Csak annyi, hogy négyen legjobb barátok lettünk, Maja már felépült és iskolába is jár már, Achhal minden nap veszekszek valami hülyeségen, Alexxal meg Ryannal meg megbeszélünk mindent.......
Ma a suliba össze lesz vonva a 11.c és a 12.d , mert a hülye osztályfőnökeink elutaztak nászútra, mivel ők házasok és ezt kihagyták, úgy gondolták, hogy most kell bepótolni. Persze nincsen helyettesítő tanár ezért össze volt vonva az egyik órán a két osztály. Ez az óra éppen történelem volt. Az óra lassan elkezdődött. A tanárnő amikor bejött kicsit lesápadt amikor meglátta az osztály létszámot, mondjuk ezen nem csodálkozom. Na a lényeg, hogy egy gyors jelentés után a tanárnő kérdéseket tett fel az elöző tanévben vett ezzel a leckével kapcsolatos dolgokat, én persze sok kérdésére tudtam a választ. Töriből mindig is jó voltam az a kedvenc tantárgyam. Ha felszólított akkor is csak helyeslően bólogatott a válaszaimra. A hátsó sorokban meg a másik osztály tanulói csak fújtattak. Éppen a sokadik kérdésre válaszoltam volna amikor megszólalt a csengő. A 12.-esek úgy rohantak ki az osztályból mintha az életük múlott volna rajta. Alex és Ryan odajött hozzám és megdícsért, hogy ügyes voltam órán.
A nap többi része csiga lassúságban telt el. Mire az utolsó órámnak vége lett azt hittem megöregszem. Na szóval most éppen itt állok a suli ajtaja előtt és várom drágalátos barátnőmet Amyt, mert a többiek már itt vannak. Mikor ideért az emlegetett csacsi elindultunk négyen kivételesen sétálva haza. A négyen alatt Sofit, Maját, Amyt és magamat értem. Útközben rengeteget beszélgettünk, majd odaértünk a házunkhoz. A lányok leültek a kanapéra TVt nézni én meg fel akartam menni átöltözni,mert voltam olyan szerencsés,hogy útközben a kulacsomból amikor ittam nyakon öntöttem magam. Ám felfelé menetelésemet Achilles zavarta meg.
-Na mi van kis okoska iskola után rögtön mész fel magolni?-kérdezte gúnyosan.
-Képzeld nem és én legalább leteszek valamit az asztalra nem úgy mint egyesek.-mondtam neki lenézően.
-Képzeld én legalább nem apuci és anyuci elkényeztetett kislánya vagyok.
Ekkor szakadt a cérna nálam és ekkor csattant egy tenyér Ach arcán. A fiú meglepődötten nézett rám. A szemem szerintem már sárgán világított és könnyben is úszott amikor belenéztem szemébe és ezt mondtam:
-Nem tudom, hogy láttad e már a szüleimet de megsúgom neked soha nem is fogod, mert már két éve meghaltak.-mondtam.
Majd mikor indultam fel épp láttam,hogy a többiek ott állnak és megdöbbenve néznek ránk. Achilles még mindig nem dolgozta fel a hallottakat csak maga elé meredt. Felszaladtam a lépcsőn majd bezárkóztam a szobámba és elkezdtem sírni. Végre elértem azt, hogy hozzászokjak hiányukhoz erre jön ez a paraszt és felszakít minden sebet amit nehezen és gondosan bekötöztem. Egy perc múlva csak azt hallom, hogy Alex, Ryan és a lányok Achhal üvöltöznek, hogy mekkora idióta. Majd csak lépteket hallok a lépcső felől, majd később kopogást is.
-Bejöhetek?-kérdezte Ach(??)
-Hagyj békén!!
-De kérlek......
-Azt mondtam, hogy hagyj békén mit nem értesz belőle?
-Én...erről nem tudtam.
-Miért neked mindenről kéne tudnod? Menj el és hagyj engem békén!
Ezután csak egy szakadozott sóhajtozását hallottam, majd távolodó lépteit és, hogy azt mondja a többieknek, hogy hagyjanak engem egyedül egy kicsit. A szobámhoz tartozó mosdóba elmentem ahol megláttam a tükörbe sárga, könnyes szemem. Mérgemben összetörtem a tükröt. Hogy lehet valaki ennyire bunkó? Soha nem gondol bele más helyzetébe mindig csak magával törődik..
Miután lenyugodtam elmentem pihenni egy kicsit. Éjfélkor felébredtem és úgy döntöttem, hogy elmegyek egyett sétálni az erdőbe........