El akarom, el akartam mondani neked.

Chanyeol: Tél volt, 23.-a amikor Taeyeonnal a 2. évfordulónkat ünnepeltük...volna. Annyira szerettem, és annyira szerelmes voltam, hogy bármit megtettem volna érte. Az összes csokoládé boltot végig jártam, hogy megtaláljam a kedvenc édességét. Mire végeztem a vásárlással már esteledett. Hideg is volt. Meg akartam őt lepni, ígyhát elmentem a házához. Beléptem az ajtón és megláttam őt. Előttem állt alsóneműben. Én hülye azt hittem rám várt és vigyorogtam, mint egy bolond.

Aztán megláttam egy férfit Taeyeon ágyában. A földön koppanó csokoládé hangjára kijött a férfi a szobából és megértette a helyzetet. Nem tudott rólam, dühös lett és elkezdett öltözni. El sem hinnéd mi történt ezután. Hahaha. ~zokogva nevetett, halkan

Odarohant a férfihoz és ezt mondta neki: "Ne menj el, kérlek. Tudod, hogy szeretlek...le se feküdtem vele. Csak azt akartam, hogy írjon nekem egy dalt...de még arra se volt képes. "

Két dolog volt az életemben amiről azt gondoltam, hogy nem tudnék élni nélkülük. A zeném és ő. Nem tudtam felfogni mi és miért történik velem. Ott álltam és meg sem tudtam szólalni. Eltelt egy egész hónap és még mndig azokat a szavakat hallottam a fejemben reggeltől estig. Annyira kihasználtnak és megalázottnak éreztem magam. Fel akartam adni mindent és kilépni az Sm-től. Ki is léptem. Pár hétig, de aztán ott voltak a fiúk akiket nem hagyhattam cserben. Azt hitték beteg voltam. Máig sem meséltem el ezt senkinek. Úgy tűnik neked sem sikerült. Haha

-Ott feküdtem az ágyon mozdulatlanul, alvást tettetve és már komolyan majdnem elkezdtem könnyezni, de nem. Én nem akarom ezt hallani. Nem akarom őt sajnáni.

Tudod mi volt a legnevetségesebb? Annyira szerettem, hogy nem tudtam haragúdni. Mintha fel sem fogtam volna mi történt. Én csak, nem votam képes semmire amikor ő megjelent valahol. Újra akartam őt az életembe, pedig legbelül tudtam az igazat, és, hogy mi tőrtént. Mintha két ember lettem volna. Azon a partin én, én csak fel akartam vágni. Miután elmesélte anya azkat a borzalmas történeteket rólad, egyszerűen megszakadt a szívem. Azt hittem senki soha sem ment keresztül olyan rossz dolgon mint én, de aztán ott voltál te, aki kívül úgy ragyogsz mindig, közben pedig a hátadon hordod ezeket a sértéseket. Annyira rosszul éreztem magam és én csak mindenképpen bocsánatot akartam kérni. -a zokogása felébresztett volna, még akkor is ha tényleg aludtam volna.

Nem akartam Taeyonná válni....mert tudod mire jöttem rá két hete?

Nem kért bocsánatot. Egyetlenegyszer sem. Már felkészültem, hogy megfogok bocsátani neki, de sosem adott rá okot.

Nem akartam ilyen emberré válni és összesen,...8 alkalommal akartalak megkeresni és beszélni, de nem sikerült. Aztán megértettem. Megértettem amit omma magyarázott. Ennyi szörnyűség után, meg kell értenem, hogy haragúdni akarsz, mindenkire és rám is aki fájdalmat okozott neked. Így hát hagytalak, és nem is kell találkoznod velem többé. Majd akkor jövök csak haza, ha nem vagy itthon.

-Nem bírtam tovább. Előjöttek az emlékek és nem bírtam leküzdeni a könnyeimet. Felültem neki háttal és megszólaltam.

Lin: Tudod a történetem.

Akarod tudni mennyire haragúdtam rájuk, rád?

Semennyire. ~zokogtam.

Annyira mérges akartam lenni rájuk és soha sem megbocsátani....de egyszerűen nem voltam képes rá. Nem éreztem haragot, csak bánatot. Soha sem volt melettem senki akinek elmondhattam vona és megvígasztalt volna. Nem voltam rájuk mérges. Meg akartam változni. Megváltozni, hogy ne tudjanak többet olyanokat mondani rólam és ne tehessék mégegyszer azt velem. Lenyeltem a szavaikat és próbáltam megváltozi, ám később azt vettem észre, hogy nem vagyok mérges, biztos én adtam rá indokot nekik, hogy ilyeneket mondjanak és cselekedjenek. Sohasem beszéltem senkinek erről, csak amikor már elköltöztünk. Mikor elmondtam, anyukám nem tudott megszólalni. Semmit sem tudott mondani. Semmi mást nem éreztem csak fájdalmat. Nem tudtam mit tettem rosszul, hogy ezt érdemeljem.

Amikor azt mondtad...ugyanaz történt, megint. Nem rád voltam, vagyok mérges. Hanem magamra. Magamra amiért még mindig meg tudnak bántani üres szavak, amiknek még jelentőssége sincs. Ha nem mondta volna el neked ahjumma ezeket a történeteket, azt mondhatnád túlreagálom, de...

Chanyeol: Hidd el, hogy nem gondoltam komolyan, kérlek. Én csak,...

Lin: Nem tudod milyen rossz volt nekem, a...

-ByeolLin hangosan zokogni kezdett és átölelte a szintén síró Chanyeolt. Könnyekkel átáztatva aludtak el szorosan, egymás karjaiban.