homály
Szürke pillantások, segítségért kiáltó, néma ajkak - egy szellemmé válok, miként felemésztem önmagam, s oly sűrű homályba veszek, mintha soha nem is éltem volna e Földön. Ezernyi megfelelés, semennyi idő, s ahogyan mindenki távolodik elégtelenségemtől, úgy én magam is távolodok önmagamtól.
-2022/05/14
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro