OMONA!

Mikor felértem az emeletre és beleselkedtem a szobájába megláttam őt. Ott feküdt egy szál nadrágban póló nélkül.
Ami megdöbbentett az az volt, hogy sírt...még mindig. Álmában is? Mi baja van? Ez már beteges komolyan mondom. Még én sem sírtam ennyit, vagy igen?

Valahogy tudomására kellett adnom, hogy le kell jönnie vacsorázni ezért tettem amit tennem kellett.

Megköszörültem a torkom.

Lin: Khm...

Aztán még hangosabban, és még hangosabban míg fel nem ébredt.

Felült és a tiszta duzzadt szemeivel rám nézett. Szerintem annyira fel van duzzadva a szeme, hogy nem is lát teljesen. Nagyon meglepődött amikor beazonosította az arcom.

Chanyeol: Byeollin?

Eltakartam a szemeim a kezemmel és beljebb léptem. Halottam ahogy gyorsan magához tért és felkapott egy pólót.

Chanyeol: Besz...

Lin: A vacsora készen van.

Ezzel gyorsan becsuktam az ajtót és a konyhába siettem.

~

A vacsora csendesen és békésen zajlott. Én azonban nem voltam jól. Borzasztóan fájt a fejem. Olyan érzés volt, mintha abban a pillanatban felrobbant volna.

Byeol: Hyolin néni? Tudnál esetleg nekem adni egy aszpirint?

Hyolin: Mi a baj ByeolLin drágám?

Byeol: Semmi, csak nagyon megfájdult a fejem.

Hyolin: Oh, szivem. Mindjárt hozom.

Fogalmam sincs miért fájhat a fejem. Soha nem szokott fájni. Lehet, hogy csak a nagy megterhelés miatt van.

Hyolin: Omo. Elfogyott a fejfájás csillapítónk?! Omona most mit tegyünk? Mint nem tudom megkérni, hogy hozzon. 3 napig Busanban van a barátaival. Omona!

Én csak ültem az asztalnál fogva a fejemet. Nagy szükségem volt már arra a gyógyszerre. Elviselhetetlen volt a fájdalom...és elkezdtem izzadni. Wheji?

Chanyeol felpattant az asztaltól és elrohant valahova.

Nem volt senkinek se aszpirinja ezért lefeküdtem aludni, hogy úgy talán jobb lesz. Nagyon izzadtam.

Zzzz...Zzzzz...

~

Chanyeol: Yeoboseyo?

Hyolin: Yeol-ra. Ugye a boltba szaladtál el Lin-ahnak gyógyszerért?

Chanyeol: Ne.

Hyolin: Hozz légyszíves lázcsillapítót is....és siess.

~

Chanyeol: Itt vagyok.

Hyolin: Csssss...Byeol-ah alszik.

Chanyeol: Bian.

Hyolin: Chanyeol! A nagyon okos édesapád nem vitte magával a jogosítványát és igazoltatták. Most bent van a busani rendőrségen. El kell mennem érte, különben sokat kell fizetnünk. Muszáj elmennem, viszont nem hagyhatom itt ezt a beteg kislányt. Néhány napig nem leszek itthon. Azt még kitalálom, hogy az éjjelek, hogy lesznek de mivel tudom, hogy milyen viszonyban vagytok Linnel te nem gondoskodhatsz róla, mert csak elkezdene fájni a feje meg minden. Megkértem Kyungsoot, hogy jöjjön át és ápolja, neked csak annyi a feladatod, hogy amíg ide nem ér ügyelj Linre. Egyszer mérd meg a lázát, de nehogy felébreszd...aztán, ha ideér Kyungsoo akkor csak menj fel a szobámba. Nem jó ilyen betegen Byeolnak, hogy lásson téged és idegeskedjen, mert szerintem még mindig nem tette túl magát a dolgokon, főleg, hogy még mindig nem.....mindegy, ez most nem fontos. Emlékezz arra amit mondtam, hívj amikor ideért a barátod.

~

Föl-le járkáltam a szobában, nem tudtam mit tegyek. Mi van, ha felébred? Akkor már megint csak ártani fogok neki. Mit te...

Bling...bling...

ÚRISTEN! Mi ez a hang! Ne! Túl hangos!

ByeolLin telefonja volt az. Valamelyik csapattársa írt neki.

~
Seunghee: Annyeong Lin-ah! Hogy ment a próba? Beleszerettél már Oh Sehunba? Aww annyira irigyellek. Bárcsak őt húztam volna...oh, de nem akarok panaszkodni akit én húztam az is OMO, te nem is tudod ki az.

Seunghee: Na ki az? Na ki az?

Seunghee: Találd ki.

ByeolLin: Lin-ah beteg. Az elkövetkezendő napokban nem fog tudni próbára menni. Kérlek ezt mondd meg Krystalnak.

Seunghee: Aish, én mondtam neki, hogy meg fog fázni.

ByeolLin: Mikor fázott meg?

Seunghee: Egyik délután kereste őt Chanyeol sunbaenim és ezért elindult haza az esőben. Csak egy lenge póló volt rajta, biztos teljesen szétázott. Még esernyője sem volt.

Seunghee: OMO! Kérem mondja, hogy őn nem Sehun sunbaennim vagy valaki aki előtt leégettem magam, ugye nem?

ByeolLin: Ani. Kérem értesítse a többieket.

~

Ezt nem hiszem el. Még mennyiszer kell miattam történnie valaminek vele?! Ez így nem mehet tovább.

Összeszedtem magam és bementem megnézni jobban van e már.

Mit gondoltam....még be sem vette a gyógyszereket. Mitől lenne jobban?! Viszont, nem ébreszthetem fel.

Úristen. Tiszta víz mindene. Tűz forró a homloka.

D.O mikor jössz már?!

Tennem kell valamit. Nem maradhat így, ettől csak még lázasabb lesz. Gondoskodom kell róla.