lányt. Pár pillanat múlva visszatértek a szellem világba.

- Ez meg mi a franc volt? – kérdezte a férfi.

- Ez a szerelem ereje.

- Ez őrültség.

- Ne lankadjon a figyelmed. Bika kapuja megnyitálak, Taurus.

- Lucy a tested még mindig sexy. muuu~

- Kérlek, Taurus győzd le nekem ezt a férfit.

- Akkor fegyverrel a fegyver ellen. – mondta és elővett egy kardot.

- A bárdom ellen egy kis karddal? – nevetett a bika.

- Ez nem akármilyen kard ez egy Csillag kard. A csillagszellemek legyőzésére készítették. Ha ezzel eltalálom, akkor meghal.

Elkezdtek harcolni. Nem tudtam megállítani őket. Viszont amikor Taurushoz közelített a penge, akkor a kard elé ugrottam így az engem szúrt át.

- Mi a fenét csinálsz te lány?

- Nem hagyom, hogy megölj egy csillagszellemet. – kiáltottam, majd összeestem, de még Natsu időbe odaért és elkapott.

- LUCY!! - mondta. – Mit tettél vele? – kérdezte Natsu.

- Ő ugrott a penge elé, azért, hogy megvédje ezt a Bikát.

Taurus dühében meg akarta ölni a férfit, de nem hagytam neki.

- Ne tedd Taurus.

- De hiszen...

- Nem. Örülök, hogy jól vagy. A barátom vagy nem igaz? És a barátaimért meg is halnék. – mondtam és ekkor felfénylett a testem.

A testembe visszaáramlott az erő. A sebem is összegyógyult. Ekkor meghallottuk a Csillagszellemek Királyának a hangját.

- Öreg barátom. Megmentetted egy csillagszellem életét. Örökké hálásak leszünk neked. Ezért a szívességért cserébe meggyógyítottuk a sebedet és mágikus erőt kaptál, ahhoz, hogy legyőzd ezt a férfit. Szóval állj fel és harcolj. A csillagok vezessék az utadat. – mondta én pedig felálltam.

- Kinek a hangja volt ez? – kérdezte a férfi, majd a másik kettő is oda állt mellé.

- Ikrek kapuja megnyitálak. Gemini. – mondtam és a két kis báb megjelent. – Vegyétek fel az alakomat.

- Rendben. Piri-Piri.

Megfogtuk egymás kezét.

- Tekints az égre és tárd szélesre kapuit... A menny összes csillagának ragyogásán túl add nekem tudásod. Ó, Tetrabiblos, uralkodom a csillagok felett. Tárd fel valódat. Nyisd meg az ellenséges kaput! Menny 88 csillaga... Ragyogjatok. URANO METRIA.

Mikor újra feleszméltem a három férfi a földön feküdt Gemini és Taurus, pedig visszatért a szellemvilágba. Ezután két ölelő kar fonódott körém. Natsu volt az.

- Még egyszer ne merészelj így rám ijeszteni. Rendben?

- Rendben.

- Nos, akkor menjünk haza. – mondta és elindultunk.

Igazán boldog voltam, amikor hazaértem. Olyan jó érzés volt otthon lenni. Ezért ledöltem az ágyra és elnyomott az álom.

Vége