Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

🥑[Foah]🥑


The new neighbour

Noah szemszöge:

Unottan lépkedtem lefelé a lépcsőn, a könyvemmel a kezemben. A könyvtárba tartottam, ott mindig nyugalom van, senki nem idegesít. Épp befordultam a sarkon amikor valaki nekemjött. Szinte lassított felvételben láttam a jelenetet. Az oldalam nekiütközött az illető könyökének. A kávé amit a kezében tartott, felrepült és egyenesen a trikómon landolt. Felszisszentem amikor a meleg ital végifolyt a karomon. Szerencsémre nem volt túl forró.

Mikor felpillantottam, sötét, szinte fekete, tágra nyílt szemekkel találtam magam szemben. A gyomrom összeugrott, arcomat elöntotte a pír. A fiú előttem egyszerűen...tökéletes volt.

-Úristen annyira sajnálom...-mondta és gyorsan kibújta pólójából. Elakadt a lélegzetem, mikor megpillantottam meztelen felsőtestét.

-Tessék.-nyújtotta felém, mire én nagyot nyelve elkezdtem kigombolni az ingemet.
Elvettem a fehér trikót és belebújtam. Orromat mentol és citrom illata csapta meg.

-Köszönöm...-motyogtam.
-Hát akkor még találkozunk.-mosolygott rám és elindult felfelé.

Pár másodpercig csak némán álltam aztán utánna kiáltottam.
-Egyébként Noah vagyok.-hangom viszhangzott a lépcsőházban. Megállt, és mosolyogva felém fordult.
-Finn.-mondta és továbbindult.

...

Belöktem a könyvtár nehéz ajtaját és a pulthoz sétáltam.

-Jó napot Mrs.Heavey.-mosolyogtam a hatvanas éveiben járó hölgyre.
-Áh, szia Noah. Elolvastad már az Állatfarmot?
-Igen, Orwell érdekesen írja le az állatok szemszögéből az egészet. Tetszett.-mosolyogtam rá.
-Annak örülök. Jött egy újabb adag könyv, menyj nézd meg.

Leültem a szokásos helyemre és elkezdtem turkálni a könyvkupacban
Teljesen belemerültem a történetekbe, a különböző világokba és a karakterek személyiségeibe. Észre se vettem az alakot aki megállt fölöttem.

-Te tényleg szeretsz olvasni. A könyvtárosnő azt mondta már két és fél órája itt vagy.-felpillantottam és Finnt találtam ott.

Kédőn néztem rá mire csak elmosolyodott és leült velem szemben.
-Mit csinálsz itt?
-Olvasok.-válaszolta olyan hangon mintha természetes lenne hogy azért jött egy könyvtárba hogy olvasson. Mármint tényleg azért járnak az emberek könyvtárba hogy olvassanak, csak valahogy róla nem rudtam elképzelni hogy a kezébe vesz egy könyvet.

-De most komolyam.-csuktam össze a kezembe tartott regényt.
-Najó, igazából követtelek. De ne hogy azt hidd pszihopata vagyok vagy ilyesmi.-nevetett fel aranyosan, mire elpirultam.

Furcsa érzéseket váltott ki belőlem a nevetése, a mosolya, az természetesen laza mozdulatai, az ezernyi szeplője és a fekete, göndör kóc a fején. És ez nem tetszett.

-Na gyere.-felállt és a kijárat felé indult. Eszem ágában sem volt elmenni. Még csak most kezdtem az olvasást, és nagyon tetszett a Dashwood testvérek története.

-Hát de...
-Jónapot, elnézést!-a pulthoz sétált, Mrs.Heavey-hez.
-Noah szeretné kivenni a Jane Austen könyvet...azt a...mi is volt a címe?-fordult felém.
-É-értelem és érzelem.-néztem rá csodálkozva.
-Igen, azt. Köszönöm.-felegyenesett és ismét az ajtó felé vette az irányt.
-Na, gyere.

Megdöbbenve fogtam kezembe a könyvemet és lépkedtem utánna.
-Viszlát.-mondtam gyorsan és kiléptem, de annyit még láttam hogy Mrs.Heavey mosolyogva kacsintott.

-És hova megyünk?-futottam utánna hogy utolérjem.
-Meglepetés.

Végigsétáltunk a főutcán, aztán Blaily tér felé vettük az irányt.

-Nem sokkal azután hogy ideköltöztünk, a gördeszkaparkban összeismerkedtem egy srácal.-mondta vidáman, nekem pedig valamiért görcsbe ugrott a gyomrom.
-Jó fej srác, kiderült hogy az övé az egyik legklasszabb hely az egész városban.-mondta és bekanyarodott egy kis utcára.

Megállt egy rozsdás fémajtó előtt és gyengéden kopogtatott rajta.
-Miért van olyan érzésem hogy most fogsz meggyilkolni hogy eladd a vesémet, meg ilyesmi...?-kérdeztem félve.
-Nyugi, elösször szeretnélek megismerni. A munka majd csak azután jön.

Az ajtót kivágta egy magas, ázsiai fiú.
-Ah Fín. Mízu hávér?-erős ázsiai akcentussal beszélt.
-Csá Yun. Figyelj emlékszel a dologról amiről beszéltünk?-Yun bólintott majd vigyorogva beinvitált minket.

Egy sötét szobába érkeztünk, alig láttam az orrom hegyéig.
Égy kezet érztem a vállamon majd Finn meleg leheletét a nyakamon.
-Ne félj, még ez mindig nem a megfelő alkalom hogy eladjam a vesédet.-hangjából hallani lehetett hogy nagyon jól szórakozik.
Aztán a kéz eltűnt, és én egyedül maradtam a sötétben.

-Finn?-suttogtam, nem is értem miért.
-Mindjárt jövök.-hallottam a távolból a hangját. Fasza. Elősször elrángat egy ismeretlen egy tök idegen helyre, aztán még itt is hagy.

Még mindig magamban mérgelődtem amikor egy hang csendült fel mellettem.
-Mehetünk?-összerezzentem.
-Aha...-motyogtam, mire a plafonon két kis sávban kigyúltak a fények.

Egy moziban voltunk. Régi volt és lepukkant, de nagyon hangulatos. Elképedve húztam kezemet végig a vörös bársonyüléseken.
-Finn ez a hely állati! Hogyhogy nem tudtam róla?-indultam el lefelé a fekete lépcsőn.
-Nem tudom...A mozi már vagy 30 éve bezárt és Yun nem igazán szokta hangoztatni hogy még létezik.-vonta meg a vállát.
-De amúgy mit csinálunk itt?

Felnevetett és beült az egyik sorba.
-Filmet nézünk.
Követtem őt és leültem mellé.
A lámpák kialudtak, és a vásznon megjelentek az első képkockák.
Aztán a cím is...

Értelem és érzelem. A könyv amit olvasok.

Elakadt a lélegzetem.
-Finn...de mégis hogy...?-néztem rá.
-Mint mondtam ez egy régi mozi, és sok régi filmük van.-nem nézett rám, a filmet nézte, de én nem tudtam levenni a szememet róla.
-Le fogsz maradni az elejéről.-suttogta, mire elkaptam róla a tekintetem. Elpirosodva néztem a kivetítőt.

Aztán Finn a kezemért nyúlt és összegabalyította az ujjainkat.
-Tudod Noah...azt hiszem kedvellek...-fejét felém fordította, nekem pedig elakadt a lélegzetem. Nem tudtam mit mondhattam volna, ő pedig csak bámult rám. A filmben épp Elinort mutatták, aki Mrs.Dashwooddal sétált.

-Le fogsz maradni a filmről.-suttogtam, mire Finn elfordult, és mintha gyengült volna a szorítása a kezemen. A szívem hevesen kalapált mióta megfogta a kezem.

Pár perc múlva ismét megszólaltam.
-Én is kedvellek,Finn.

Hey bois and gurls!
Hát nem a legjobb munkám de nem jutott semmi értelmesebb eszembe😅
Azéééért remélem tetszett😋

Love u❤️
💁🏼‍♀️Crudelis∆

U.i.: egy kis self-promo: van két másik könyvem, az egyik Finn Wolfhardos (The games we play) a másik pedig Harry Potteres (Dark Side), ha érdekel nyugodtan csekkoljátok le...nem fogok érte haragudni....😅😏
Még nincs fent olyan sok rész, de majd idővel. Szóval ja, ennyit akartam, további szép estét.😁😉😘

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro