-Mire kéne emlékeznem?-kérdezte Jin, szinte sokkos állapotban.
-Akkor csak álom volt. Hála istennek-nyugodtam meg, hiszen nekem is nagyon furcsa volt, 1 napja ismerjük egymást, és alapból nem csókolóztam még,de fogalmam sincs miért volt ilyen hihető az egész, mondom megbolondultam. Beleszerettem egy olyan emberbe akit 1 napja ismerek. Ehhez azért tudni kell. 17 évesen lettem először szerelmes. Most. Vááááááá.
-Mégis mit álmodtál?????
Elmeséltem neki mindent, szóról szóra. Nem tudom miért voltam ilyen bolond, néha kéne gondolkodni.
-Hm..... örülök, hogy velem álmodtál, és ilyet, és, hogy ezért voltál olyan boldog reggel, de először is, nem mutogatom csak úgy a pocimat, és nem csókollak meg 1 nap ismerettség után.
Nem hiszem el. Én. Szerelmet vallottam neki. Mert azt hittem, hogy megtörtént, és elmondtam neki, hogy ezt álmodtam. Hülyegyerek vagyok.
-Persze, megértem, sőt nem is akartam, hogy megtörténjen, de beteg elmém van-mondtam- de akkor meddig történtek meg a dolgok?
-a taxiban elaludtál, utána amikor felkeltettelek, mintha valami más ember lettél volna, gondolom ilyen alva valami voltál. Érdekes volt- nevetett.
-Jóisten. Mit csináltam?? És akkor, hogy kerül rám a pólód??
-Igazából tiszta bolond voltál, azaz jó értelemben, vagy nem tudom. Mint aki bedrogozott. Ugrándoztál meg hasonlók. A póló viszont nem tudom. Várj, azt nem is én adtam. Te kicsórtál egy pólót a szekrényemből??-tettette a felháborodást.
-Én úgy tudom, hogy te adtad.
-Sokszor van ilyen? Mert akkor meggondolom, hogy bevall.. semmi. Szóval sokszor van ilyen?
-Nem tudom, nem hinném. Megbolondítottál. De mit nem vallasz be? Hm?- mondtam 'mostmár nem szabadulsz' nézéssel.
-Semmit. Kérsz reggelit?
-Ne tereld a témát, SeokJin.
-Ne legyél makacs. Rántotta jó lesz? Úgy tudom, azt ismered.
-Erről még tárgyalunk, Jin Oppa.
Az 'Oppa' hallatán zavarba jött teljesen.
-Oppa?
-Oppa.
-Ezt megbeszéltük.
-Meg-néztem rá, de már nem sokáig bírtam ki nevetés nélkül, de ő sem, szóval mindketten egyszerre kaptunk röhögőgörcsöt.
-Szóval szereted a rántottát???-kérdezte ingerülten.
-Hé, Jin- mosolyodtam el- nyugi, szeretem. Amúgy a többiek hol vannak?
-Hidd el, fogalmam sincs. Majd idetalálnak-fogott meg 3 tojást-Ennyi elég lesz, vagy 4 kell?
-Kettő is bőven elég.
-Akkor azért vagy olyan csin...-köszörülte meg a torkát- vékony.
-Kim SeokJin, ma nagyon furán viselkedsz.
-Anna, baszki ez olyan nehéz. Bocsánat, nem szoktam csúnyán beszélni, de ideges vagyok.
-Hé- néztem mélyen a szemébe- tudod, hogy nekem elmondhatod, bármi van.
-Ahj. Szóval. Egész éjjel nem aludtam, egy percet sem. Te jártál a fejemben. Amikor megláttalak meglepődtem, mert nem így képzeltelek el, SeJo máshogy írt le, vagy nem is tudom. Kellemeset csalódtam. Nagyon különleges lány vagy, és nem tudom mit tettél velem. Megbolondultam. Egyszerűen még nem ismerlek 24 órája, de amint meglátlak megváltozik a közérzetem, egy szavad megváltoztatja a kedvem, egy érintésed megdobbantja a szívem. És nem normális dobogás. Esküszöm Anna, amikor elmosolyodsz szívproblémám van. Kiugrik a helyéről. Még soha nem voltam szerelmes, nagyon nagyon furcsa érzés, de elérted azt kb. fél nap alatt, hogy teljesen megbízzak benned, és...., hogy belédszeressek. Viszont azzal is tisztában vagyok, hogy most még nem szabadna összejönnünk. Azaz, nem tudom, hogy neked tetszem-e vagy bármi, meg túl korai, meg lehet, hogy csak fellángolás. De muszáj volt elmondanom-sóhajtott Jin.
Sokkolt állapotban néztem a szekrényt. Belémszeretett egy tökéletes fiú? Jajj nekem ez sok.
-Nagyon aranyos vagy, hogy így kimondod az érzéseidet, hidd el én is hasonlóan érzek. Szerintem ne siessünk el semmit, majd minden a maga idejében-mosolyogtam.
-Igen, szerintem is- nézett rám- egy ölelés azért belefér, nem?
-Persze-vigyorogtam.
Elzárta a gázt, utána a karjaiba borultam. Sokkal alacsonyabb vagyok nála, és meg kell hagyni, rohadt széles válla van, szóval ez egy olyan ölelés volt, mintha egy kislányt védelmezné az apukája. Azaz gondolom. Sajnos én ezt soha nem élhettem át.
A hirtelen gondolatom miatt elromlott a kedvem amit Jin egyből észrevett.
-Mi a baj? Ennyire rossz az ölelésem?
-Jajj dehogyis. Csak egy emlék. Vagyis inkább hiány-mosolyodtam el szomorúan.
-Mesélj Jin Oppának.
-Apám a születésemkor elhagyott minket, azóta nem hallottam felőle. Most, hogy megöleltél kislánynak éreztem magam akit védelmezően megölel az apukája.
-Egy barom az apukád, már bocsánat. Ha tudná, hogy mit hagyott ki. Hogy milyen csodálatos lányt hagyott el. Hihetetlen.
-Az-könnyeztem.
-Anna ne legyél szomorú. Az ilyen ember 1 könnycseppet sem érdemel. Egyszerűen le kell szarni. Megint bocsi a csúnya beszédért-ölelt meg megint- és ezt az ölelés úgy éld át mintha a leendő barátodtól kapnád- mondta magabiztosan.
-Jin, nem zavar, ha csúnyán beszélsz, igazából én is kurva sokat káromkodok. Ja és milyen magabiztos vagy, hogy te leszel a leendő pasim-nevettem el magam. Ilyen könnyen fel tud vidítani. Ő valami angyal.
-Hát... Lehet, hogy rajtam kívül 5 másik fiúba is szerethetnél bele, de teszek róla, hogy ne.
-Nem heten vagytok?
-De Jungkook SeJo-é.
-Nem félted tőle?
-Jungkooktól?-röhögte el magát- te tényleg nem ismered őket.
Kinyílt az ajtó és az említett megszólalt:
-Hát, akkor ismerkedjünk. Szia Jeon Jungkook vagyok, 20 éves, a barátnőd barátja, jófej, jóképű és persze szerény vagyok. Félek a lányoktól, szóval ahhoz, hogy ilyen magabiztosan nézzek a szemedbe SeJo 1 órás bíztatása kellett, pedig nem tetszel meg semmi, csak rossz szokás.
-Öhm..-kezdtem bele de valaki félbeszakított.
-Én Park Jimin vagyok, a legalacsonyabb, és a legcukibb. Jól táncolok és aranyosak lesztek Jinnel.

Mivan? Ezt honnan szedte?

-Én meg Kim Taehyung vagyok, bolond, és megértő. Ha rossz kedved van mondd el, és felvidítalak. Szeretem az állatokat, bár ez nem tudom, honnan jött hirtelen.
-Anna én is itt vagyok- integetett egy negyedik srác- Én J-Hope vagyok, Hope, Remény, Hobi, Jung Hoseok, hívj ahogy akarsz, én is bolond, mint a többiek, szeretek hangokat utánozni, és vicces, ahogy le vagy döbbenve. Nyugi már csak kevesen vannak utánam.

Oké ez egyre furább..

-Kim Namjoon, Rapmonster, Rapmon. Én vagyok a leader. Nem vagyok olyan beszédes, mint a többiek, de angolul én tudok a legjobban.
-Min Yoongi, Suga és álmos vagyok.
Ezen elnevettem magam. Szóval Suga, aki álmos. Mostmár mindent értek.
-SeJo vagyok, ismersz- nevetett a barátnőm.
-Jóisten alig tudtam valamit megjegyezni. Csak a neveket szinte. Viszont gratulálok nektek Jungkookkal.
-Köszi, majd kettesben kivesézzük-kacsintott-Jin drága te csak Annának főztél? Itt vagyunk még heten rajta kívül.
-Hát hugi, honnan tudtam volna, hogy így beállítotok?? Most vártok kicsit.
Tényleg a rántotta. Már el is felejtettem.
...

Hali!
Most ilyen gyorsan hoztam részt.
Nem vagyok vele teljesen megelégedve, de este van.
Megint.
Mindig.😂
안나 ❤